Megjelent Európában a bőrcsomósodáskór - szúnyogok és kullancsok terjesztik a vírust
Az országos főállatorvos fokozott ellenőrzést rendelt el.
Az elmúlt hetekben Szardínia szigetén, majd az észak-olaszországi Lombardiában, valamint Franciaországban is megerősítették a bőrcsomósodáskór vírus jelenlétét. A betegség Magyarországon nincs jelen, azonban a megnövekedett járványügyi kockázat miatt dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte a szarvasmarha- és bivalyszállítmányok fokozott állategészségügyi ellenőrzését. A Nébih kéri az állattartókat, hogy a betegség megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék szolgáltató vagy hatósági állatorvosukat!
Mi az a bőrcsomósodáskór?
A betegséget a Capripoxvirus nemzetségbe tartozó bőrcsomósodáskór-vírus (Lumpy skin disease virus, LSDV) okozza. A betegség elsődlegesen vérszívó ízeltlábúakkal (vektorokkal) terjed (pl.: szúnyogok, legyek vagy kullancsok) melyek fertőzött állatok vérével táplálkoztak. Ritka esetekben állatról-állatra is terjedhet a betegség, például a fertőzött állatokról leváló pörkkel, nyállal, orrváladékkal, tejjel vagy ondóval. Nem zárható ki a fertőzött nyállal szennyezett takarmány vagy víz felvételével történő fertőződés sem. A meleg és nedves idő kedvez a betegség terjedésének, ugyanis ilyenkor megnő a terjesztésben szerepet játszó rovarok aktivitása.
Tünetek
A betegség tünetei lehetnek enyhék vagy súlyosak, fiatal állatokban a betegség általában súlyosabb tüneteket okoz. Az állatok lázasak, levertek és étvágytalanok lesznek. Szemük és orruk körül váladék jelenhet meg és előfordulhat súlyvesztés, valamint tehenekben a tejtermelés csökkenése.
A legszembetűnőbb elváltozás, hogy az állatok testén 2 – 5 cm átmérőjű csomók jelennek meg a fejen, nyakon, háton, lábakon, tőgyén és farok tájékán. Ezek a csomók idővel elhalnak és hegek maradnak vissza. A végtagok vizenyőssé válása miatt az állatok nem szívesen mozognak. Gyakori szövődmény a tüdőgyulladás és a tőgygyulladás. Előfordulhat vetélés, méhen belüli fertőződés valamint átmeneti vagy végleges terméketlenség is.
A fertőzött állatok lázasak, levertek és étvágytalanok lesznek. Szemük és orruk körül váladék jelenhet meg és előfordulhat súlyvesztés, valamint tehenekben a tejtermelés csökkenése. A legszembetűnőbb tünet az állatok testén megjelenő 2-5 cm-es csomók (nyakon, fejen, háton, lábakon, tőgyön, faron), amelyek hegesedéssel gyógyulnak.
Forrás: shuttertock.com
Honnan és merre terjed a vírus?
A bőrcsomósodáskór vírusa eddig főleg Afrikában és a Közel-Keleten fordult elő, június második felében azonban két európai uniós tagállamban, Olaszországban, majd Franciaországban is kimutatták jelenlétét az állategészségügyi hatóságok.
A betegség vírusa elsősorban a vérszívó ízeltlábúakkal (szúnyogokkal, legyekkel vagy kullancsokkal), ritka esetekben állatról állatra terjed. A meleg és nedves idő különösen kedvező a bőrcsomósodáskór szempontjából, ugyanis ilyenkor megnő a terjesztésben szerepet játszó ízeltlábúak (kullancsok, szúnyogok) aktivitása.
Veszélyes-e az emberre nézve ez a vírus?
A bőrcsomósodáskór vírusa embert nem betegít meg, sem a fertőzött állat, sem a fertőzött állatokból előállított élelmiszer nem jelent veszélyt emberre. A betegség elleni védekezés azért kiemelten fontos, mert gazdasági kártétele jelentős.
Megjelenése – a közvetlen gazdasági veszteségek, mint például a tejtermelés csökkenése mellett – közvetett károkat is okoz: az élő állatok és termékeik kivitelének korlátozását eredményezheti az unión belül vagy az ún. harmadik országokba. Éppen ezért kiemelten fontos a bőrcsomósodáskór mielőbbi felismerése és terjedésének a megakadályozása.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
