Ha ma valaki nincs fenn semmilyen közösségi felületen, az nem hiányosságot jelent, hanem döntést. Döntést arról, hogyan szeretné élni az életét, mennyi figyelmet enged át a digitális világnak, és mennyi teret tart fenn a valós kapcsolatoknak.
A közösségi médiában terjedő, gyakran félrevezető ADHD-tesztek könnyen elhitetik bárkivel, hogy figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral él. A valóság azonban jóval összetettebb.
A digitális tájékozatlanság közvetlenül növeli a sebezhetőséget: aki a közösségi médiában valódinak hiszi a mesterséges intelligencia (AI) által generált hamis tartalmakat, háromszor sebezhetőbbé válik a csalásokkal szemben.
Nem mindenki vágyik lájkokra – mit jelent a digitális csend a pszichológia szerint?
Leginkább az elszigetelődéstől félünk, attól, hogy lemaradunk valamiről, és persze sokakat a digitális póráz is a képernyő előtt tart.
A legtöbb magyar ragaszkodik az online jelenléthez.
Tegye fel a kezét az, akire ezek közül egyik sem vonatkozik!
A Dél-Floridai Egyetem kutatócsoportja meglepő eredményre jutott digitális média használatával kapcsolatban.