Az egészségügyi hatóságok Zambiában már több mint négyezer kolerás esetet regisztráltak, és az elmúlt egy év során a fertőző betegség 124 halálos áldozatot követelt.
Európára jelenleg nem jellemző a kolera-járvány, de egy természeti katasztrófa vagy egy háború következtében ez megváltozhat. Ráadásul, behurcolt esetekkel számolni lehet.
Az orvosok, ápolók kimerültek, nehéz gyógyszerhez jutni, és a háborús körülmények miatt a fertőző betegségek is jobban terjedhetnek.
Ma már nehéz elképzelni azt, azokat a borzalmakat, amin a magyarok keresztül mentek a pestis és a kolera idején. Mi történt, hogyan reagáltak az emberek, amikor a járványok kiváltó okairól és gyógymódjairól sokkal kevesebbet tudtak, mint most?
A legpusztítóbb járványokat okozó betegségekről, a pestisről, koleráról, himlőről, lepráról mindenki hallott, ha másutt nem, a történelemórákon. De tényleg csak a múlt tanulmányozása során találkozhatunk ezekkel, vagy valós veszélyt jelentenek?
Évi 1,5 millió gyermek hal meg olyan betegségekben, amelyek legyőzésére már van biztonságos oltóanyag.
A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott fertőző betegség. Elsősorban széklettel, hányadékkal és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. Akár egy jégkocka, egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. A kolerajárványok kiindulópontjai általában a meleg, szerves anyagban gazdag tengerparti folyótorkolatok. Két fajtáját különböztetjük meg: az európai (cholera nostras) és az ázsiai (cholera asiatica) kolerát. Az európai kolera az ázsiaival ellentétben nem egész évben, csak a nyár második felében észlelhető.