Az idei nyár is megmutatta a klímaváltozás hatásait: a hosszan tartó aszály után heves zivatarok okoztak súlyos károkat az országban, a hőség pedig gyakran éjjel sem hagyott nyugodt pihenést. A felmelegedési trend pedig tovább folytatódik a következő évtizedekben is.
Jövőbeli forgatókönyvek szerint a zivataros napok száma jelentősen növekedhet a század végére.
Az országos átlagok alapján hazánk már tavaly nyáron is melegebb volt, mint Spanyolország, és csak néhány balkáni országban mértek magasabb értékeket.
A szakértő szerint 30-32 C-foknál már olyan fehérjék denaturálódnak, amelyek bizonyos életközösségeket károsan érintenek. A„pocsolyahőmérséklet” az olyan egzotikus kórokozóknak is kedvezhet, mint a párkányi fürdőtragédia révén hírhedtté vált agyevő amőba.
Nincs olyan vizsgált terület - a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is -, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak.
Változtatni kell az ültetett növényfajokon és -fajtákon és azon is, ahogy a zöldterületekről gondolkodunk.
Miközben 2025 májusa világszerte a második legmelegebbként vonult be a feljegyzésekbe, Európában éles ellentét alakult ki: nyugaton hőmérsékleti rekordok, Magyarországon pedig szokatlan hideg jellemezte a hónapot.
Egyre nyilvánvalóbb: turbulens változások jönnek az élővilágban.