Növekvő haj, körmök és veszélyes gőzök: mi történik a testtel a halál után?
Törvényszéki szakértők cáfolják a halottakkal kapcsolatos leghíresebb mítoszokat.
Sok mítosz kering arról, hogy mi történik az emberi testtel a halál után. Növekszik-e a haj és a köröm a halál után? Miben különböznek egyes holttestek? Miért mumifikálódnak egyesek, míg mások lebomlanak? Hol az igazság és hol a hazugság - uána járt az MSK1.ru tudósítója.
Milyen "típusú" holttestek léteznek?
Valójában az emberi testnek csak két lehetősége van a halál után: vagy lebomlik, vagy mumifikálódik.
Az első esetben a holttest nagyon gyorsan megváltozik: rothadó baktériumok támadják meg, megindul a bomlási folyamat, és emiatt betegesen édes hullaszag jelentkezik. Néha ez néhány napon belül megtörténik, más esetekben szinte azonnal.
Ezt követően a test lassan csontvázzá kezd átalakulni. Ha valakit fakoporsóban és földsírban temettek el, ez 10-30 éven belül fog megtörténni. A földben lévő holttest csontvázasodása azonban jóval korábban megtörténik: a folyamat 2-4 évig tart.
A test pusztulása szerkezeti szempontból a sejtek enzimjeinek, majd a hasnyálmirigy és a bél- ill. gyomorenzimek kiszabadulásával kezdődik meg. Ezzel párhuzamosan a bél és a bőr, ill. a nyálkahártyák baktériumai gyors osztódásba kezdenek. Az Cl. wechii, az E. coli, valamint Streptococcusok, Staphylococcusok, Proteus törzsek a folyamat fő részesei. A lágy részek általában 1 év alatt lebomlanak. Leggyorsabb a lebomlás a földfelszínen, lassabb a vízben és még lassúbb a talajban. Ugyanakkor anaerob környezetben 6-8 évig is elhúzódhat a folyamat, vagy esetenként (mumifikáció) megáll valamelyik stádiumban.
Ha mumifikáció nem történik, 20 év alatt a lágyrészek teljesen megsemmisülnek. 6-8 év múlva a csontok a beivódott bomlástermékektől vörhenyesek, sima felszínűek. A hullaviaszosan átalakult csontok akár 20 évig is ebben az állapotban maradhatnak. Mikroszkópos vizsgálattal a hullaviasz 50-100 évig detektálható még. 30-40 év fekvés után megkezdődik az ízületi végek felől a csontok elporladása, ami általában lassan halad előre. Mikroszkóppal vizsgálva mintegy 20 év után kezdődik meg a csont kristályos struktúrájának dezorganizációja.
Tovább nő-e a haj és a köröm a halál után?
Ez a leghíresebb "ijesztő történet", amelyet sokan már gyermekkorukban is hallnuk. Azonban ki kell ábrándítanunk egy egész generációt: egy holttesten semmi sem nőhet. Ez csupán egy vizuális hatás: amikor a test kiszárad, kívülről úgy tűnhet, hogy a haj és a körmök hosszabbak lettek, bár de facto ugyanazok maradnak.
- A bőr alatti szövetben víz található, ami elpárolog, emiatt látszik úgy, hogy a haj látszólag nő" - jegyezte meg Aulov.
Veszélyesek a holttestgőzök?
Természetesen ezek a gőzök nem túl kellemesek, de mindkét igazságügyi szakértő egyetértett abban, hogy önmagukban nem veszélyesek. Az óvatosság azonban így sem árt: ha más okból is, de ártalmas lehet a közvetlen érintkezés.
„A veszélyes fertőző betegségeket továbbra is el lehet kapni, ha valaki épp ennek okán hunyt el, de ez magának a kórokozónak köszönhető." – magyarázta Aulov.
Mindig meg lehet állapítani a halál okát?
A szakértők válaszaiból ítélve ezt a kérdést úgy kell átfogalmazni, hogy „Meg lehet egyáltalán állapítani valóban, hogy miért hal meg egy ember?” Vagyis abszolút mindig nehéz meghatározni a halál okát. Néha még egy tapasztalt szakember sem tudja száz százalékos biztonsággal megmondani, hogy közvetlen értelemben, miért halt meg valaki.
"Ilyen az emberi test, megesik, hogy teljesen természetes folyamatok is hirtelen atipikussá válnak” – ismerte el Reshetun.
