A legrégibb ismert baktérium nyomában!
A legrégibb ismert baktérium genomját rekonstruálták amerikai kutatók az 1500 évvel ezelőtti pestisjárvány két áldozatának fogaiból kivont DNS-töredék elemzésével.
A tudósok megállapították, hogy a történelem két legpusztítóbb járványát ugyanazon kórokozó különböző törzsei okozták, és felhívták a figyelmet arra, hogy a baktérium lehetséges új változatai ismét járványokat idézhetnek elő. Tanulmányuk a Lancet Infectious Diseases című szaklap legfrissebb számában jelent meg.
A legrégibb ismert baktérium nyomában!
Forrás: Medipress
A középkor fekete halál néven ismert járványának áldozataiból származó baktériumminta DNS-ének teljes elemzését már 2012-ben elvégezték német kutatók. Ezt összevetették a nyilvános adatbázisokban hozzáférhető, több mint háromszáz Yersinia pestis baktériumtörzs genomjával, és azonosítottak egy olyan csoportot, melynek tagjai okozhatták a 6. és 8. század között a Kelet-Római Birodalomban, Justinianus császár korában lezajlott járványt.
Az új kutatás során ez utóbbi járvány két német áldozatának fogaiból nyertek DNS-t, és a genom rekonstruálása után megállapították, valóban ugyanannak a Yersinia pestis baktériumnak a számlájára írható, mint a középkori fekete halál.
A justinianusi bubópestis végigsöpört Ázsián, Észak-Afrikán, a Közel-Keleten és Európán, a világ korabeli népességének felét kiirtotta. A másik nagy járvány, a 14. századi fekete halál négy év alatt körülbelül 50 millió európait ölt meg.
A járvány az emberre általában rágcsálókról terjed, a rajtuk élősködő bolhák hordozzák a pestis baktériumát.
Tom Gilbert, a dán Természettudományi Múzeum kutatója a tanulmányt kísérő kommentárjában figyelmeztetett arra, hogy a fertőzés több alkalommal is átterjedt már az emberre, a rágcsálók életterének szűkülésével pedig csak idő kérdése, hogy a jelenleginél jobban ki legyünk téve a veszélynek.
Más szakértőkkel együtt azonban ő is kételkedik abban, hogy egy újabb pestisjárvány olyan pusztító lenne, mint elődei. Hendrik Poinar, a kutatás vezetője, a kanadai McMaster Egyetem ősi DNS-t vizsgáló központjának igazgatója úgy vélte, a modern antibiotikumok meg tudják állítani a fertőzést. Mintegy kétszáz rágcsálófaj hordozza a kórokozót, amely más állatokat és embereket is megfertőzhet.
Hozzátette: nagyobb figyelemmel kell követni a rágcsálók populációiban fellépő járványokat, hogy idejében észrevegyék az emberre leselkedő fertőzés veszélyét.
Minden évben több ezer ember kapja el a pestist, leginkább Közép- és Kelet-Európában, Afrikában, Ázsiában és Amerika egyes régióiban.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
