Ezekkel a vizsgálatokkal előbb kiszűrhetők a daganatos elváltozások

#Daganatos betegségek #daganat #szűrés #vizsgálat
2020.10.12.

A tudományos kutatások eredményeinek köszönhetően újabb és újabb módszerekkel szűrhetőek a daganatos betegségek. A diagnózis pontosabb, a vizsgálat kíméletesebb és gyorsabb lesz, és egyre több életet sikerül megmenteni.

A daganatos betegségekre vonatkozó szűrővizsgálatok közel 100 éve az orvosi vizsgálatok részét képezik, ám régen csak a jól érzékelhető, látható elváltozásokat, kitapintható csomókat fedezhettek fel. Ez pedig nagyon gyakran az előrehaladott stádiumú betegségekre jellemző. Az elmúlt évtizedekben a tudomány fejlődésével egyre korábban sikerül diagnosztizálni a daganatos betegségeket, vagyis a kezelést is korábban meg tudják kezdeni, ennek köszönhetően pedig a túlélési arány is a sokszorosára nő.

A korai felismerés kulcsfontosságú

A szűrővizsgálatok célja, hogy már azoknál az egyéneknél felfedezzék a daganatos betegségekre utaló jeleket, akik még nem mutatnak klinikai tüneteket. Minél korábban sikerül ugyanis diagnosztizálni a betegséget, annál könnyebb és kíméletesebb lehet annak kezelése, annál jobb esélye vannak az érintettnek a gyógyulásra, és természetesen a túlélésre is. Ez a szervezett, kampányszerű szűrővizsgálatok célja is.

Napjainkban is folyamatosan dolgoznak azon a kutatók, hogy a daganatos betegségekre irányuló szűrővizsgálatokat fejlesszék. Minél könnyebben, olcsóbban, egyszerűbben elérhető egy-egy vizsgálat, minél kevesebb fájdalommal vagy kellemetlenséggel jár, annál szívesebben vesznek azon részt az emberek! Fontos még, hogy a kapott eredmények minél pontosabbak legyenek, minél kevesebb legyen az álnegatív vagy álpozitív eredmények aránya. Fontos az is, hogy az eredményeket minél hamarabb megkapja a vizsgált alany, illetve a kezelőorvos. Ez az érintett bizonytalansággal összefüggő félelmét, feszültségét csökkenti, és természetesen a túlélési arányt is növeli.

Folyékony citológia

Az egyik legelterjedtebb, modern és a szűréseket hatékonyabbá tevő vizsgálati módszer a folyékony citológia (liquid based cytology - LBC), melyet a méhnyakrák szűrésekor alkalmaznak. A korábbi, hagyományos módszerrel szemben a méhnyakból vett sejtmintákat nem közvetlenül kenik a mikroszkópos elemzésnél használt üveg tárgylemezre, hanem speciális folyadékba helyezik. Így sokkal több sejtet lehet vizsgálni, a sejtek nem károsodnak, nem száradnak ki, és a zavaró vért, nyákot, váladékot is el lehet távolítani a mintából. Ezzel a módszerrel nemcsak csökken az értékelhetetlen minták aránya, de az eredmény is pontosabb lesz. A citológiai vizsgálattal egy időben a HPV-teszt is elvégezhető. Az LBC hazánkban is jó néhány helyen elérhető, azonban egyelőre csak magánrendelőkben, a társadalombiztosítás nem támogatja.

Személyre szabott teszteké a jövő?

A daganatos betegségek kialakulásánál két nagy kockázati tényező csoportot különböztethetünk meg. Bizonyos rizikófaktorokra van hatásunk, vagyis ezek kizárásával csökkenthetjük a rák kialakulásának az esélyét. Bármikor megváltoztathatjuk az életmódunkat, a szokásainkat. A befolyásolható rizikófaktorok közül a legfontosabbnak a dohányzást tartják, de a táplálkozással, sőt még védőoltásokkal is jelentős mértékben befolyásolható, hogy kialakulnak-e nálunk bizonyos daganatos betegségek.

