A demencia nemcsak feledékenységgel járhat: 6 testi tünet, amelyre érdemes odafigyelni

Sokan úgy gondolják, hogy a demencia első jele kizárólag a memória romlása. Valójában azonban a betegség gyakran a test működésében is olyan változásokat okoz, amelyek már jóval a súlyosabb szellemi hanyatlás előtt megjelenhetnek. Ezek felismerése segíthet abban, hogy időben orvoshoz forduljon, hiszen a korai diagnózis ma már egyre nagyobb szerepet kap a kezelés és az életminőség megőrzése szempontjából.

Az életkor előrehaladtával természetes, hogy néha elfelejtjük, hová tettük a kulcsunkat, vagy nem jut eszünkbe egy ismerős neve. Az ilyen alkalmi feledékenység önmagában még nem jelent demenciát.

A szakemberek szerint a különbség akkor válik igazán fontossá, amikor a memória- vagy gondolkodási problémák már a mindennapi életet is megnehezítik. Ha valaki eltéved egy jól ismert útvonalon, nem tudja elvégezni a korábban rutinszerű feladatait, vagy egyre nehezebben boldogul az önálló életvitellel, mindenképpen érdemes kivizsgálást kérni.

Bár a demenciát legtöbben a kognitív tünetekkel azonosítják, a betegségnek több olyan testi jele is lehet, amelyre sokan nem is gondolnak.

1. Bizonytalanná válik a járás és romlik az egyensúly

A járás sokkal összetettebb folyamat, mint elsőre gondolnánk. Az agynak egyszerre kell feldolgoznia a látásból, az egyensúlyérzékelésből és az izmokból érkező információkat, majd ezek alapján folyamatosan korrigálnia a mozgást.

Ha ez a rendszer nem működik megfelelően, gyakoribbá válhatnak a megbotlások, az elesések vagy a bizonytalan járás. Önmagában ez természetesen még nem bizonyítja a demenciát, hiszen ízületi problémák vagy más neurológiai betegségek is állhatnak a háttérben, de ha más tünetekkel együtt jelentkezik, kivizsgálást indokolhat.

2. Megváltozik a testtartás vagy lelassulnak a mozdulatok

A Lewy-testes demencia és a Parkinson-kórhoz társuló demencia esetén gyakran figyelhetők meg mozgásszervi változások is.

Ilyen lehet a görnyedtebb testtartás, az egyre lassabb mozgás, a lábak remegése vagy a kisebb léptekkel történő járás. Ezeket sokan egyszerűen az öregedés természetes velejárójának tartják, pedig ha fokozatosan romlanak vagy több tünet együtt jelenik meg, érdemes neurológushoz fordulni.

3. Romolhat a szaglás és az ízérzékelés

A szaglás romlásának számos oka lehet, például egy korábbi vírusfertőzés vagy krónikus arcüreggyulladás. Ha azonban ezek kizárhatók, az érzékszervek megmagyarázhatatlan változása bizonyos demenciatípusok korai figyelmeztető jele is lehet.

Sokszor nem is az érintett veszi észre a problémát, hanem a családtagok. Előfordulhat például, hogy valaki nem érzi a megégett étel szagát vagy más, korábban könnyen felismerhető illatokat.

4. Nyelési nehézségek jelentkeznek

A demencia előrehaladtával romolhat a nyelés összehangoltsága is. Emiatt előfordulhat, hogy az étel vagy az ital a nyelőcső helyett a légutakba kerül.

Ez nemcsak kellemetlen köhögést okozhat, hanem növeli az úgynevezett aspirációs tüdőgyulladás kialakulásának kockázatát is. Emiatt a visszatérő félrenyelés vagy gyakori köhögés étkezés közben mindig orvosi kivizsgálást igényel.

5. Hólyag- és bélműködési problémák is kialakulhatnak

A demencia előrehaladtával azok az idegpályák is károsodhatnak, amelyek a hólyag megfelelő működését szabályozzák. Emiatt később vizelettartási nehézségek jelentkezhetnek.

Bizonyos betegségtípusoknál – különösen a Parkinson-kórhoz kapcsolódó kórképekben – a makacs székrekedés akár évekkel a memóriazavarok előtt is megjelenhet.

