A szakemberek szerint az időskor egyik legnagyobb kihívása nem feltétlenül a betegségek megjelenése, hanem a társas kapcsolatok beszűkülése és a céltalanság érzése. A munka, az önkéntesség vagy bármilyen rendszeres közösségi tevékenység segíthet megőrizni a testi-lelki egyensúlyt a nyugdíjas években is.
- Magyarországon egyre több nyugdíjas marad aktív, sokan dolgoznak vagy közösségi szerepet vállalnak a nyugdíj mellett.
- A KSH adatai szerint jelenleg 140-150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami jelentős növekedés az elmúlt tíz évben.
- A munkavégzés motivációi között nem csak anyagi okok szerepelnek, hanem az aktivitás, mentális frissesség és napi rutin fenntartása is.
- A szenior önkéntesség terjedése hozzájárul az időskori közösségi részvételhez, a magány megelőzéséhez és az életminőség javításához.
- A K&H örök aktív pályázat példákon keresztül mutatja be, hogy az aktív időskor tudatos döntés kérdése, és elismeri az értékteremtő, közösségformáló nyugdíjasokat.
A nyugdíjas évek Magyarországon egyre kevésbé jelentenek visszavonulást, sokan aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent. A nyugdíj melletti munkavállalás így az egyik leggyorsabban növekvő munkaerőpiaci jelenséggé vált itthon.
Nem csak a pénz a mozgatórugó
A tendencia mögött nem csupán anyagi kényszer áll, sokak számára a munka a napi rutin, a társas kapcsolatok és a mentális frissesség megőrzésének eszköze. Hasonló igény jelenik meg a szenior önkéntesség elterjedésében is, amely nemcsak aktív közösségi részvételt kínál, hanem célt, rendszerességet és a mentális-fizikai jóllét megőrzésének lehetőségét az idősebb korosztály számára.
A nyugdíj melletti munkavégzés mögött összetett motivációk állnak, ezt támasztja alá az Eurostat 2023-as kutatása is, amely szerint az uniós tagállamokban a nyugdíj mellett dolgozók legnagyobb része anyagi okokból vállal munkát (37,6%), ugyanakkor hasonló arányban jelenik meg az aktivitáshoz és tevékeny élethez kötődő motiváció is (36,3%). Magyarországon a nyugdíjasok 38,1%-a említi az anyagi okokat, miközben 43,8% azért dolgozik tovább, mert aktívak szeretnének maradni vagy élvezik a munkát. A háttérben egyre erősebben megjelenik a napi rutin, a „hasznosnak érzem magam” élmény, valamint a szellemi és fizikai leépülés lassításának igénye is.
A növekvő várható élettartam miatt egyre fontosabb, hogyan és mivel telnek a nyugdíjas évek, miközben a közösségi részvétel szerepe is felértékelődik. A szenior önkéntesség különösen fontos eszköz lehet a passzivitás és az elszigetelődés megelőzésében. Az önkéntes tevékenység nemcsak feladatot és struktúrát adhat a mindennapoknak, hanem életcélt, örömöt és a közösséghez tartozás élményét is erősíti, miközben kedvező hatással lehet a mentális és fizikai jóllétre is.
„Az „Életet az éveknek” Klubszövetség hálózatában közel 800 klub működik, és évente több ezer közösségi eseményt szervezünk. Ez is jól mutatja, hogy az időskor nem a visszahúzódásról szól, hanem az aktivitásról és a kapcsolódásról. A legnagyobb kockázat az öregedésben nem maga az életkor, hanem a feladatnélküliség, a feleslegessé válás érzése és az elszigetelődés. Aki időskorban is tevékeny marad - akár munkával, akár önkéntes tevékenységgel – az azt élheti meg, hogy szükség van rá, képes értéket teremteni, és befolyással van a saját életére” - mondta el Hegyesiné Orsós Éva, az „Életet az Éveknek” Országos Szövetség elnöke.
Hozzájárulnak a közösség formálódásához
Az, hogy egyre több nyugdíjas marad aktív és vállal közösségi szerepet, ma már nem csupán elméleti megállapítás, hanem a gyakorlatban is jól látható jelenség. A K&H örök aktív pályázata is ezt a tendenciát erősíti, és konkrét példákon keresztül mutatja be. A díj azokat a példamutató nyugdíjasokat ismeri el, akik tapasztalatukkal, bölcsességükkel és közösségformáló tevékenységükkel nemcsak saját környezetüket formálják, hanem a fiatalabb generációkat is inspirálják, és a helyi közösségek mozgatórugói.
Idén összesen 117 pályázat érkezett az ország minden részéből, ami jól mutatja az aktív társadalmi részvétel iránti erős igényt. Ezek közül a zsűri 50 nyugdíjas önkéntest és az őket jelölő 50 szervezetet díjazott, ezzel elismerve azokat, akik a mindennapokban is aktívan alakítják közösségeiket generációkat összekötő kezdeményezéseikkel.
„A K&H örök aktív díjazottjainak történetei remekül példázzák, hogy az aktivitás nem elsősorban kor kérdése, hanem olyan tudatos döntések eredménye, mint például a fizikai aktivitás, a kiegyensúlyozott életmód, a mentális egyensúly és a pénzügyi tudatosság. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az időskor ne beszűkülő életszakasz, hanem új, értékekben gazdag időszak legyen. Ebben a korai felkészülésnek és a megtakarításoknak is fontos szerepe van, hiszen megalapozzák azt a szabadságot, amelyben a későbbi évek valóban aktívan és biztonságban telhetnek. A hosszú élet értékét tehát nem önmagában az évek száma adja, hanem az, hogy ezek az évek mennyire telnek tartalmasan, aktívan és kapcsolódásokban gazdagon.” – fogalmazott Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H kommunikációs vezetője.
Miért alszanak rosszabbul az idősek? A szakértők szerint három fontos változás áll a háttérben
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
