Az asztma és COPD két igen gyakori tüdőbetegség, amelyek jelenleg nem gyógyíthatók, de az előrehaladásuk jelentősen lassítható, a betegek a megfelelő kezeléssel teljes életet élhetnek. Ennek azonban alapfeltétele, hogy a beteg pontosan kövesse a kezelőorvosa által előírt terápiát a gyógyszerek adagolását illetően – és ebben már egyre fejlettebb eszközök segítik a betegeket.
Sajgó ízületek, fájó végtagok, mozgáskorlátozottság, sok esetben pedig kiderül, nem egyszerű mozgásszervi betegség áll a panaszok hátterében.Nagyon fontos, hogy az immunrendszerünk minél erősebb legyen, hiszen számos betegség, vagy egészségügyi panasz elkerülhető lenne. Télen azonban sokkal nagyobb erőfeszítésbe kerül, hogy szervezetünk ne élje fel összes tartalékát.
A kezelés célja: A betegek panaszainak az enyhítése, az életminőségük javítása és a tüdőfunkció romlásának megállítása vagy lehetőség szerinti lassítása.
Állapotromlás esetén sokkal gyakrabban nyúl a COPD-s beteg a rohamoldó szeréhez, amely csak átmeneti enyhülést eredményez.
Május 31-én a Nemdohányzó Világnap keretében világszerte a dohányzás káros hatásaira hívják fel a figyelmet, amely számos betegség, köztük a COPD hátterében áll. A dohányosok kockázata, hogy meghalnak ebben a ma már egyre közismertebb idült légúti betegségben, közel 13-szor nagyobb, mint a nemdohányzóké.
A dohányzás elleni küzdelem egyik legfontosabb része, hogy a szakemberek újra meg újra felhívják a figyelmet arra, hogy milyen mértékben rontja a dohányzás a dohányzók és környezetük életminőségét. Ezek a figyelmeztetések sokak számára ijesztgetésnek hatnak, de ugyanakkor azt az üzenetet is hordozzák, hogy milyen sokat tehet a saját érdekében egy dohányos azzal, hogy leszokik. Különösen igaz ez az egyik legelterjedtebb légúti betegség, a COPD esetében, amelyben mintegy 500.000 ember szenved Magyarországon. A dohányzás szerepét a betegség kapcsán jól jellemzi, hogy a COPD-s betegek 90%-a dohányzik, vagy dohányzott a betegség kialakulásakor.