A szakemberek a legnehezebb helyzetbe a „nem szabványos” eseteknél kerülnek. Tipikusan ilyen, amikor valaki régóta elhunyt, és a bomlási folyamatok már elkezdődtek a testben. Hasonlóképp akadálya lehet az igazságügyi szakértő munkájának a mumifikáció jelensége, vagy ha nehézségek merülnek fel akkor is, ha nincs egyben a holttest.
- Nehéz ügy, ha a holttestet elhagyatottan találták meg, és felmerül a kérdés: egyedül halt meg, vagy felmerülhet az idegenkezűség is? Ilyen esetben a halál időpontját a boncolás során állapítják meg" - tette hozzá Aulov.
Miért mozognak a holttestek?
Sok mítosz kering erről az emberek közt: történetek arról, hogy „összehúzódnak az izmok”, és a halottak emiatt hadonásznak, mozgatják a szemüket és nyitogatják a szájukat. Ennek a legendának van egy pikánsabb változata is: sokan úgy vélik, hogy a férfiaknak akár erekciója is lehet a halál után.
„Több mint 10 ezer holttestet boncoltam fel, és még soha nem láttam ehhez hasonlót, a holttest erekció egy mítosz” – mondta Reshetun.
'Ami a test mozgását illeti, ez kivételes esetekben lehetséges: akkor, ha a halál pillanatában mozgásban volt valaki. Ez gyakran előfordult a Nagy Honvédő Háború idején" – hangsúlyozta Aulov. "Egy katona futott, egy gránát eltalálta, a feje leszakadt, de ő tovább futott. Ez az izomreflexek miatt történik, és a gerincvelő is részt vesz valamilyen mértékben a folyamatban. Ha állt volna, akkor egyenesen elesett, elzuhant volna" - magyarázta.
A lélek elhagyja a testet?
Természetesen ezt a kérdést is feltették a szakértőknek, azonban ebben már eltértek a beszélgetőpartnereik véleményei. Az egyik kérdezett, Alexander Aulov hívő. Meggyőződése, hogy az ember halálának pillanatában a lélek elválik a testtől.
"Mi más bizonyathatná ezt jobban, hogy a halál után néhány grammal mérhetően könnyebbé válik a test" - véli.
Egy másik szakember, Alexey Reshetun éppen ellenkezőleg gondolja, úgy véli, hogy ez egy mítosz, és a test csak a kiszáradás és a folyadék elpárolgása miatt veszít súlyából.
„Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs lélek, akár lehet is, de az biztos, hogy ennyire egyszerűen nem kézzelfogható, mérlegen lemérhető a létezése” – mondta.
Reshetun ugyanakkor hozzátette: számos „megmagyarázhatatlan dolok” történt már a praxisában, ám ezekről nem volt hajlandó részleteket közölni.
Bekerülhet tévedésből élő ember a hullaházba?
Nagyon ritka esetekben igen. A szakértők elismerték, hogy személyesen nem találkoztak ilyesmivel, Alexander Aulov azonban kollégái történetét hozta fel példaként.
"Hallottam, hogy egyszer találtak télen egy embert az utcán, aki úgy tűnt, halálra fagyott a zord hidegben. Be is szállították a hullaházba a "holttestet", azonban ahogy felmelegedett kicsit, magához tért. Nem csinált nagy ügyet a dologból: felkelt és elindult haza” – mondta.
Az ilyen helyzetek valószínűsége azonban elhanyagolható. A tény az, hogy a halált nem diagnosztizálják azonnal. Ez egy hosszú folyamat, amely több szakaszból áll. A holttest csak egy sor eljárás után kerül a hullaházba.
A klinikai halál állapota reverzíbilisnek tekinthető, ami nagyon fontos különbség a valódi jogi és biológiai értelemben vett halál állapotához képest, ami visszafordíthatatlan állapotot jelöl. Megint más fogalom például az agyhalál, amikor a diagnózis kimondásáig még 12-24-72 óra (életkortól, agykárosodástól függően a törvény szabályozza) várakozási idő és új vizsgálat szükséges. Ezt követően el kell végezni a koponya ismételt ultrahangos vizsgálatát, az ún. négyér-vizsgálatot és a technécium 99-es izotópjával folytatandó perfúziós szcintigráfiát.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Élet a halál után - szívleállás után tovább működik a tudatunk
