Ez a betegség csendben gyilkol: sokan túl későn veszik észre a jeleit

Az egyik tünete például az lehet, hogy légszomjat érez a cipő felvétele során.

A szívelégtelenség alattomosan, gyakran évek alatt alakul ki, miközben a tünetei eleinte könnyen félreérthetők. Pedig a tét óriási: nemzetközi statisztikák szerint ez a betegség világszerte milliók életét rövidíti meg, és a túlélési esélyek még ma is meglepően kedvezőtlenek.

A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy egyes országokban a szívelégtelenség több halálesetért felelős, mint számos daganatos betegség együttvéve.

Amikor a szív elfárad

A szívelégtelenség nem azt jelenti, hogy a szív megáll. Sokkal inkább arról van szó, hogy a szívizom nem képes elegendő vért pumpálni a szervezet igényeinek megfelelően. Ennek következtében a sejtek kevesebb oxigénhez jutnak, miközben a folyadékok pangani kezdenek a test különböző részein.

A folyamat általában lassan halad előre, ezért az érintettek gyakran hozzászoknak a tünetekhez. Ez különösen veszélyes, mert így a diagnózis sokszor csak előrehaladott állapotban születik meg. A tudományos irodalom is hangsúlyozza, hogy a szívelégtelenség krónikus betegség, amely időben felismerve jól kezelhető lehet, de későn már nehezebb befolyásolni a lefolyását.

Nem ugyanaz, mint a szívinfarktus

Sokan összekeverik a szívelégtelenséget a szívinfarktussal, pedig két teljesen különböző állapotról van szó.

A szívinfarktus hirtelen alakul ki, amikor egy koszorúér elzáródik, és a szívizom egy része oxigénhiány miatt károsodik. Ezzel szemben a szívelégtelenség egy hosszabb folyamat eredménye, amely során a szív fokozatosan veszít a teljesítményéből.

Az infarktus gyakran a szívelégtelenség egyik kiváltó oka is lehet – így a kettő között szoros kapcsolat áll fenn.

A háttérben meghúzódó okok

A szívelégtelenség ritkán alakul ki „magától”. Szinte mindig valamilyen alapbetegség áll a hátterében.

A leggyakoribb kiváltó tényezők közé tartozik a magas vérnyomás, amely hosszú távon túlterheli a szívet. Emellett a koszorúér-betegség, a szívbillentyűk rendellenességei és különböző szívizombetegségek is szerepet játszhatnak.

Nem szabad alábecsülni az anyagcsere-betegségek hatását sem. A cukorbetegség és az elhízás például nemcsak közvetve, hanem gyulladásos folyamatokon keresztül is károsítják a szívet. A szerint az elhízás világszerte növekvő trendje közvetlenül hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek terjedéséhez.

Az életmód szerepe sem elhanyagolható. A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életvitel és a tartós stressz mind olyan tényezők, amelyek hosszú távon jelentősen növelik a kockázatot.

Az első figyelmeztető jel: a fáradtság

A szívelégtelenség egyik legkorábbi tünete meglepően hétköznapi: a szokatlanul gyors kifáradás.

Ha valaki azt tapasztalja, hogy a korábban könnyedén elvégzett tevékenységek – például a lépcsőzés vagy egy rövidebb séta – hirtelen megterhelővé válnak, érdemes odafigyelni. Prof. Dr. Agata Bielecka-Dąbrowa kardiológus a Medonet-nek elmondta, ilyenkor mindenképp orvoshoz kell fordulni. Ez a jelenség az úgynevezett csökkent terhelhetőség, amely a szív gyengülésének egyik első jele lehet.

Sok beteg ezt egyszerűen az öregedésnek vagy a rossz kondíciónak tulajdonítja, pedig gyakran többről van szó.

Légszomj, duzzanat, éjszakai panaszok

Ahogy a betegség előrehalad, egyre jellegzetesebb tünetek jelennek meg. Ilyen például a légszomj, amely kezdetben csak terheléskor jelentkezik, később azonban akár nyugalomban is.

Sokan észreveszik, hogy fekvő helyzetben nehezebben kapnak levegőt, ezért több párnával alszanak. Ez nem véletlen: a testhelyzet megváltozása ilyenkor fokozza a szív terhelését.

A folyadék-visszatartás miatt duzzanat alakulhat ki a bokákon, majd a lábakon, súlyosabb esetben pedig a hasüregben is. Emellett éjszakai köhögés és gyakori vizelési inger is jelentkezhet – utóbbi sokakat megtéveszt, mert nem gondolnák, hogy szívproblémával függ össze.

Egy kevéssé ismert tünet

Kevesen tudnak róla, de a szívelégtelenség egyik különös jele lehet a lehajláskor jelentkező légszomj. Ez például cipőkötés közben tűnhet fel.

Ilyenkor a hasüregből a mellkas felé áramló vér hirtelen megterheli a szívet, amely már nem képes hatékonyan alkalmazkodni ehhez a változáshoz.

Miért késlekednek sokan?

A tapasztalatok szerint az egyik legnagyobb probléma a halogatás. Sokan érzik, hogy „valami nincs rendben”, mégsem fordulnak orvoshoz.

Ennek hátterében gyakran félelem áll: attól tartanak, hogy komoly betegséget diagnosztizálnak náluk, ami megváltoztatja az életüket. Pedig éppen az ellenkezője igaz: minél korábban derül fény a problémára, annál nagyobb az esély a hatékony kezelésre.

A szakirodalom is egyértelmű: a korai diagnózis jelentősen javítja a túlélési esélyeket és az életminőséget.

Van remény: a kezelés egyre hatékonyabb

Bár a statisztikák ijesztőek – a diagnózist követő öt évben a betegek jelentős része meghal –, a helyzet korántsem reménytelen.

Az elmúlt években a kezelés hatalmasat fejlődött. Korszerű gyógyszerek, beavatkozások és életmódbeli változtatások segítségével a betegség jól kontrollálható, sőt bizonyos esetekben akár vissza is fordítható.

Különösen igaz ez akkor, ha a kiváltó okot sikerül kezelni. Például jelentős testsúlycsökkentés vagy a vérnyomás rendezése esetén a szív működése is javulhat.

A legfontosabb: ne hagyja figyelmen kívül a jeleket

A szívelégtelenség tehát nem egyik napról a másikra alakul ki – és éppen ezért van lehetőség időben közbelépni.

Ha valaki tartós fáradtságot, légszomjat, duzzanatot vagy bármilyen szokatlan tünetet észlel, érdemes kivizsgáltatnia magát!

Figyelmébe ajánljuk

Szívelégtelenség: ezekre a tünetekre figyelmeztet a kardiológus

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!