Károsabb a dohányfüst, mint gondolnánk (x)

A dohányzás okozta betegségektől akkor vehetnénk végső búcsút, ha rá sem szokna senki, és a dohányzók mind letennék a cigarettát. Jelenleg a világban több mint egymilliárd ember dohányzik, csak Magyarországon kétmillió felnőtt. A dohányzásmentes világ eléréséig még nagyon sok a tennivaló.

Bár a legtöbben tisztában vannak vele, hogy a cigaretta káros az egészségre, de a többség a nikotint tartja a fő mumusnak. Ez valójában a függőség kialakulásáért felelős, bár az is igaz, hogy a fogyasztása kedvezőtlen élettani hatásokkal járhat, többek között megemeli a vérnyomást, illetve a pulzusszámot. Ugyanakkor kevesebben tudják: a dohányzás okozta súlyos betegségekért elsősorban maga az égés során keletkező füst és a benne lévő mérgező anyagok a felelősek.

A meggyújtott cigaretta révén keletkező füst többféleképpen károsítja az embert és környezetét. A belélegzett füst irritálja a légutakat, a füst miatt elszíneződnek a fogak, és akár még csontritkulás is kialakulhat. A dohányzók kevésbé érzékenyek a cigarettafüstre, szaglásuk ugyanis romlik, és hozzá is szoknak az állandó füstszaghoz. A dohányfüst és a benne lévő égéstermékek miatt sápadtabb a dohányzók bőre és gyorsabban ráncosodnak.

A dohányzáskor kifújt füst – ezt nevezik az úgynevezett másodlagos füstnek – többezer vegyi anyagot tartalmaz, melyből már több százról bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre, és ami a dohányzó környezetében tartózkodók egészségét is károsíthatja. Irritálja a szemet, hányingert, fejfájást és torokfájást okoz.

Mostanában már harmadlagos füstről is beszélnek a szakértők, ami a dohányzás során kifújt füst lerakódását jelenti kézen, ruhán, bútorokon vagy akár falakon, még a dohányzás után hosszú évekkel is képes kifejteni egészségkárosító hatását. Ezért a dohánytermékgyártók a tudomány segítségével kifejlesztették a füstmentes technológiákat, amivel, ha a dohányzásnak nem is, a füstnek örökre búcsút inthetünk. Használatukkal ugyan csökken az égésből származó károsanyag bevitel a szervezetbe, azonban a füst nélküli technológiák is tartalmaznak nikotint, és - bár jelentősen csökkentett mértékben - kátrányt, így ezek is károsíthatják az egészséget és függőséghez vezetnek.

Az egészségünk szempontjából a legjobb megoldás természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, akkor saját magunk és szeretteink érdekében, valamint a környezetünkért is azzal tesszük a legtöbbet, ha végleg leszokunk. A leszokással ugyanis egyértelműen csökkenthető a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata. Már a leszokás első napjától kimutathatók a pozitív egészségügyi változások, ezért aki elhatározza, hogy leszokik, azt fontos minden eszközzel támogatni. Amennyiben a cigarettázásról történő leszokás valamilyen okból nem történik meg, mindenképpen indokolt tájékozódni az ártalomcsökkentésről.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!