Már a nyakán, fején is érzi, hogy túl gyors a pulzusa? Ez a magyarázata
A gyors pulzust, az erős szívdobogást időnként nem csak a mellkasunkban, de a nyakunkon, a fejünkben is érezhetjük, bizonyos esetekben nagyon jelentős pulzálással.
De vajon veszélyes ez a jelenség? Befolyásolhatja a stressz vagy a koffeinfogyasztás? Mikor van szükség kivizsgálásra? Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta válaszolt a kérdésekre.
Sokszor ártalmatlan oka van a heves szívdobogásnak
Palpitációnak nevezik azt az erős, heves szívdobogást, amely lehet esetleg szabálytalan, és egy-egy nagyobb bedobbanással vagy kimaradással is járhat. Ha a nyakon vagy a fejben is érezhető ez a pulzálás, az azért lehet, mert a nyakon található carotis nevű nyaki artérián is átpumpálódik a vér, és a vékony bőrön ez könnyebben érezhető, akár látható. Ettől az esetek többségében nem kell megijedni, általában normálisnak tekinthető és ártalmatlan oka van, például az alábbiak:
- Megnövekedett érzékenység: előfordul, hogy bizonyos helyzetekben olyan testi működéseket is érzékelünk, amelyekre korábban egyáltalán nem figyeltünk. Különösen akkor érezhetjük gyakorinak a nyakon pulzáló véráramlást, ha már egyszer felfigyeltünk rá és szinte várjuk a jelentkezését.
- Testhelyzet változtatás: a fej és a nyak pozíciója hatással van a pulzus érzékelhetőségére. Ha egy bizonyos módon megdöntjük a fejünket, könnyen észrevehető a pulzálás.
- Fizikai aktivitás: az erőteljesebb mozgás, fizikai aktivitás fokozza a véráramlást, és gyorsítja a pulzust. Az edzés végeztével határozottabban érezhetjük a nyaki artétiában a pulzust, egészen addig, amíg a szervezet vissza nem áll nyugalmi állapotba.
- Stressz: pszichés stressz hatására ugyanolyan fiziológiai változások indulhatnak be a szervezetben, mint fizikai terhelés következtében, tehát a gyors pulzust a stresszhelyzet is okozhatja.
- Koffein: minden koffeintartalmú ital (kávé, bizonyos teák, energiaitalok) felgyorsíthatják a pulzust, ezért fogyasztásukat érdemes limitálni.
- Egyéb okok: dohányzás, droghasználat, alacsony vércukorszint, várandósság, néhány stimuláló hatású gyógyszer, az elektrolit-egyensúly felbomlása, például alacsony káliumszint, valamilyen akut betegség, pajzsmirigy túlműködés, reflux is okozhat felgyorsult szívverést.
Ha azonban a szívdobogásérzés mellé olyan tünetek is társulnak, mint a mellkasi fájdalom (amely esetleg kisugárzik az állkapocsba, a vállba, a nyakba), légzési nehézség, hideg verejtékezés, zavartság, ájulás, mindenképpen mentőt kell hívni!
Mikor kell orvoshoz fordulni?
- Gyakran azzal fordulnak hozzánk a páciensek, hogy nyugtalanító jelenségeket, nagy bedobbanásokat, majd kimaradó szívverést érzékelnek, esetleg éppen túl erősnek érzik a nyakukon kitapintható pulzust. Néhányan a komoly szívritmuszavartól tartanak, bár sokszor természetes jelenségről van szó, a gyors szívverés és a szívritmuszavar két különböző fogalom, bár ha többször ismétlődik a tünet, érdemes utánajárni, nem áll-e valódi szív-érrendszeri probléma a hátterében – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
Amit sokan kimaradásnak neveznek, az többnyire az extraszisztolé, vagyis a soron kívüli szívverés, amelyet sok esetben igen rövid szívmegállás, úgynevezett kompenzációs szünet követ, ezt lehet kimaradó dobbanásként, esetleg mellkasi fájdalomként érzékelni. Az is előfordulhat, hogy a soron kívüli szívverés utáni első dobbanás túl gyenge ahhoz, hogy elég vért juttasson a szívbe, így ezt kimaradásnak érzékeljük pulzusvizsgálat során, az utána következőt pedig túl erős dobbanásnak.
A diagnosztizálás érdekében többféle vizsgálatra is szükség lehet
Ezek főként az alábbiak:
- vérnyomásmérés és 24 órás vérnyomásmérés
- nyugalmi EKG
- terheléses EKG
- szívultrahang
- 24 órás vagy 7 napos Holter EKG
- laborvizsgálatok
- ritkább esetben szükség lehet még a szívizom izotópos vizsgálatára, elektrofiziológiai vizsgálatra, CT-re és MR-re is.
Mitől lehet gyors a pulzusszám?
A szapora pulzust a legtöbb esetben az alábbiak okozzák:
- egészségtelen életmód (például: dohányzás, sok kávé- vagy alkoholfogyasztás)
- túlsúly
- mentális stressz
- magas vérnyomás
- pajzsmirigy túlműködés
- hormonális megbetegedések
- gyógyszer okozta mellékhatások
- súlyos szívproblémák
Hogyan mérjünk pulzust?
Mérhetjük egy teljes percig, de elegendő fél percig számolni, majd a kapott értéket kettővel szorozni. Pulzusunkat az alábbi testtájékokon mérhetjük:
- csukló és hüvelykujj közé eső terület
- könyökhajlat
- nyak két oldalán (nyaki ütőér)
- halánték
Fontos, hogy ne nyomjuk el az eret, de azért határozottan tapintsuk ki! Nyugalmi állapotban mérjük a pulzust, kerüljük az aktív mozgást, a stresszt. Ajánlott rögtön felkelés után, az ágyból még nem kikelve pulzust mérni.
Feltétlenül forduljon kardiológushoz, ha:
- a szapora szívverés állandósul, és mellé rosszullét; szédülés, gyengeség is jelentkezik,
- gyakori „melléütést” érzünk,
- szívritmusa teljesen szabálytalanná válik!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Erős szívdobogás: innen lehet tudni, hogy szervi vagy lelki eredetű
