Az orrszívózás miatt állhatott meg a baba légzése? Az orvos válaszol

2023.08.13.

orrszívó orrszívózás ájulás affektív apnoé orvos válaszol

orrszívózás légzés ájulás affektív apnoé orvos válaszol

Az affektív apnoe a szülők számára rémisztő jelenség, heves érzelmek, fájdalom, nevetés, ijedtség, düh - akár egy orrszívás közben is. Mindenesetre nem az orrszívó tehet róla.

Az orrszívás nehéz dolog, ha nem szereti a baba

Márpedig a gyermekek többnyire nem szeretik, ha piszkálják az orrukat, viszont a fülfájás és más szövődmények sokkal kellemetlenebbek, melyek kialakulási esélye nagyobb akkor, ha nem távolítjuk el teljesen a váladékot. A "Vakcinainfó - Az orvos válaszol" orvoscsoport segítségét egy olyan aggódó anyuka kérte, aki orrszívózás közben számára új, és ijesztő dolgot tapasztalt az egy év körüli gyermekénél: a sírás, heves tiltakozás közben a baba néhány másodpercig nem vett levegőt, elernyedt. Nem történt ennél nagyobb baj, a baba rögtön ezután magánál volt, folytatta a sírást, a szülő azonban érthető módon megrémült a jelenségtől, és folytonos aggódással figyelte a gyermeke légzését.

- Kedves Szülő! A leírt jelenség minden bizonnyal affektiv apnoe lehetett, amely néha előfordulhat, amikor a gyermek sír vagy nagyon megijed valamitől - adták meg a választ számára az orvosok az eset részletes leírását követően. - Ez a légzési probléma átmeneti lehet, és általában a gyermek légzési rendszerének éretlenségével vagy ideiglenes zavarával kapcsolatos, magától múlik, ártalmatlan jelenség.

Mi az az affektív apnoe?

Az apnoe légzéskimaradást jelent, az affektív szó jelentése pedig indulatokkal, érzelmekkel kapcsolatos. Az elnevezésből adódóan sokaknak egyből a hiszti szó jut eszébe, azonban nemcsak a gyermek sírása, hisztije vezethet légzéskimaradáshoz, heves érzelmeket fájdalom, nevetés, ijedtség, düh is válthat ki. A tünet ritkán már újszülött korban is jelentkezhet, de leginkább 6 hónapos és négy éves kor között fordul elő, gyakoriságának csúcsa egy éves kor körül van, ekkor a gyermekek kb. 5%-ánál figyelhető meg. Az életkor előre haladtával csökken az előfordulási gyakorisága, 6 éves kor felett pedig gyakorlatilag már nem fordul elő a jelenség.

Az affektív apnoe kialakulásának mechanizmusa nem teljesen tisztázott, hátterében több tényező állhat;

genetikai hajlam,
gyermek-szülő kapcsolati zavarok,
feltételezetten az agyi véráramlás csökkenése mellett a megnövekedett mellüregi nyomás következtében kialakult vénás visszaáramlás gátoltsága is.
Vashiányos vérszegénység (alacsony hemoglobin szint hatására csökken a vér oxigénszállító képessége, amely oxigénhiányt eredményezhet az agyban)

Több formája különíthető el:

az elsápadással,
az elkéküléssel kísért
és a kevert típus.

A sápadt (pallid) forma jellemzői

kellemetlen érzelmi hatásra jelentkezik,
ijedtség,
fájdalom inger hatására azonnali eszméletvesztés
A sírás hiányozhat, illetve ha mégis jelen van, akkor minimálisan.
Ez idő alatt a gyermek kifejezetten sápadt, bőre nyirkos, szívverése gyakran lelassul.
Esetenként megfigyelhető tónusfokozódás, akár végtagrángás és bevizelés is.
Ezt a formát gyakrabban tévesen epilepsziás természetűnek diagnosztizálják. Hátterében az úgynevezett vagus-reflex áll.

A kéküléssel járó (cyanotikus) forma jellemzői

gyakoribb típus, a gyermek kezdetben igen erősen sír
többnyire frusztráció, düh vagy fájdalom miatt következik be,
a gyerek légzése gyorssá és/vagy erőteljessé válik, vagy a kilégzést követően nagyobb szünet után következik a belégzés.
Sírás közben a gyermek hirtelen nem vesz levegőt, ami maximum egy percig tart.
Ekkor az oxigénhiány okozta változások miatt a bőr elkékülhet vagy elvörösödhet (főként az ajkak körül).
Az átmeneti csökkent agyi oxigén ellátottság miatt rövid időre a gyermek eszméletét veszti, és akár ebben a formában is jelentkezhet végtagrángás.
Ezek a változások aztán reflexes belégzést indítanak el, ami áttöri ezt az állapotot, de addigra bizony megrémíti a szülőket.