Megmagyarázhatatlan hízással kezdődött, később már a legegyszerűbb hétköznapi teendők közben is kifulladt a fiatal nő.
- Megan Kaverman 18 évesen kezdte tapasztalni a megmagyarázhatatlan hízást és légszomjat, de csak 27 évesen derült ki, hogy örökletes pulmonális artériás hipertóniában (HPAH) szenved.
- A betegség korai tünetei könnyen összetéveszthetők más problémákéval, ezért éveken keresztül nem találták meg Megan panaszainak valódi okát.
- A diagnózis után Megan elkezdte a megfelelő kezelést, ami jelentősen javította életminőségét.
- Két évvel később nővérénél, Katie-nél is azonos betegséget diagnosztizáltak, részben Megan tapasztalatai alapján.
- A testvérek kiemelten fontosnak tartják a betegség ismertségét, és felhívják a figyelmet arra, hogy a tartós, fokozódó légszomj és fáradékonyság esetén érdemes kivizsgálást kérni.
Megan Kaverman éveken keresztül kereste a választ arra, mi történik a szervezetével, miközben állapota folyamatosan romlott. Végül 27 éves korában derült ki, hogy egy ritka, örökletes betegségben szenved, amely a tüdejét és a szívét is érinti. A diagnózis később a nővére életét is megváltoztatta.
Megan Kaverman ma 36 éves, egészségügyi problémái azonban már 18 éves korában elkezdődtek. Először megmagyarázhatatlan súlygyarapodást és légszomjat tapasztalt, ám ekkor még nem derült ki, hogy komoly betegség áll a panaszai hátterében – számolt be történetéről a People.
Az évek múlásával azonban nem javult, hanem egyre rosszabbul lett. Mire 25 éves lett, már az egyszerű hétköznapi tevékenységek is kimerítették, légzési nehézségei pedig egyre súlyosabbá váltak. Többször fordult orvoshoz és sürgősségi osztályon is járt, ennek ellenére sokáig nem sikerült megtalálni a panaszai valódi okát.
27 évesen derült ki, hogy szívbeteg
A fordulat 2016-ban következett be. Megan ismét sürgősségi ellátásra szorult, a vizsgálatok pedig ekkor már azt mutatták, hogy a szívelégtelenség korai szakaszában van.
A nő ragaszkodott hozzá, hogy addig ne hagyja el a kórházat, amíg nem derül ki, mi okozza az állapotát. A további vizsgálatok végül meghozták a választ: örökletes pulmonális artériás hipertózist (HPAH) diagnosztizáltak nála.
A pulmonális artériás hipertónia a pulmonális hipertónia egyik típusa. A betegségben a tüdő kis artériáiban megnő a nyomás, ami fokozott terhelést ró a szív jobb oldalára. Kezelés nélkül a szívnek egyre nehezebb dolga lehet, és idővel szívelégtelenség is kialakulhat.
Megan a diagnózis után a Cleveland Clinic kezelésébe került, és a megfelelő terápiának köszönhetően hétköznapjai jelentős részét vissza tudta kapni.
Története azonban itt még nem ért véget.
Két évvel később a nővérén is felismerte a jeleket
Körülbelül két évvel Megan diagnózisa után nővére, Katie Gusching is szokatlan tüneteket kezdett tapasztalni. Katie nem sokkal korábban szülte meg első gyermekét, amikor azt vette észre, hogy olyan hétköznapi tevékenységek közben is kifullad, mint a lépcsőzés vagy a házimunka.
A légszomj mellett a lábai is duzzadni kezdtek, egy alkalommal pedig átmeneti látászavart tapasztalt.
Megan számára a tünetek túlságosan is ismerősek voltak. Saját tapasztalatai miatt arra biztatta nővérét, hogy vizsgáltassa ki magát pulmonális hipertónia irányában.
A vizsgálatok végül igazolták a gyanút: Katie-nél ugyanazt az örökletes betegséget diagnosztizálták, mint húgánál.
Katie szerint nővére korábbi kálváriája nélkül kérdéses, hogy nála mikor ismerték volna fel a betegséget.
Milyen tüneteket okozhat a pulmonális artériás hipertónia?
A betegség egyik problémája, hogy a korai tünetei könnyen összetéveszthetők számos más állapot panaszaival. A légszomj és fáradékonyság például rengeteg különböző okból jelentkezhet.
