Ezért növelhetik a rák kockázatát az ultrafeldolgozott ételek! Nézze meg, mit vásárol
Sokkal nagyobb szerepet játszanak az egészségtelen étkezési szokások a daganatos betegség kialakulásában, mint azt korábban gondolták: az étrend közel akkora tényező lehet a rákos megbetegedések rizikójában, mint az alkohol.
Nem lehet előre megjósolni, kinél alakul ki daganatos betegség és kinél nem, ugyanakkor számos olyan tényező van, ami (kisebb vagy nagyobb mértékben) emelheti a rizikót. Ezek egy részét nem tudjuk befolyásolni – ilyen például az életkor, a nem, vagy az, hogy milyen géneket „kaptunk” a szüleinktől –, másokat viszont igen. Jól tudjuk például, hogy a dohányzás mennyi daganatos betegség kialakulását növeli, és az is tudományosan bizonyított tény, hogy a napsugárzás egyértelműen összefügg a melanoma rizikójával.
Az étrend hatása a rák kialakulására
Az étrenddel kapcsolatban eddig úgy véltük, viszonylag kicsi a hatás más rizikótényezőkhöz képest. Természetesen, aki több zöldséget és gyümölcsöt eszik, kevesebb feldolgozott terméket vagy vörös húst fogyaszt, azt általában egészségesebbnek tartják. Azonban az étrendünk sokkal nagyobb hatással van a daganatos betegségek kialakulásának kockázatára, mint hittük. A szakemberek szerint a helytelen étrend egyértelműen összefügg a rosszindulatú daganatok 5,2 százalékával, ami nagyjából ugyanaz az arány, mint ami az alkoholhoz köthető.
Dr. Fang Fang Zhang, a Tufts University kutatója, csapatával hét étrendi tényezőt vizsgált: az alacsony zöldség-, gyümölcs-, teljes kiőrlésű gabonatermék- és tejtermék-fogyasztást, illetve a magas feldolgozott hústermék-, vörös hús- és üdítőfogyasztást. Úgy találták, hogy a legnagyobb veszélye annak van, ha valaki túl kevés teljes kiőrlésű gabonafélét fogyaszt, majd a tejtermék-fogyasztás és a feldolgozott húsok fogyasztása következett.
A kutatásban amerikai felnőttektől gyűjtött étrendi adatokat elemeztek, és ezeket vetették össze az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC – Centers for Disease Control and Prevention) daganatos betegségek-adatbázisával.
„Korábbi vizsgálatok szoros összefüggéseket találtak a feldolgozott húsok és a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása és a bélrendszeri daganatok megnövekedett rizikója között. Az előbbi növeli, míg az utóbbi csökkentette a rák kockázatát. A mostani kutatás során viszont még pontosabb képet kaptunk erről” - nyilatkozta dr. Zhang. Különösen a feldolgozott élelmiszerek számítanak veszélyesnek, amelyekből ráadásul egyre többet és többet fogyasztanak a világ minden táján.
A szakemberek szerint az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerek jelenthetik a legnagyobb veszélyt az egészségünkre. Ezek azok, amelyekben nagyobb mennyiségben találhatóak adalékanyagok: nassolnivalók, kész édességek és félkész élelmiszerek.
Ezek kényelmesek, gyorsan elérhetőek, gyakran elég őket felmelegíteni, ugyanakkor az ízük is kellemes, az áruk pedig általában jóval kedvezőbb, mint a nem feldolgozott vagy bioélelmiszereké. Azonban minél több feldolgozott élelmiszert fogyaszt valaki, annál nagyobb az idő előtti halálozás esélye.
Mit figyeljünk a cimkén?
Egyes feldolgozott és az ultrafeldolgozott élelmiszerek általában igen alacsony hasznos tápanyagtartalommal bírnak, ellenben magas a kalória-, cukor- (szénhidrát), zsír- és só- (nátrium) tartalmuk. Emellett sok olyan összetevőt tartalmaznak, amelyeket az otthonfőzés során nem használunk, például:
- hidrolizált fehérjék,
- módosított keményítők,
- hidrogénezett olajok,
- ízfokozók (nátrium-glutamát),
- fruktóz és kukoricaszirup,
- invert cukor,
- mesterséges édesítők és színezékek,
- térfogatnövelők,
- zselésítők.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek kalória- és cukortartalmukban is jelentősen különböznek a minimál módon feldolgozott élelmiszerektől. Például 100 g burgonyachips 545 kalóriát tartalmaz, míg az ugyanolyan tömegű egyszerű sült krumpli csak 95 kalóriát. A különbség a feldolgozás módjában áll. Általánosítani azonban ez alapján sem lehet, mert például az egyes diétás termékként kínált feldolgozott élelmiszerek alacsony kalóriatartalmúak, de ez nem teszi őket automatikusan egészségessé is.
Amikor meg akarja állapítani egy ételről, hogy egészséges-e, a tápértékét vizsgálja, ne pedig a kalóriaértékét! A kalória- és zsírtartalmon kívül fontos különbség még az ultrafeldolgozott és a teljes értékű ételek között a cukor-, valamint a rosttartalmuk is. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek általában magas hozzáadott cukortartalmúak, melyek tápértéke nulla, tehát ún. „üres kalória”, illetve rosttartalmuk jellemzően alacsony. Mind az alacsony rosttartalmú, mind pedig a hozzáadott cukrokban és transzzsírokban gazdag étrend kedvez a civilizációs betegségek (krónikus betegségek) kialakulásának.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Vastagbélrák, végbélrák: ne a balsorsot okolja: ezt a két dolgot iktassa ki az életéből!
Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!
