Mitől zöldülhet be a köröm? A bőrgyógyászok szerint ez az elváltozás oka

Olyan, mintha zöldes színe lenne a körmének, és gyümölcsszagot áraszt? Nem biztos, hogy csak beképzeli.

A köröm elszíneződése sokszor ártalmatlan jelenség, de előfordul, hogy egy komolyabb kórképre hívja fel a figyelmet. A zöld köröm szindróma – orvosi nevén chloronychia – tipikusan ilyen állapot. A jellegzetes zöldes árnyalat hátterében leggyakrabban a Pseudomonas aeruginosa nevű baktérium áll, amely pyoverdin és pyocyanin nevű pigmenteket termel. Ezek a vegyületek nemcsak a színt adják, hanem egyúttal jelzik azt is, hogy a köröm alatt baktériumtelep alakult ki.

A betegség kialakulását több tényező is segíti. A nedves, párás környezet a baktérium igazi élőhelye, ezért főként azoknál fordul elő, akiknek a keze rendszeresen érintkezik vízzel vagy vegyszerekkel. Mosogatás, takarítás, kertészkedés, illetve egészségügyi munka során gyakran alakul ki a körömágy sérülése vagy a köröm leválása a körömágyról, az úgynevezett onycholysis. Ez a rés ideális búvóhelyet nyújt a kórokozónak. Nem ritka a probléma azoknál sem, akik műkörmöt vagy gél lakkot használnak. Ilyenkor a köröm alatt bezárt nedvesség, a mikrotraumák és az esetleges allergiás reakciók mind megnövelik a fertőzés kockázatát.

A klinikai kép általában feltűnő: a köröm színe sárgászöldtől a sötét, akár feketébe hajló árnyalatig változhat. Gyakran társul hozzá krónikus, de többnyire fájdalmatlan körömágy-gyulladás, illetve a köröm szélétől induló leválás. A bőrgyógyászok a „klasszikus triászt” emlegetik, amely az elszíneződés, a paronychia és az onycholysis együttes jelenlétéből áll. Előfordul, hogy a körömből jellegzetes, gyümölcsös szag árad – ezt a baktérium anyagcseretermékei okozzák.

A diagnózis legtöbbször a klinikai képből felállítható, de hasznos kiegészítő lehet a Wood-lámpa vizsgálat is, amely UV-fény alatt neonzöld fluoreszcenciát mutat a pyoverdin miatt. A végső megerősítést azonban a körömkaparékból végzett baktériumtenyésztés adja, amely kizárja a társuló gombás fertőzést is.

A terápia több szinten zajlik. Alapvető a köröm szárazon tartása, a tartós víz- és vegyszerexpozíció kerülése, és a műköröm eltávolítása. Otthoni kiegészítésként rövid idejű ecetes áztatás javasolt, amely enyhén savas közeget hoz létre, de fontos hangsúlyozni: ez nem fertőtlenítő eljárás. A bőrre kent háztartási fertőtlenítők kerülendők, mert irritációt és égést okozhatnak.

A célzott orvosi kezelés topikus antibiotikumokkal történik, leggyakrabban ciprofloxacin- vagy gentamicin-oldattal. Egyes esetekben a kettő kombinációja hatékonyabb, különösen makacs, biofilmben élő baktériumok ellen. Antiszeptikus oldatok, például okténidinhidroklorid is segíthetnek a kórokozó visszaszorításában. Ha a helyi kezelés nem elegendő, vagy a fertőzés mélyebbre terjed, rövid kúrában adott szisztémás ciprofloxacin jöhet szóba – de ezt mindig tenyésztés és orvosi döntés alapján alkalmazzák. Súlyos esetben, amikor a köröm teljesen tönkrement, kémiai vagy sebészi eltávolítás válhat szükségessé, hogy helyet adjon egy új, egészséges köröm növekedésének.

A kiújulás sajnos nem ritka. Ennek oka a baktérium egyik túlélési stratégiája, a biofilm-képzés, amely ellenállóvá teszi a kezelésekkel szemben. Ezért hangsúlyozzák a szakemberek, hogy a terápiát még a látható javulás után is folytatni kell, különben a fertőzés hamar visszatérhet.

A megelőzésben az apró, de következetes lépések számítanak. A gumikesztyű alatt viselt pamutkesztyű csökkenti a nedvességet, a kézmosás utáni alapos szárítás szintén alapvető. Fontos a steril manikűreszközök használata, a műköröm és a lakk szüneteltetése a gyógyulás idején, valamint az irritáló vegyszerekkel való érintkezés minimalizálása. Ez különösen lényeges azok számára, akik hivatásszerűen vízzel dolgoznak, például fodrászok, mosogatók vagy kertészek.

Mit mondanak a legfrissebb kutatások?

A zöld köröm szindróma kapcsán az elmúlt években több kutatás is új megvilágításba helyezte a problémát. A Pseudomonas aeruginosa nemcsak egyszerű kórokozó, hanem kifejezetten alkalmazkodó mikroorganizmus. Képes biofilmet kialakítani a köröm felszíne alatt, ami védőburkot jelent a baktérium számára. Ezért fordul elő, hogy a fertőzés makacsnak bizonyul, és a hagyományos kezelések után is kiújulhat. A biofilmben élő baktériumok akár ezerszer ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben, mint a szabadon élő társaik.

