A természetgyógyászat csak átverés?
Az utóbbi időben több, - nem szakmai - fórumon is megjelentek olyan riportok, vélemények, amelyek a természetgyógyászatot, a Komplementer Medicinát degradálták, sokszor nem teljesen valós, vagy az igazságot elferdítő véleményeknek adtak hangot, bizalmatlanságot és kételyeket igyekeztek kelteni a nagyközönségben.
A Magyar Akupunktúrás Orvosok Társasága (alapítás: 1989). a Magyar Homeopátiás Orvosok Társasága, a Magyar Manuálterápiás Orvosok Társasága mindannyian a MOTESZ (Magyar Orvostudományi Társaságok Szövetsége) tagtársaságai, amely tagfelvétel annak idején kemény szakmai munka után volt elérhető 1997-ben!
Forrás: EgészségKalauz
Tény, hogy a ritka, de annál hangulatkeltőbb vélemények nélkülözik a valós tények ismeretét, de a gyakorló orvoslásból követhető integratív orvosi szemléletet is.
Mi szabályozza hazánkban a természetgyógyászat működését?
A 11/97 NM rendelet, valamint a 40/97 Kormányrendelet szabályozza Magyarországon - a többi európai uniós ország gyakorlatának is megfelelően- a természetes gyógymódok, komplementer medicina gyakorlásának jogi helyzetét. Leszögezzük, hogy nincs, nem létezik alternatív medicina, hiszen az orvoslás egy és oszthatatlan, aminek nem ismerjük az alternatíváját!
A rendeletnek megfelelően ma a komplementer gyógymódok az egészségügy részei- függetlenül attól, hogy ki mit gondol róla egyénileg. A szakmát gyakorlók mindannyian az egészségügyi ellátórendszer kötelező kamarai tagsággal rendelkező szakemberei, ismerve szakmájuk, felelősségük és lehetőségeik határait.
A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztálya 1998-ban, 2003-ban, legutóbb 2008-ban foglalt állást a magyar helyzetről, kihangsúlyozva hogy léteznek nem megkérdőjelezhető, elfogadott részek:
- TCM (Hagyományos kínai orvoslás, akupunktúra, neurálterápia, manuális medicina) fitoterápia, továbbá - elfogadható, de további kutatást igénylő részek: tibeti medicina, ayurveda, homeopátia, böjtkúrák, antropozófikus medicina) és nem tartotta alkalmasnak a csak diagnosztikai célú természetgyógyászati állapotfelmérő műszeres vizsgálatokat valamint a biorezonancia akkori gyakorlatát.
Hangsúlyozta a közlemény azt is, hogy a témák kutatása elsősorban egyetemi feladat lenne, a képzés-oktatás-engedélyezés-ellenőrzés harmonizációjával. Ennek jegyében alakult meg a Pécsi Tudományegyetemen a Komplementer Medicina Tanszék is, sőt több felsőfokú egészségügyi végzettségű szakember jelentkezett a doktori iskolába is, az ún. PhD fokozat megszerzését célzó kutatói munkára.
Vélemények és ellenvélemények
Az újabban hangoztatott ellenvélemények tehát az MTA Orvosi Osztálya hivatalos állásfoglalásával jelentenek ellentmondást. A vélemények ütköztetésére sem a nagyközönségi fórumok, hanem megfelelő szakmai megbeszélések, valódi eszmecserék szükségesek. Főleg annak ismeretében, hogy az Európai Unió 2012-ben befejeződött ún. CAMbrella projektje (www.cambrella.eu), 17 európai egyetem szakkutatói és magyar szakember részvételével). A projekt az összes uniós államban vizsgálta a CAM helyzetét, szabályozását, igényeket és szakmai publikációkat- leszögezte a CAM iránti növekvő igényt, további kutatási terveket tett az unió elé, sőt a betegek biztonsága érdekében is tett ajánlásokat.
Természetesen, - mint minden területen,- itt is előfordulhatnak nem eléggé képzett szolgáltatók, sőt csalók és sarlatánok is, amely jelenség szűrése és ellenőrzése, a törvény megújítása és betartatása viszont állami feladat.
Forrás: EgészségKalauz
Budapest, 2014. október 31.
Prof. Dr. Hegyi Gabriella Ph.D.
tanszékvezető
PTE ETK Komplementer Medicina Tanszék
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
