Egy terhesség a nőt mind testileg, mind lelkileg igénybe veszi. Hogy a terhesnő örömteli eseményként, boldogan, vagy terhesnek, félelmettelinek éli-e meg a terhességet, az nagyrészt függ a személyes helyzetétől és a terhesség lefolyásától. Egyrészt fontos szerepet játszik a terhességhez való lelki hozzáállás, másrészt pedig a test megváltozása nagyon fontos. Igy a panaszok, mind a "terhesség élményébe" kerülnek.
Termékenységi problémáról beszélünk, ha egy évnyi rendszeres, fogamzásgátló módszereket mellőző szexuális életet követően sem sikerül a teherbeesés.
Kürtterhesség esetén a megtermékenyített petesejt a petevezetékbe ágyazódik be, és ott kezd el nőni.
Az elsődleges késői terhességi toxémia az első terhesség betegsége. Oka az anya és a magzat közötti immunológiai összeférhetetlenség.
A cervikális graviditás (CG) a méhen kívüli terhesség különös formája, melynek során a pete nem a méhüregben, hanem a nyakcsatornában tapad meg. Legkésőbb a terhesség 8. hetében heves vérzés kíséretében kilökődik.
A másodlagos (rárakódásos) terhességi toxémia egy olyan súlyos, a 20. hét után jelentkező állapot, ahol a magas vérnyomás, fehérjevizelés és vizenyő (ödéma) tünetei már meglévő anyai betegségre – például vesebetegségre, magas vérnyomásra vagy cukorbetegségre – rakódnak rá.
Szokványos vetélésről (Abortus habitualis) akkor beszélünk, ha két vagy több spontán vetélés követi egymást.
A hasűri terhesség a méhen kívüli terhesség egyik formája. Lényege, hogy a magzat nem a méhüregben, hanem a hasüregben, a hashártyák felületén tapad meg és ott fejlődik.