A cél nem az, hogy teljesen száműzze a technológiát az életéből – ez ma már sem reális, sem szükséges. Sokkal inkább arról van szó, hogy tudatosabb kapcsolatot alakítson ki vele.
Egy brit orvos arra figyelmeztet, hogy az interneten terjedő egészségügyi trendek gyakran nélkülözik a tudományos bizonyítékokat, és inkább marketing célokat szolgálnak.
Ha ma valaki nincs fenn semmilyen közösségi felületen, az nem hiányosságot jelent, hanem döntést. Döntést arról, hogyan szeretné élni az életét, mennyi figyelmet enged át a digitális világnak, és mennyi teret tart fenn a valós kapcsolatoknak.
A közösségi médiában terjedő, gyakran félrevezető ADHD-tesztek könnyen elhitetik bárkivel, hogy figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral él. A valóság azonban jóval összetettebb.
A digitális tájékozatlanság közvetlenül növeli a sebezhetőséget: aki a közösségi médiában valódinak hiszi a mesterséges intelligencia (AI) által generált hamis tartalmakat, háromszor sebezhetőbbé válik a csalásokkal szemben.
Nem mindenki vágyik lájkokra – mit jelent a digitális csend a pszichológia szerint?
Leginkább az elszigetelődéstől félünk, attól, hogy lemaradunk valamiről, és persze sokakat a digitális póráz is a képernyő előtt tart.
A legtöbb magyar ragaszkodik az online jelenléthez.