Végre megérkezett az igazi tavasz és vele a napsütés, elkezdődhetnek a szabadtéri programok, sőt, lassan már a nyári terveinket szövögethetjük. Annak érdekében viszont, hogy mindennek valóban csak a napos oldalát tapasztaljuk meg, fontos beszélnünk a fényvédelemről.
Szinte elkerülhetetlen, hogy nyáron egyszer-egyszer le ne égjünk a napon. Az ilyenkor elszenvedett UV sugárzás pedig hozzájárulhat azoknak a génhibáknak a kialakulásához, amelyek tulajdonképpen a bőrrákot okozzák. Mi magyarok közepesen veszélyeztetettek vagyunk, általános szabályként fogadjuk el: ne menjünk a napra, amíg az árnyékunk nem hosszabb a testmagasságunknál! – hívja fel a nyaralók figyelmét Dr. Schwab Richárd, a KPS Diagnosztikai Központ orvos-igazgatója.
Milyen veszélyekkel járhat a fokozott UV-sugárzás, a túlzott napozás?
UV sugárzás – az európai emberek különösen veszélyeztetettek. Az ultraviola sugárzás a magyarokat különösen veszélyezteti, hiszen más európai népekhez hasonlóan magas a világos (kék, zöld illetve szürke) szeműek aránya. A világos szeműek jóval érzékenyebbek az UV sugárzásra, náluk könnyebben alakul ki a szürkehályog és az időskori makula degeneráció. Becslések szerint évente 15 millió ember veszíti el a szeme világát a szürkehályog következtében világszerte.
Az Észak-Karolina Egyetem kutatói szerint nem mindegy, mikor ér valakit UV sugárzás, a kora reggeli és a késő délutáni sugarak ugyanis más módon befolyásolják a bőrrák kialakulását.
A szoláriumozás növeli három gyakori bőrráktípus megjelenésének kockázatát - idézte amerikai kutatók megállapítását a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál (http://www.sciencedaily.com).
Nem éppen szépen hangzó címünk mentésére néhány szó: tudjuk-e hogyan ismerték fel az UV sugárzás meglétét? Képünk adatai pedig segítenek memorizálni a legfontosabb tudnivalókat.