Magyar áttörés: új hatóanyag csökkentheti a szívinfarktus utáni károsodást

Gyakori kérdések a szívinfarktusról

Mi az a szívinfarktus, és pontosan mi történik ilyenkor a szívben?

A szívinfarktus akkor alakul ki, amikor a szívizom egy része nem jut elegendő oxigénhez, mert az azt ellátó koszorúérben a véráramlás jelentősen lecsökken vagy megszűnik. Ennek leggyakoribb oka, hogy a koszorúér falában kialakult érelmeszesedéses plakk megreped vagy megsérül, és a felszínén vérrög képződik. A vérrög részben vagy teljesen elzárhatja az eret, így a mögötte található szívizomterület oxigénhiányos állapotba kerül.

Ha a vérkeringést nem sikerül időben helyreállítani, a szívizomsejtek károsodnak, majd elpusztulhatnak. Minél tovább tart az oxigénhiány, annál nagyobb terület sérülhet. Ezért rendkívül fontos, hogy a beteg a tünetek jelentkezésekor mielőbb orvosi segítséget kapjon.

Melyek a szívinfarktus leggyakoribb tünetei?

A szívinfarktus legismertebb tünete a mellkas közepén jelentkező nyomó, szorító vagy préselő fájdalom. Az érintettek gyakran úgy írják le, mintha valami nehéz tárgy nehezedne a mellkasukra. A fájdalom kisugározhat a bal vagy mindkét karba, a vállba, a hátba, a nyakba, az állkapocsba, esetenként a gyomorszáj környékére is.

A mellkasi panasz mellett légszomj, hideg verejtékezés, hányinger, hányás, szédülés és hirtelen jelentkező gyengeség is előfordulhat. A tünetek nem mindenkinél egyformák, és nem feltétlenül jelentkeznek egyszerre. Van, akinél a fájdalom kifejezetten erős, másoknál inkább kellemetlen nyomásérzés vagy szokatlan rosszullét hívja fel a figyelmet a problémára.

Milyen tünetekkel jelentkezhet a szívinfarktus nőknél?

A nőknél is a mellkasi fájdalom vagy kellemetlen mellkasi érzés a szívinfarktus egyik leggyakoribb tünete, de bizonyos kísérő panaszok gyakrabban kerülhetnek előtérbe. Ilyen lehet a légszomj, a hányinger, a hát- vagy állkapocsfájdalom, illetve a szokatlan, erős fáradtság.

Előfordulhat, hogy a tüneteket kezdetben emésztési zavarnak, kimerültségnek vagy stressznek tulajdonítják, különösen akkor, ha a mellkasi fájdalom nem kifejezett. Ez késleltetheti az orvosi segítségkérést. Fontos tudni, hogy a szívinfarktus nem kizárólag az idősebb férfiakat érinti, nőknél is súlyos, életveszélyes állapotot jelenthet.

Lehet szívinfarktus mellkasi fájdalom nélkül?

Igen, előfordulhat, hogy a szívinfarktus nem jár jellegzetes mellkasi fájdalommal. Ilyenkor a beteg légszomjat, gyengeséget, szédülést, hányingert vagy szokatlan fáradtságot tapasztalhat. Egyes esetekben a tünetek annyira enyhék vagy szokatlanok, hogy az érintett nem is gondol szívproblémára.

A kevés tünettel járó vagy fel nem ismert szívinfarktus különösen cukorbetegeknél és idősebbeknél fordulhat elő. Az úgynevezett néma infarktusra olykor csak később, egy EKG-vizsgálat vagy más szívvizsgálat során derül fény. A jellegzetes fájdalom hiánya tehát nem zárja ki a szívizom károsodását.

Mi a teendő, ha szívinfarktusra gyanakszunk?

Szívinfarktus gyanúja esetén azonnal hívni kell a 112-es segélyhívó számot. Nem szabad megvárni, hogy a fájdalom magától elmúljon, és a beteg lehetőleg ne induljon saját autóval a kórházba. A mentőszolgálat már a helyszínen megkezdheti az ellátást, és a megfelelő kórházba szállíthatja a beteget.

A segítség megérkezéséig az érintett maradjon nyugalomban, lehetőleg félig ülő helyzetben, és kerülje a fizikai megterhelést. A mentésirányító utasításait követni kell, beleértve az esetlegesen javasolt gyógyszerbevételt is. Ha a beteg eszméletét veszti, és nem lélegzik normálisan, azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést a mentésirányító útmutatása szerint.

Mennyi idő alatt alakul ki a szívinfarktus?

A koszorúér elzáródása gyakran hirtelen következik be, de az ezt megelőző érelmeszesedés rendszerint hosszú évek alatt alakul ki. A szívizom károsodása az oxigénellátás súlyos zavara után rövid időn belül megkezdődhet, és az idő múlásával egyre nagyobb területet érinthet.

