Botrány: gyógyszerkipróbálások az egykori NDK-ban
Keletnémeteken kísérleteztek nyugati gyógyszercégek... Gyanútlan keletnémeteket használtak kísérleti nyúlnak nyugati gyógyszergyártó cégek 1985 és 1989 között, cserébe kemény valutához jutott a kommunista NDK-rezsim - jelentette egy német televízió.
A berlini fal leomlásáig tartó gyógyszerkísérletek több mint 2000 beteget érintettek, jóval többet, mint korábban gondolták - mondta Stefan Hüge, az MDR televízió adásrendezője az AFP francia hírügynökségnek.
Először a Spiegel című magazin számolt be arról 1991-ben, hogy a híres kelet-berlini Charité kórházban kísérleti szakaszban lévő gyógyszereket próbáltak ki betegeken tudtuk nélkül, de az MDR kutatásai szerint az egykori Kelet-Németország más kórházai is részt vettek a kísérletekben.
Számos nyugati gyógyszercég tesztelte az 1980-as években kifejlesztett termékeit az NDK-ban, köztük a svájci Ciba-Geigy, amely egy antidepresszáns, a Brofaromin klinikai kísérleteit végezte a szászországi Plauen térségében. Egy Karin Forner nevű asszony az MDR Extra című műsorában szerda este elmondta: anyja csak azután fekhetett be 1989-ben a plaueni kórházba, hogy belegyezett, részt vesz egy "tudományos vizsgálatban". Anyja a Brofaromin nevű antidepresszánst kapta, amely később nem került forgalomba - hangzott el a műsorban. Az idős asszony fogyni kezdett, idővel nem reagált külvilágra, és úgy tűnt, hogy haldoklik. Csak azután épült fel, hogy lánya meggyőzte az orvosokat, adjanak neki más gyógyszert.
Az MDR által feltárt dokumentumok szerint mások nem voltak ilyen szerencsések. Némelyeknél komoly szövődmények alakultak ki, mások meghaltak a teszteket követően - olvasható a www.expatica.com hírportálon.
A Nyugaton nem engedélyezett gyógyszerek kipróbálásáért cserébe a cégek jelentős összegeket utaltak át a keletnémet külkereskedelmi minisztérium devizaügyletekkel foglalkozó részlegének, közismert nevén a KoKo-nak (Kommerzielle Koordinierung) - közölte a televízió, amely a tanúvallomásokon kívül az egykori keletnémet titkosszolgálat, a Stasi levéltárára alapozza állításait.
A műsor készítői szerették volna megszólaltatni a név szerint is említett Ciba-Geigyt, de sem a vállalat, sem a svájci székhelyű cégcsoport, amelynek tagja, nem akart nyilatkozni.
