A sugárkezelés rövid távú mellékhatásainak mérséklésében sokat segíthetnek az ápolók és az asszisztensek is. Fontos tisztában lenni néhány alapvető információval, nehogy többet ártsunk magunknak, mint amennyit használunk. Gyakorló főnővéreket kértünk fel, foglalják össze a leggyakoribb kérdéseket és panaszokat, illetve azok lehetséges orvoslását, hogy könnyebb legyen átvészelni a sugárterápia heteit.
Nem megyünk orvoshoz, mert félünk a betegségtől. Gyilkos illúzió azt gondolni, hogy az idő majd megoldja a bajt, s minden betegség lábon kihordható, ha nem veszünk tudomást róla. A súlyos szövődményekkel járó betegséggel - így a rákkal szemben is - akkor van esély a gyógyulás esélyével felvenni a harcot, ha a kórt időben felfedezik.
Elsősorban: kerüljük vagy csökkentsük a lehető legkisebb mértékre a bőrünket érő UV (ultraibolya) sugárzást! Lehetőleg mindig kerüljük a direkt napfényt, ha az ún. UV-index értéke 3 körüli, vagy magasabb, tehát 11-14, kiterjesztve inkább 10-15 óra között ne tartózkodjunk a napon – ha ez megoldható. Legyen az UV sugárzás elleni védelem napi rutinunk része.
Ne féljünk a kolonoszkópiától! Bár a kolonoszkópia rendkívül fontos szűrővizsgálat és bizonyos esetekben életeket is menthet, sokan alaptalanul félnek tőle és igyekeznek elkerülni a bélrendszeri daganatok kiszűrésére alkalmas eljárást - állítják a szakértők.
Tovább gyűlnek az adatok az aszpirin rákmegelőző hatásáról. A naponta kis dózisban szedett aszpirin segít megelőzni a rák kialakulását, sőt talán a meglévő daganat szétterjedését is - idézte brit kutatók megállapítását a BBC hírportálja.
Sugárkezelés és kemoterápia: a félelmetes gyógymódok. A sugárkezelés és a kemoterápia a fizikai mellett lelki terheket is ró a betegre, ezeket az orvos, a páciens és a hozzátartozók csak együttes erővel mérsékelhetik. A feszültségkezelés alapja, hogy a betegnek minden fázisban tudnia kell, mi és miért történik vele. Amikor valaki már szembesült rákbetegségével, a gyógyítást célzó terápiák is szorongást keltenek.
Egy áttörésnek számító kutatási eredmény szerint az alvás révén nem enyhíthető titokzatos kimerültség, a krónikus fáradtság szindróma (CFS) egy retrovírussal állhat összefüggésben.
A gyermekkori rákot túlélőkben gyakoribb a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és a magas vérnyomás, amelyek mind szívbetegségre hajlamosítanak. A szívbetegség kockázatát növelő betegségek ezekben a személyekben fiatalabb korban jelentkeznek, mint a normál populációban – olvasható a Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention című szaklapban.