Elindul otthonról, már félúton jár, amikor hirtelen eszébe jut: vajon bezárta a bejárati ajtót? Lekapcsolta a villanyt a fürdőszobában? Hiába próbálja felidézni a pillanatot, egyszerűen nem emlékszik rá. Pedig ezeket a mozdulatokat minden reggel elvégzi, és szinte biztos benne, hogy most sem felejtette el őket. A bizonytalanság mégis olyan erős lehet, hogy inkább visszafordul ellenőrizni. De mi ennek az oka?
Ha egy idős ember hirtelen zavarttá válik, nehezen tájékozódik, összekeveri a napszakokat, vagy szokatlanul viselkedik, a hozzátartozók gyakran a demencia első jeleire gondolnak. Pedig a zavartság hátterében számos más ok is állhat, például fertőzés, kiszáradás, gyógyszermellékhatás vagy anyagcserezavar, és ezek közül több megfelelő kezeléssel megszüntethető.
Sokan természetesnek veszik, pedig ez az apróság a demencia legelső jele lehet.
Nem minden mozgás védi egyformán az agyat: a megterhelő fizikai munka magasabb demenciakockázattal járhat.
A demencia gyakran már a memóriaromlás előtt figyelmeztető jeleket küld.
Az Alzheimer-kórról a legtöbben a feledékenységre és az emlékezet fokozatos romlására gondolnak. A betegség azonban jóval azelőtt is adhat figyelmeztető jeleket, hogy valaki rendszeresen elfelejtené a neveket vagy a fontos eseményeket. Neurológusok szerint bizonyos személyiségbeli, viselkedési és hétköznapi változások különösen árulkodóak lehetnek, mégis gyakran az öregedés természetes velejárójának tekintjük őket.
Új kutatás fedi fel, kinek segíthet a filléres gyógyszer.
Szakértők szerint vannak olyan feledékenységgel járó jelenségek, amelyek az agy természetes öregedéséhez tartoznak, más tünetek viszont már alaposabb kivizsgálást indokolhatnak.