Az erős érzelmek megölhetnek bennünket?
Érzelmi életünk fontossága még férfitársainknál is megkérdőjelezhetetlen. Köztudott, hogy a negatív érzelmek ronthatják egészségi állapotunkat. Lássuk, mivel kell sokszor megküzdenünk, hogyan kezelhetjük ezeket az érzéseinket, hogy ne okozzanak súlyosabb problémákat vagy betegségeket.
Düh
Forrás: Medipress
Klinikai vizsgálatok szerint a düh, a harag akár szívrohamhoz is vezethet, de a szív-érrendszeri kockázatokat mindenképpen növeli. Egy hirtelen dühkitörés hatalmas adrenalin (és noradrenalin)-fröccsöt válthat ki a szervezetben. A dühroham agyi háttere: az amygdala, a limbikus rendszer része "túlreagál", több vér kerül a homloklebenybe, amely a reális döntésekért felelős. Ezért is juthatunk a vak düh állapotába, amikor gondolkodás nélkül bármit a falhoz vágunk ...
Nemcsak döntési képességünk romlik ilyen helyzetben, de a szív és az érrendszer is nagyobb veszélybe kerül. A harag számos élettani változást okoz a szervezetben, és ez még napjainkban is kutatások tárgya. Az bizonyos, hogy mintegy két órával egy dührohamot követően, a szívroham kockázata ötszörösére, a stroke kockázata háromszorosára nő. "Bár erre nincsen konkrét klinikai adatunk, hogy valaki dühroham következtében kapott szívrohamot vagy stroke-ot, a kockázat nagyobb, ha a harag és a düh ez ember életében gyakran visszatérő jelenség." – említi Dr. Elizabeth Mostofsky, a Harvard Egyetem kutatója.
Magányosság
A magány, az egyedüllét éppoly veszélyes lehet, mint a düh, a harag. Hosszú távú állapot mint a depresszió, és a korábbi halálozás kockázata: mintegy 14%-kal növeli ennek veszélyét. A magány olyan kockázat, amelyben benne van az egészségtudatos viselkedés hiánya is, tehát az illető elhanyagolja magát. Ennek egyszerű példája az alvászavar, amely áttételesen ugyan, de gyorsítja az öregedést. Nagyon fontosak a szociális kapcsolatok, a család, a barátok megléte, intim beszélgetések, új emberek megismerése stb. A magányos idős embereknél magasabb a stressz szintje, kevésbé tudnak megváltozott, vagy nehezebb körülményekhez alkalmazkodni. A magányos embernél magasabb a stresszhormonok szintje is (pl. kortizon), romlik az alvás minősége, nő a vérnyomás. A magány és elszigeteltség rontja az immunrendszer működését. A baráti kapcsolatok életben tartása ezért is nagyon fontos.
Forrás: Medipress
Stressz, szorongás
Szintén köztudott, hogy a stressz milyen negatív hatásokat gyakorol szervezetünkre. (Megjegyzés: kétféle stresszt különítünk el: az eustressz voltaképpen arra alkalmas, hogy serkentse a szervezet működéseit, és motiváljon. A distressz a rossz, káros, és a szervezet károsodásait kiváltó, okozó stresszforma. Itt ez utóbbiról beszélünk.)
A stressz okozta fizikális tünetek pl: migrén, fogcsikorgatás, szédülés, hányinger, fáradtságérzés, gyorsabb pulzus, alvászavar, étvágycsökkenés – vagy étvágynövekedés.
A stresszel kapcsolatos állandósul szorongás, aggódás korai öregedéshez vezethet, magas vérnyomás, mellkasi fájdalom kialakulásához, az immunrendszer csökkentebb működéséhez. A stresszhatás alatt álló egyén kevésbé vigyáz magára, alvásmintázata romlik, nem eszik rendesen, általában is hamarabb megbetegszik. A krónikusan fennálló stressz betegségeket okozhat, pl. a túlevés, a dohányzás, a rossz szokások kialakulása révén. Az erős munkahelyi stressz, feszültség (nagy elvárások, kevés döntéshozatali idő) is növeli pl. a koszorúérbetegség kockázatát. A legjobb módszer, ha megtanuljuk, hogyan csökkenthető a stressz: az egészséges táplálkozás, a fizikai aktivitás, a magunkra szánt idő, és a relaxáció mind-mind segíthet ebben.
Forrás: MTI
Sokk, sokkos állapot*
A sokk, trauma, bármilyen fizikai vagy lelki sérülés a szervezetben rövid- és hosszú távú változásokat egyaránt okoz. A sokk váratlan, hirtelen változás okozta helyzet, ami felkészületlenül éri az embert, és hirtelenjében nem tudja, hogyan kellene azzal megküzdeni. A lelki, pszichés trauma az agyat, agyműködést érinti, és okozhat pl. konkrét elváltozásokat is a homloklebenyben, ahol az érzelmekért és a túlélésért felelős struktúrák találkoznak. A fizikális tüneteket maga a sokkos állapot okozza, pl. poszttraumás stressz, alvás- és étkezési zavarok, energiavesztés, krónikus fájdalmak formájában.
(*Megjegyzés: a sokk orvosi értelemben ennél jelentősen súlyosabb állapot, mely a keringés és a légzés összeomlásával jár, és azonnali orvosi ellátás nélkül bizonyosan, megfelelő ellátás mellett is nagyobb arányban halálozáshoz vezet.)
Szomorúság, gyász
Az igen mély gyászrerakció a szívre is jelentős hatást gyakorol ("megszakad a szív, breaking heart"). Egy angol vizsgálat rámutatott, hogy a megszakadt szív-szindróma miatt, a gyászreakció kapcsán a szívroham, és a stroke kockázata kétszeresére emelkedik. A szeretteink elvesztésével kapcsolatos fájdalom közvetlen módon érintheti a szívműködést.
forrás: Faculty of Medicine
Read more at: http://forum.facmedicine.com/threads/can-powerful-emotions-kill-you-the-negative-health-effects-of-anger-stress-sadness-and-shock.18677/
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
