Kannibalizmus és méhnyakrák boncmesteri szemmel
A boncmesterek és asszisztensek munkája ritkán kerül előtérbe - most ez is megtörtént.
Az ország minden szegletéből és a határon túlról is érkeztek szakemberek a 22. Országos Boncmesteri és Asszisztensi Továbbképzésre, melyet ezúttal is a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gróf Tisza István Campus Pathologiai Osztálya szervezett. A Berettyóújfaluban tartott kétnapos tanácskozáson több mint száz boncmester és szakasszisztens bővíthette szakmai ismereteit.
A kórboncolás az orvostudomány számára valaha az egyetlen módszer volt, amelynek segítségével betekintést nyerhettek a szervezetben, a szervekben zajló folyamatokba. Manapság a képalkotó és a laboratóriumi eljárások már a beteg életében igen részletes vizsgálatokat tesznek lehetővé. Ezért elengedhetetlen a boncmesterek és az asszisztensek folyamatos szakmai fejlesztése. Többek között ezt a célt szolgálja az OBAT, vagyis az Országos Boncmesteri és Asszisztensi Továbbképzés, melyet 2001 óta folyamatosan megszerveznek.
- Igyekszünk minden évben színvonalas előadókat hívni a rendezvényre, akik az igazságügyi orvostan, a makroszkópos és mikroszkópos patológia, valamint olyan társtudományágak, mint az állatorvostan és az általános orvosi, egyészségügyi területekről hozzák el a legfrissebb tudományos eredményeket a szakterületen dolgozó kollégáknak – tájékoztatott Dombi Imre főszervező, a DE KK Gróf Tisza István Campus Pathologiai Osztály főorvosa.
A berettyóújfalui campus 2023-ben alakult meg a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának szerves részeként.
- A 2021-ben elindult integráció révén Magyarország egyik legnagyobb klinikai betegellátó rendszere jött létre három klinikai campussal, így ma már négymilliós éves betegforgalmat lát el összesen több mint hétezer dolgozónk. Ebben nagyon fontos szerepet játszanak a klinikák és a betegellátó egységek, melyek közül több már az integrációt megelőzően is regionális, központi jellegű betegellátó szerepet játszott. Ilyen a Pathológia és Igazságügyi Orvostan Intézet is, amely az integráció óta még nagyobb feladatot kapott és még inkább integratív szemlélet jellemzi diagnosztikai és terápiás tevékenységét – hangsúlyozta nyitóbeszédében Szabó Zoltán, a DE KK elnöke.
Hazánkban körülbelül kétszáz boncmester dolgozik, akik évről-évre visszatérő résztvevői a találkozónak.
- A boncmesterek és asszisztensek munkája ritkán kerül előtérbe, azonban szakmai elhivatottságuk, szaktudásuk, munkájuk nélkülözhetetlen a rendszer működése szempontjából. Egy ilyen találkozó lehetőséget nyújt nemcsak az ismeretek felfrissítésére, hanem a szakmai kapcsolatok erősítésére is – emelte ki köszöntőjében Szőllősi Anna, a DE KK ápolási és szakdolgozói igazgatója.
A Debreceni Egyetemhez tartozó intézményekben évente több mint háromezer haláleset történik, az elhunytak körülbelül egyharmadán végeznek boncolást. Ezekben az esetekben a kezelőorvos, a kórházi osztály azt szeretné, ha minden, a beteggel kapcsolatos felmerülő kérdésre választ kapnának a pathológustól.
- Az önök szakértelme nélkül mi nem tudnánk elvégezni a munkánkat, ezért nagyon hálásak vagyunk. Már csak azért is, mert az elhunytak vizsgálatán túl rengeteg olyan egyéb feladat hárul önökre, melyeket szintén professzionálisan végeznek. Olyan fogaskerekek az egészségügy gépezetében, akiknek a tevékenysége esszenciális, de sajnos kevés alkalom nyílik arra, hogy ezt megköszönhessük önöknek – szólt a találkozón részt vevő több mint száz szakemberhez Gergely Péter, a DE KK Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója.
Méhes Gábor, DE KK Pathologia Intézetének igazgatója hozzátette: ez a találkozó szervesen illeszkedik a szakdolgozók képzési rendszerébe. Bónácz János, Berettyóújfalu alpolgármestere pedig örömét fejezte ki, hogy évek óta helyt adhat a város a folyamatosan megújuló, tartalmas konferenciának, ami nagyban segítheti az orvosok és szakdolgozók munkáját.
- Különösen nagyra becsüljük azt a törekvést, hogy minden résztvevő, függetlenül a szakmai beosztásától lehetőséget kap a bemutatkozásra, valamint azt az elhivatottságot, amellyel a szervezők évről-évre biztosítják ennek a hiánypótló programnak a létrejöttét – emelte ki a szervezőkhöz eljuttatott levelében Müller Cecília.
A kétnapos tanácskozáson az igazságügyi orvostan legérdekesebb esetei mellett szó volt többek között a munkahelyi balesetekről, a gyász és a gyászreakció kezeléséről a boncmesteri vonatkozásában, de olyan különleges témáról is tartottak előadást, mint a kannibalizmus.
A rendezvény céljai és példaértékű szakmai színvonala iránt az országos tisztifőorvos írásban fejezte ki elismerését.
Valóban nő a haj a halál után? Törvényszéki szakértők megválaszolták a kérdést
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
