Víz és szappan a felhorzsolt térdre...?!
Egy új felfedezés jó hírt hoz mindazoknak a gyerekeknek, akik eddig visítottak és fészkelődtek, miközben egyik gondos szülőjük csípős fertőtlenítővel kezelte a sebüket. A tanulmány szerint a sérülések ellátásának legjobb eszközei a tiszta víz és a szappan.
Tudósok szerint a vágott és horzsolt sebek óvatos vizes-szappanos lemosása hatékonyabban segíti elő a gyógyulást, mint a különböző antibakteriális készítmények használata. A kísérletben eredetileg két fertőtlenítő készítményt szerettek volna összehasonlítani, amelyek között azonban nem találtak semmi különbséget – a kezelés után egy héttel a 191 megfigyelt gyerek 95 százalékánál jelentkezett javulás, függetlenül attól, hogy melyik szert használták. Ekkor döbbentek rá a kutatók, hogy a gyógyulás nem az antibiotikumon, hanem a seb megfelelő tisztán tartásán múlik.
Víz és szappan a felhorzsolt térdre...?!
Forrás: Budai Egészségközpont
A kutatás vezetője, Dr. Aaron Chen így nyilatkozott: "Jó hír, hogy mindegy, milyen antibiotikumot használtunk, a sebek nagy része egy héten belül meggyógyult. Még jobb hír, hogy a megfelelő kezelés, a rendszeres tisztítás és levegőztetés határozza meg, hogy milyen gyorsan jön rendbe egy sérülés." Dr. Chen azt is hozzátette, hogy a növekvő költségek és a kockázati tényezők ellenére egyre több orvos ír fel antibiotikumot ilyen esetekre.
A szerkesztő hozzászól
A cikk jelentőségét az is aláhúzza, hogy köztudottan egyre nő az antibiotikum-rezisztencia, tehát a baktériumok egyre ellenállóbbá válnak. Ennek egyik lehetséges - és fontos - kiküszöbölési módja, ha nem ad az orvos minden kisebb problémára is antibiotikumot.
Természetesen a komolyabban sérült, esetleg földdel szennyezett sebek esetén tetanusz adása is indokolt lehet - ez viszont oltás formájában, nem pedig mint antibiotikum.
"Azt minden orvos tudja, hogy a bakteriális gyulladások kezeléséhez elengedhetetlenek ezek a gyógyszerek, de itt nem ilyenről van szó. További kutatások szükségesek annak pontosabb megállapítására, milyen esetekben van valóban szükség antibiotikumra, és mikor tekinthetünk el tőle." – véli Dr. George Siberry gyerekgyógyász.
A kísérletben résztvevő 191 gyereket a Baltimore-i John Hopkins Gyermekkórházban vizsgálták meg 2006 és 2009 között, életkoruk hat hónap és tizennyolc év között volt. Közülük 133 fertőződött meg MRSA-baktériummal, amely immunis némelyik antibiotikumra. A többieknek csak egyszerű bőrgyulladásuk volt.
További kutatások folyamán azt tervezik vizsgálni, hogy van-e különbség az antibiotikummal és a placebóval kezelt sebek gyógyulási folyamata között.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
