Genetika
Termékenység - életmód - vércsoport
Az életmód és a vércsoport is befolyásolja a termékenységet. Szakemberek azt tapasztalják, hogy azon harmincas nők között, akik meddőségi kezelésre jelentkeznek, a 0-s vércsoportúak között sokkal gyakoribb a korai petefészek kimerülés. Ugyanakkor a 0-s vércsoport a leggyakoribb vércsoport az USA-ban.
Anyai stressz - magzati ártalom: igaz ez?
Az anyai stressz átjuthat a magzatba... A várandós anya stressze átjuthat a méhben fejlődő magzatba és hosszan tartó hatása lehet - idézte német kutatók megállapítását a BBC hírportálja (http://www.bbc.co.uk)
Szenzáció: disznóban nevelt szerveink...
Disznókban növekednek az átültethető szervek? Az Európai Emberi Genetikai Társaság éves konferenciáján egy kutatócsoport bejelentette, hogy nemrég kifejlesztettek egy módszert, amelynek segítségével hamarosan átültetésre kész emberi szerveket "növeszthetnek" disznókban.
Tudomány vagy kóklerség? Meddig fogsz élni?
Megjelentek az amerikai piacon az emberek biológiai korát eláruló vértesztek, amelyek azonban alkalmatlanok annak megjóslására, hány hónapja vagy éve van hátra valakinek. A tesztek a telomerek hosszát mérik, amelyek a kromoszómák végén lévő "védőkupakok", és amelyek az életkor előrehaladtával egyre rövidülnek.
Meg vagyunk mentve? Fogamzásgátló férfiaknak...
Ez tipikusan az a hír, ami évről-évre felröppen, aztán el is tűnik. Most egy újabb lehetőség, egy másfajta megközelítés adódott... hátha ez sikeres lesz?
Végzetes vonzerő: ki vonzza jobban a szúnyogokat?
Miért vonzzák egyesek a szúnyogokat? Vannak, akiket imádnak a szúnyogok, míg másokat alig csípnek. Vajon miért választanak az idegesítően döngicsélő rovarok épp bennünket és nem a kerti bulin mellettünk ülőt?
Túlsúly - és alultápláltság... ugyanonnan fakadnak?
Túlsúly és alultápláltság. Közös ok? Az iparosodott országokban világszerte elhízásjárvány dúl, mialatt a szegény nemzetek lakossága, különösen a gyermekek, súlyos alultápláltságban szenvednek.
Darwinnak elállna a lélegzete - hová jutottunk?
Robert W. Fogel, a közgazdasági Nobel-díj 1993. évi kitüntetettje néhány kollégájával csaknem három évtizeden át kitartóan kutatta, hogy az emberi test mérete és formája mit árul el a történelem folyamán végbement társadalmi változásokról, és viszont. A kutatás nemcsak a történettudomány új ágát hívta életre, hanem azt a provokatív elméletet is, amely szerint a technológia fejlődése az utolsó száz évben korábban sosem látott mértékben felgyorsította az emberi evolúciót. A Cambridge University Press pár héttel Fogel július 1-jén esedékes 85. születésnapja előtt jelenteti meg A változó test: egészség, táplálkozás és emberi fejlődés a nyugati világban 1700 óta című könyvet, amely több tucat kutatónak a gazdaságtörténet egyik legambiciózusabb vállalkozása során végzett munkáját összegzi, és egész biztosan új vitákat vált ki a Nobel-díjas közgazdász elméletével kapcsolatban.