A pulmonális hipertónia előrehaladásával jelentkezhet terhelésre fokozódó légszomj, kimerültség, szédülés vagy ájulás, mellkasi nyomás vagy fájdalom, szapora szívverés, illetve a boka és a lábak duzzanata. A panaszok kezdetben főként fizikai terhelés közben jelentkezhetnek, később azonban a mindennapi tevékenységeket is egyre jobban megnehezíthetik.
Éppen ez történt Megannel is: az állapota éveken keresztül fokozatosan romlott, míg végül az egyszerű feladatok is kimerítővé váltak.
Az örökletes forma egy családban több embert is érinthet
A pulmonális artériás hipertónia hátterében különböző okok állhatnak, és létezik örökletes formája is. Megan és Katie esetében éppen ezt diagnosztizálták.
A családi halmozódás miatt Megan saját diagnózisa később rendkívül fontos kapaszkodót adott nővére tüneteinek felismeréséhez.
A két nővér ma ugyanabban az intézményben kap kezelést, és klinikai vizsgálatokban is részt vettek. Orvosi időpontjaik egy részét is igyekeznek egy napra szervezni, és folyamatosan megosztják egymással eredményeiket, tapasztalataikat.
Emellett mindketten fontosnak tartják, hogy minél többen megismerjék a betegséget és annak tüneteit. Megan saját története után kifejezetten azért kezdett a pulmonális artériás hipertónia ismertségéért dolgozni, hogy másoknál hamarabb felmerülhessen a betegség lehetősége.
A történetük arra is felhívja a figyelmet, hogy a tartósan fennálló, fokozódó légszomjat és szokatlan kimerültséget nem érdemes egyszerűen a rossz kondíció vagy a testsúly számlájára írni. Ezek rendkívül gyakori tünetek, és az esetek többségében természetesen nem ritka szív- és tüdőbetegség áll mögöttük. Ha azonban a panaszok megmagyarázhatatlanok, egyre erősebbek, vagy például lábdagadással, mellkasi panaszokkal, szédüléssel vagy ájulással társulnak, indokolt az orvosi kivizsgálás.
- Már 24 órával a szívmegállás előtt jelezhet a test – férfiaknál és nőknél más tünet lehet a kulcs
- Annyira boldog volt, hogy kórházba került emiatt a 65 éves nő
- 6 érték, amely elárulja, mennyire egészséges a szíve – sokan csak akkor figyelnek rájuk, amikor már baj van
- Halolaj kapszula: tényleg védi a szívet, vagy többet árt, mint használ?
- Ez a betegség csendben gyilkol: sokan túl későn veszik észre a jeleit
- Sokan nem veszik komolyan ezt a jelet a fülcimpájukon, pedig a szív egészségéről árulkodhat
Már 24 órával a szívmegállás előtt jelezhet a test – férfiaknál és nőknél más tünet lehet a kulcs
Gyakori kérdések a szívelégtelenségről
1. Mi az a szívelégtelenség?
Szívelégtelenségről akkor beszélünk, amikor a szív nem képes a szervezet igényeinek megfelelően pumpálni a vért, illetve ehhez csak megemelkedett szívüregi nyomások mellett képes. Ez nem azt jelenti, hogy a szív „leáll”, hanem azt, hogy a működése nem elég hatékony. A betegség kialakulhat fokozatosan, de bizonyos esetekben hirtelen is jelentkezhet.
2. Melyek a szívelégtelenség első tünetei?
Kezdetben könnyen hétköznapi problémának tűnhetnek. Jellemző lehet, hogy az érintett a korábbinál hamarabb elfárad, lépcsőzés vagy séta közben kifullad, csökken a terhelhetősége. Később légszomj, boka- és lábdagadás, szapora szívverés, köhögés, gyengeség és gyors testsúlynövekedés is jelentkezhet. A tünetek súlyossága és kombinációja egyénenként eltérő.
3. Miért hízhat meg valaki szívelégtelenség miatt?
A gyors súlygyarapodás nem feltétlenül zsírgyarapodást jelent. Szívelégtelenségben romolhat a keringés, a szervezet pedig több sót és vizet tarthat vissza. A felhalmozódó folyadék miatt megduzzadhat a boka és a lábszár, súlyosabb esetben pedig más területeken is ödéma alakulhat ki. Emiatt a testsúly akár viszonylag rövid idő alatt is több kilogrammal emelkedhet.