A bőrgyógyászati szakirodalom hangsúlyozza, hogy a terápiát nem szabad túl korán megszakítani. Bár a köröm színe néhány hét alatt látványosan javulhat, a teljes baktériumpopuláció kiirtásához hosszabb idő szükséges. Emiatt ajánlott, hogy a beteg az orvos által felírt kezelést legalább 2–4 hétig folytassa, és rendszeresen kontrollvizsgálaton vegyen részt.

Az elmúlt években alternatív kezelési módokat is vizsgáltak. Több tanulmány kimutatta, hogy az ecetsav és a citromsav helyi alkalmazása kedvezőtlen környezetet teremt a baktériumok számára. Bár ezek nem helyettesítik az antibiotikumot, kiegészítőként segíthetik a gyógyulást. Ugyanakkor hangsúlyozni kell: háztartási fertőtlenítők vagy agresszív vegyszerek alkalmazása a bőrön tilos, mert súlyos égési sérülést okozhatnak.

Egyre több adat gyűlik össze arról is, hogy a műköröm és gél lakk ipar milyen mértékben járul hozzá a probléma terjedéséhez. Egy brit dermatológiai felmérés szerint a gél lakk viselésekor a köröm alatti mikrotraumák és a hosszan tartó nedvességcsapda miatt a fertőzések előfordulása háromszorosára nő. Ezért a szakemberek azt tanácsolják, hogy a zöld köröm gyógyulásáig minden mesterséges körömborítást mellőzni kell.

A megelőzés kiemelten fontos, főleg azoknál, akik foglalkozásuk miatt tartósan nedvességnek vannak kitéve (pl. egészségügyi dolgozók, fodrászok, mosogatók, kertészek). Az apró szokások – mint a pamutkesztyű használata, az alapos kézszárítás és a saját manikűreszköz – hosszú távon komoly védelmet nyújtanak.

Új kutatási irányok között szerepel az úgynevezett antibiofilm hatású szerek fejlesztése, amelyek képesek felbontani a baktériumok védőrétegét. Az első klinikai próbák biztatóak: kombinált terápiában alkalmazva jelentősen csökkentik a kiújulás arányát.

Fontos megemlíteni, hogy a zöld köröm szindróma nem csak esztétikai kérdés. Bár ritkán, de előfordulhat, hogy a fertőzés mélyebb szövetekre is átterjed, főleg legyengült immunrendszerű betegeknél. Ezért minden tartósan fennálló, elszíneződött körömmel ajánlott bőrgyógyászhoz fordulni, hogy időben megkezdődhessen a kezelés.

Összegezve

A chloronychia ma már jól felismerhető és kezelhető állapot, amelynek terápiája egyre inkább a személyre szabott, kombinált megközelítések irányába halad. A siker kulcsa a korai felismerés, a türelem és a megelőző lépések következetes betartása. Nem gombás fertőzésről, hanem baktérium okozta problémáról van szó, amely elsősorban a nedves, sérült környezetet használja ki. A gyors felismerés, a szárazon tartás és a célzott antibiotikus kezelés együtt adhat tartós eredményt. Bár a visszaesés lehetősége fennáll, a tudatos körömápolás és a mindennapi higiénés lépések sokat tehetnek azért, hogy a fertőzés ne térjen vissza.

• A zöld köröm szindróma egy bakteriális fertőzés, amely a köröm zöldes elszíneződését okozza.
• Fő okozója a Pseudomonas aeruginosa, amely pigmentjeivel színezi el a köröm területét.
• Kialakulásának kedvez a nedves, párás környezet és mikrotraumák jelenléte.
• Kezelése helyi antibiotikumokkal és a köröm szárazan tartásával történik.
• Megelőzésként hangsúlyos a higiénia és a nedvesség minimalizálása kézvédő kesztyű használatával.

Kapcsolódó cikk

Ez az elváltozás a körmön vashiány jele is lehet!

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok

•  Mi az a zöld köröm szindróma?
• A chloronychia nevű fertőzés, amelyet a Pseudomonas aeruginosa baktérium okoz. Pigmentjei miatt a köröm zöldes színűvé válik.
• Miért alakul ki?
• Nedves, párás környezetben, gyakori víz- és vegyszerhasználat mellett, sérült körömágy esetén. Gyakori műkörmöt vagy gél lakkot viselőknél is.
• Milyen tünetei vannak?
• Zöld–fekete körömelszíneződés, köröm leválása (onycholysis), enyhe körömágy-gyulladás, esetenként édeskés szag.
• Hogyan diagnosztizálják?
• Klinikai vizsgálattal, UV-fény (Wood-lámpa) alatt fluoreszcencia látható, végső bizonyíték a baktériumtenyésztés.
• Hogyan kezelhető?
• A köröm szárazon tartásával, műköröm eltávolításával, ecetes áztatással, helyi antibiotikumos kezeléssel. Súlyosabb esetben szájon át adott antibiotikum vagy körömeltávolítás is szükséges lehet.
• Hogyan előzhető meg?
• Gumikesztyű alatti pamutkesztyű, steril manikűreszközök, rendszeres kézszárítás, műköröm mellőzése a gyógyulás idején.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!