Nem lehet pontosan megmondani, hogy mindenkinél hány perc alatt következik be visszafordíthatatlan károsodás. Ez függ többek között az elzáródás helyétől, mértékétől és attól, hogy a szívizom kap-e valamennyi vért más ereken keresztül. Az azonban biztos, hogy a mielőbbi kezelés jelentősen javíthatja a túlélési esélyeket és csökkentheti a maradandó szívkárosodás mértékét.

Hogyan állapítják meg, hogy valakinek szívinfarktusa volt?

A diagnózis felállításában fontos szerepet játszik az elektrokardiográfiás vizsgálat, vagyis az EKG, amely a szív elektromos működését rögzíti. Bizonyos eltérések szívinfarktusra utalhatnak, de a kezdeti EKG nem minden esetben mutat egyértelmű elváltozást.

Emellett vérvizsgálatot is végeznek, amely során elsősorban a troponin nevű fehérje szintjét ellenőrzik. A troponin a szívizomsejtek károsodásakor kerülhet nagyobb mennyiségben a vérbe. Az eredmények értékelésekor az orvosok a tüneteket, az EKG-t és a troponinszint változását együtt veszik figyelembe. Szükség esetén szívultrahangot és koszorúérfestést is végezhetnek.

Hogyan kezelik a szívinfarktust?

A kezelés legfontosabb célja, hogy a lehető leghamarabb helyreállítsák a szívizom vérellátását. Erre gyakran katéteres koszorúér-beavatkozást alkalmaznak, amely során az elzáródott eret megnyitják, és szükség esetén sztentet, vagyis egy apró fémhálót helyeznek be, hogy az ér átjárható maradjon.

Bizonyos helyzetekben vérrögoldó gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A beteg emellett vérlemezkegátló és más gyógyszereket kaphat, amelyek csökkentik az újabb vérrögképződés és a későbbi szív- és érrendszeri események kockázatát. A további kezelés attól is függ, hogy mekkora szívizomterület károsodott, és milyen állapotban van a szív pumpafunkciója.

Miért maradhat károsodott a szív az elzáródott ér megnyitása után is?

A nagyobb koszorúér sikeres megnyitása nem mindig jelenti azt, hogy a vér azonnal eljut a szívizom minden területére. Előfordulhat, hogy a legkisebb erekben, vagyis a hajszálerekben továbbra is akadályozott marad a véráramlás. Ezt a jelenséget mikrokeringési zavarnak, illetve no-reflow jelenségnek nevezik.

A hajszálerek működését több tényező is ronthatja, például a helyi gyulladás, a szöveti duzzanat, az apró érelzáródások és az ereket szabályozó sejtek összehúzódása. Emiatt a szívizom egyes részei a sikeres beavatkozás ellenére sem jutnak megfelelő mennyiségű oxigénhez. A kutatók ezért olyan új kezelési lehetőségeket is vizsgálnak, amelyek közvetlenül a hajszálerek véráramlását javíthatják.

Teljesen fel lehet épülni egy szívinfarktus után?

A felépülés mértéke elsősorban attól függ, hogy mekkora területet érintett a szívizom károsodása, milyen gyorsan sikerült helyreállítani a vérkeringést, és milyen volt a beteg egészségi állapota az infarktus előtt. Enyhébb esetekben megfelelő kezeléssel és rehabilitációval az érintettek visszatérhetnek korábbi életvitelük jelentős részéhez.

Ha azonban nagyobb szívizomterület pusztult el, tartósan csökkenhet a szív pumpafunkciója, és szívelégtelenség alakulhat ki. A szívrehabilitáció, a gyógyszerek pontos szedése, a rendszeres ellenőrzések és az életmódbeli változtatások jelentősen hozzájárulhatnak a hosszú távú kilátások javításához.

Mekkora az esélye egy második szívinfarktusnak?

Aki már átesett szívinfarktuson, annál nagyobb az újabb szív- és érrendszeri esemény kockázata, mint annál, akinek korábban nem volt ilyen betegsége. A kockázat azonban egyénenként jelentősen eltér, és megfelelő kezeléssel számottevően csökkenthető.

Különösen fontos a vérnyomás, a koleszterinszint és a vércukorszint megfelelő beállítása, a dohányzás elhagyása, valamint az orvos által előírt gyógyszerek rendszeres szedése. A sztent beültetése önmagában nem szünteti meg az érelmeszesedésre való hajlamot, ezért a hosszú távú megelőzés a sikeres beavatkozás után is elengedhetetlen.

Hogyan csökkenthető a szívinfarktus kialakulásának kockázata?

A szívinfarktus kockázatát több tényező befolyásolja, amelyek közül számos életmóddal és megfelelő orvosi kezeléssel kedvezően alakítható. A dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, a zöldségekben, gyümölcsökben és rostokban gazdag étrend, valamint az egészséges testsúly fenntartása mind hozzájárulhatnak a szív- és érrendszer védelméhez.

Legalább ilyen fontos a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az emelkedett koleszterinszint felismerése és kezelése. A családi halmozódás és az életkor ugyan nem változtatható meg, de ezek ismeretében az orvos személyre szabott megelőzési tervet javasolhat. A rendszeres szűrővizsgálatok különösen azok számára fontosak, akiknél több kockázati tényező is fennáll.