Ebben az évezredben a legtöbb munkaképesség-csökkenés hátterében ízületi betegségek állnak - hangsúlyozták 2000 januárjában az Egészségügyi Világszervezet központjában rendezett konferencián. A mozgásszervi betegségek megelőzésének, ellátásának, gyógyításának ügyében indították el Genfben a Csontok és Ízületek Évtizede programot, melynek eddigi eredményeiről és gondjairól 2009. október végén számoltak be a szakorvosok.
Az elhízástól a rezgő kézi eszközök használatán keresztül a kis döntéshozatali hatáskörig számos tényező befolyásolja, hogy valakinél mekkora kockázata van bizonyos munkahelyi ártalmak, izom- és vázrendszeri problémák kialakulásához - jelentették francia kutatók az Arthritis és Rheumatism című szaklap októberi számában.
A gerincferdülés (scoliosis) a gerincoszlop oldalirányú, kóros elgörbülése, amely gyakran a csigolyák elcsavarodásával jár. Főleg serdülőkorban, a hirtelen növekedés idején jelentkezik, az esetek többségében ismeretlen (idiopátiás) okból.
A teniszkönyök – orvosi nevén laterális epikondilitisz – valójában nem klasszikus értelemben vett gyulladásos betegség, hanem inkább túlterheléses eredetű ínelfajulás.
Az izomfájdalom meglehetősen kellemetlen, de általában mégsem súlyos tünet. Gyakran kíséri a vírusfertőzéseket és pár nap alatt magától is elmúlik. Sérülés esetén, mint pl. bokaficam, a meghúzódott izom fájdalma és duzzanata elfedheti a csont elmozdulását vagy törését (fraktura).
Hátfájás, derékfájás miatt keressük fel szinte leggyakrabban orvosunkat. Általában alkalmi, rövidebb ideig tartó, de igen kellemetlen tünet. Egyrészt a nehéz fizikai munka okozhat túlterhelést a hátnak és vezethet panaszokhoz. Másrészt, és ma már ez a gyakoribb, a többségében ülő életmód az alapja a hátfájás kialakulásának, ugyanis kedvezőtlen terhelés éri a gerincoszlopot. Noha a hátfájás sok esetben rövid ideig tart és oka is ártalmatlan, az érintettek számára mégis nagyon kellemetlen probléma.
Az ember függőleges testtartása nagy terhet ró a nyakcsigolyákra, mivel ezeknek nemcsak a fej súlyát (amelykörülbelül akkora, mint egy bowling-golyóé) kell megtartaniuk, hanem részt vesznek a fej és a vállak mozgatásában is. Így nem meglepő, hogy ez a testrész túlzott megterhelés estén felmondja a szolgálatot. Egy meghűlés vagy egyetlen rosszul sikerült mozdulat elég lehet a nyaki fájdalmak vagy nyakferdülés kialakulásához.
Lényegében autoimmun betegség, vagyis a szervezet saját sejtjeit, szöveteit támadja meg. Az ízületet védő belhártya (szinoviális hártya) gyulladásával jár, megnő a szinoviális folyadék mennyisége, az ízületi tok feszül, duzzadt, fájdalmas. Az ízületi gyulladás a porcot is károsítja. Ez az egész jelenség fájdalmat, merevséget és mozgáskorlátozottságot okoz. Kísérőtünet lehet a fáradtságérzés, rossz közérzet, esetleg hőemelkedés, láz. Gyakran fordul elő a kéz, lábfej, váll, térd ízületeiben, és szimmetrikusan, tehát mindkét oldalon és egyidejűleg. A könyök, csípő és nyaktáj kevésbé érintett. 2-3-szor gakoribb nőkben, mint férfiakban, és bármely életkorban előadódhat, általában 25-50 éves kor között kezdődik.