6. Szokatlan viselkedés alvás közben

Az alvás minőségének megváltozása szintén lehet fontos figyelmeztető jel.

Ha valaki álmában kiabál, beszél, ütő-rúgó mozdulatokat tesz, vagy látványosan "eljátssza" az álmait, az úgynevezett REM-alvási viselkedészavarra utalhat. A kutatások szerint ez több neurodegeneratív betegség – köztük a Parkinson-kór és a Lewy-testes demencia – megjelenése előtt akár évekkel is kialakulhat.

Miért számít annyira a korai felismerés?

Bár a demenciára jelenleg nincs végleges gyógymód, az elmúlt években jelentős előrelépések történtek a diagnosztikában és a kezelési lehetőségekben. Egyre több vizsgálat képes már korán felismerni az agyban zajló elváltozásokat, így a megfelelő terápia hamarabb elkezdhető.

A korai diagnózis nemcsak a kezelések miatt fontos. Lehetőséget ad arra is, hogy az érintett saját maga dönthessen a jövőjéről, megtervezhesse az egészségügyi ellátását, pénzügyeit és a későbbi életkörülményeit, miközben még teljes mértékben képes részt venni ezekben a döntésekben.

Mit tehet a demencia kockázatának csökkentéséért?

A szakemberek szerint nincs egyetlen biztos módszer a demencia megelőzésére, de az életmód jelentősen befolyásolhatja a kockázatot.

A rendszeres testmozgás, a zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, olívaolajban, halban és olajos magvakban gazdag MIND étrend, az aktív társas kapcsolatok fenntartása, valamint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az alvási apnoe megfelelő kezelése mind hozzájárulhatnak az agy egészségének megőrzéséhez.

A hallásromlás is növelheti a demencia kockázatát

Az utóbbi évek kutatásai arra is rámutattak, hogy a kezeletlen halláscsökkenés nem csupán az életminőséget rontja, hanem összefügghet a demencia nagyobb kockázatával is. Ennek egyik oka lehet, hogy az agynak folyamatosan nagyobb erőfeszítést kell tennie a beszéd feldolgozására, miközben csökken a társas kapcsolatok száma is. A szakértők ezért azt javasolják, hogy hallásromlás esetén ne halogassa a kivizsgálást, mert a megfelelő hallókészülék használata hosszú távon az agy egészségét is támogathatja.

A depresszió és a memóriazavar nem ugyanaz

Fontos tudni, hogy a memória romlását nem minden esetben demencia okozza. A depresszió, a pajzsmirigybetegségek, a B12-vitamin-hiány, bizonyos gyógyszerek vagy akár az alváshiány is vezethet olyan tünetekhez, amelyek elsőre demenciának tűnhetnek. Éppen ezért a memória vagy a viselkedés megváltozását soha nem szabad egyszerűen az öregedés természetes velejárójának tekinteni – a pontos diagnózist csak orvosi vizsgálat állíthatja fel.

Mikor kell feltétlenül orvoshoz fordulni?

Az időnkénti feledékenység az életkor előrehaladtával önmagában még nem ad okot aggodalomra. Ha azonban a memóriazavar vagy más szellemi változás néhány hónap alatt látványosan romlik, és már a mindennapi életet is befolyásolja, érdemes mielőbb orvosi kivizsgálást kérni. Figyelmeztető jel lehet például, ha valaki rendszeresen ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, eltéved jól ismert helyeken, nehezen kezeli a pénzügyeit vagy a gyógyszereit, illetve a családtagok jelentős személyiség- vagy viselkedésváltozást tapasztalnak nála.

A korai kivizsgálás azért is fontos, mert a memóriazavar hátterében nem minden esetben demencia áll. Olyan kezelhető állapotok is okozhatnak hasonló panaszokat, mint a pajzsmirigybetegség, a B12-vitamin-hiány, egyes gyógyszerek mellékhatásai, a depresszió vagy az alvászavarok. Minél hamarabb derül ki a tünetek valódi oka, annál nagyobb az esély arra, hogy megfelelő kezeléssel javítható vagy lassítható az állapot.

Figyelmébe ajánljuk

A demencia 7 szakasza - ezekre számítson a különböző stádiumokban

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!