A másik csoportba azok a tényezők tartoznak, melyeket nem tudunk befolyásolni, megváltoztatni. Ezek közé tartozik például a nem, az életkor, vagy a genetikai örökségünk. Rengeteg daganattípusnál megfigyelhető a családi halmozódás, vagyis, akinek a szülei, testvérei érintettek voltak, annál nagyobb az esély a rákra. Eddig az volt a javaslat, hogy ismert családi halmozódás esetén egyszerűen „figyeljünk oda jobban”, például járjunk gyakrabban szűrővizsgálatokra

A jövőben azonban valószínűleg egyre jobban elterjednek azok a molekuláris genetikai vizsgálatok, melyek már jóval az első tünetek előtt segíthetnek felismerni a daganatos betegségeket, vagy meghatározni, hogy kinél nagyobb a daganat esélye, illetve akár azt, hogy daganat esetén milyen kezelés lesz a leghatékonyabb. Hazánkban is elérhető már például a mellrákkal összefüggő BRCA1 és BRCA2 génekre vonatkozó vizsgálat, vagy a prosztatarák korai diagnosztizálását lehetővé tevő vizsgálatok.

Szűrések vérből, vizeletből

Az úgynevezett tumormarkerek olyan, a testváladékokban, vérben, vizeletben vagy székletben megtalálható anyagok, melyek megemelkedett szintje daganatos betegségekre is utalhat. Jelenleg is elérhetőek olyan vizsgálatok, melyek hozzájárulhatnak a máj-, a tüdő-, a prosztata-, a gyomordaganat pontos diagnózisához.

Ezeket a vizsgálatokat azonban még nem lehet rutinszerű szűrésre használni. A jövőben azonban könnyen lehet, hogy már kis mennyiségű vérből, sőt akár a kilélegzett levegőben található részecskékből is meg lehet állapítani bizonyos daganatos betegségeket, még a klinikai tünetek jelentkezése előtt.

Modern képalkotó vizsgálatok

A képalkotó vizsgálatoknak, például a mammográfiának, az ultrahangnak, a PET-CT-nek vagy az MRI-nek kiemelt jelentősége van a daganatos elváltozások felismerésében. A felvételeken ugyanis általában jól látszódnak a rendellenes szövetek, szövetcsomók. A képalkotó eszközöket is folyamatosan fejlesztik, nemcsak azért, hogy minél kíméletesebben lehessen azokat elvégezni, de azért is, hogy az eredmények pontosabbak legyenek. Jelenleg a fejlettebb képalkotó vizsgálatokat csak kiegészítésként, a hagyományos módszerekkel való vizsgálatot követően ajánlják, de egyáltalán nem lehetetlen, hogy néhány évtizeden belül ezek jelentik majd a szűrővizsgálatok alapját.

Olvasson tovább! Ezeket a szűrővizsgálatokat ingyen igénybe veheti!

A tomoszintézis (a CT-hez hasonlóan) több irányból készít felvételeket a vizsgált területről, a kapott felvétel nagyobb felbontású, rendkívül részletes, vagyis még a kisebb eltéréseket is könnyebben fel lehet ismerni. A 3D-s mammográfiának nevezett emlő-tomoszintézis hazánkban is elérhető, kevesebb kellemetlenséggel jár, és nagyobb emlődenzitás esetén is alkalmazható.

A szcintigráfia során rádióizotópokat juttatnak a szervezetbe, illetve célzottan egy-egy szervbe, és speciális gamma-kamerákkal azt figyelik, ezek hogyan oszlanak el. Ez alapján lehet következtetni a szerv működésére, állapotára, vagy éppen arra, megtalálhatóak-e benne rendellenes sejtek, ezek ugyanis máshogy reagálnak a kontrasztanyagra. A módszer előnye, hogy sokkal gyorsabban adhat eredményt, mint más hasonló vizsgálatok. Hátránya, hogy jelenleg még magas a költségvonzata, és főként csak diagnosztizált daganatok után követésére alkalmazható, valamint a szervezetet érő sugárterhelés is viszonylag magas.

Forrás: EgészségKalauz