4. Miért fullad a szívelégtelenségben szenvedő beteg?
Bal oldali szívelégtelenségnél a vér feltorlódhat a tüdő felé vezető keringésben, emiatt folyadék kerülhet a tüdő szöveteibe. Ez nehezíti a légzést. Kezdetben a légszomj elsősorban fizikai terhelésre jelentkezhet, később azonban már kisebb mozgás, sőt súlyosabb esetben a nyugalom is kiválthatja. Jellemző lehet az is, hogy fekvő helyzetben rosszabbodik a légzés, ezért az érintett több párnával, megemelt felsőtesttel tud csak kényelmesen aludni.
5. Fiataloknál is kialakulhat szívelégtelenség?
Igen. Bár a szívelégtelenség jóval gyakoribb idősebb korban, fiatal felnőtteknél is kialakulhat. A háttérben lehet veleszületett vagy öröklött szívbetegség, szívizombetegség, szívizomgyulladás, billentyűbetegség, ritmuszavar vagy – ahogyan Megan esetében – a tüdő ereit érintő súlyos betegség. Fiatal életkorban tehát a tartós légszomjat és jelentősen csökkenő terhelhetőséget sem érdemes automatikusan rossz kondíciónak tulajdonítani.
6. Milyen betegségek vezethetnek szívelégtelenséghez?
A leggyakoribb okok közé tartozik a koszorúér-betegség, a korábbi szívinfarktus és a magas vérnyomás. Szívbillentyű-betegségek, szívritmuszavarok és a szívizmot érintő betegségek szintén vezethetnek hozzá. A szívelégtelenségnek több típusa van, ezért az okok és a kezelés is jelentősen eltérhetnek.
7. Mi köze a pulmonális artériás hipertóniának a szívelégtelenséghez?
Pulmonális artériás hipertónia esetén a tüdő kis artériáiban kórosan magas nyomás alakul ki. Emiatt a szív jobb kamrájának egyre nagyobb erővel kell dolgoznia ahhoz, hogy a vért a tüdő felé pumpálja. Hosszú távon a jobb kamra megvastagodhat, kitágulhat, majd gyengülhet, végül pedig jobb szívfél-elégtelenség alakulhat ki. Ez többek között légszomjat, fáradtságot, lábdagadást és hasi folyadék-felhalmozódást okozhat.
8. Hogyan állapítják meg a szívelégtelenséget?
A tünetek és az orvosi vizsgálat mellett többféle vizsgálatra lehet szükség. Fontos szerepe van az EKG-nak, a szívultrahangnak és a laborvizsgálatoknak; utóbbi során például a BNP vagy NT-proBNP szintjét is mérhetik. Mellkasröntgen, terheléses vizsgálatok, szív-MR vagy más képalkotó eljárások szintén szóba jöhetnek. A kivizsgálás célja nemcsak annak megállapítása, hogy fennáll-e szívelégtelenség, hanem az ok és a típus meghatározása is.
9. Gyógyítható a szívelégtelenség?
Ez nagymértékben függ a kiváltó októl. Bizonyos esetekben a szívműködés jelentősen javulhat, máskor hosszú távon kezelendő krónikus állapotról van szó. Ma már több olyan gyógyszeres kezelés áll rendelkezésre, amely bizonyos szívelégtelenség-típusoknál nemcsak a tüneteket enyhíti, hanem csökkentheti a kórházi kezelések és a halálozás kockázatát is. Egyes betegeknél beültethető eszközre, műtétre vagy más speciális kezelésre is szükség lehet.
10. Mikor kell azonnal orvosi segítséget kérni?
A fokozatosan csökkenő terhelhetőség, a visszatérő légszomj vagy a boka rendszeres dagadása mindenképpen indokolhat kivizsgálást. Hirtelen kialakuló vagy súlyos légszomj, mellkasi fájdalom, ájulás, zavartság, kékes ajkak, illetve gyorsan romló állapot esetén viszont sürgős orvosi segítségre van szükség. A már ismert szívelégtelenségben szenvedőknél a rövid idő alatt bekövetkező jelentős testsúlynövekedés és az ödéma fokozódása is jelezheti, hogy folyadék halmozódik fel a szervezetben, ezért ezt is érdemes mielőbb jelezni a kezelőorvosnak.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
