A megszaporodott RSV kérdések miatt született ez a rövid összefoglaló az RSV-ről, az elérhető vakcinákról, azok indikációjáról a Vakcinainfós orvosoktól.
- Az RSV (respiratorikus szinciális vírus) főként enyhe náthaszerű tüneteket okoz, de súlyos esetben bronchiolitist vagy tüdőgyulladást is eredményezhet.
- A legsérülékenyebb csoportok a koraszülöttek, szív- és tüdőbetegek, immunhiányosok, valamint idősek; az egészséges gyermekekre leginkább az első hat hónapban veszélyes.
- Az RSV kezelése tüneti, antibiotikum vagy szteroid nem ajánlott, csak súlyosabb esetben szükséges kórházi ellátás.
- Létezik aktív immunizáció (felnőttek, kismamák számára) és passzív immunizáció (csecsemők számára kész ellenanyagok formájában), amelyek 5-6 hónapnyi védelmet adhatnak.
- A védőoltások főként a súlyos megbetegedést és a kórházi kezelés szükségességét csökkentik, a leginkább ajánlottak az első RSV-szezonban és veszélyeztetett gyerekeknél, valamint terhes nők számára.
Mi az RSV?
Az RSV, vagyis a légúti óriássejtes vírus egy légúti kórokozó. Többnyire (immunkompetens nagyobb gyerekben, illetve felnőttekben) csak náthaszerű tüneteket okoz, súlyosabb esetben azonban a legkisebb hörgők gyulladásához (bronchiolitis) vagy tüdőgyulladáshoz is vezethet.
Kiket veszélyeztet?
Alapvetően minél esendőbb egy ember, annál inkább veszélyezteti az RSV súlyossá fordulása. Szív-, tüdőbeteg vagy immunhiányos gyerekek, koraszülöttek és idős emberek kiemelt rizikócsoportot alkotnak. Egészséges gyermekek esetén a veszélyeztetettség a megszületéstől kezdve az életkorral csökken. Az élet első hat hónapja kiemelten sebezhető periódus RSV szempontból (is), itt viszonylag magas még a korábban egészséges csecsemők kórházi felvételének aránya is, de egészen kb 20 hónapos korig reális esélye van a mélylégúti tünettan kialakulásának. Utána meredek letöretés van a súlyos fertőzés kialakulásának esélyében, 20 hónapos kor fölött jellemzően egy enyhébb, önlimitáló betegséggé “szelídül” az RSV fertőzés.
Hogy lehet kezelni?
A kezelés kizárólag tüneti: megfelelő folyadékbevitel, szükség esetén az orrváladék eltávolítása és lázcsillapítás. Súlyosabb esetben kórházi folyadékpótlásra, oxigénre vagy akár légzéstámogatásra, intenzív osztályos felvételre, komplex intenzív terápiára lehet szükség. Antibiotikum a vírus ellen nem hat; hörgőtágító és szteroid sem javasolt rutinszerűen. Nehézlégzés, légzéskimaradás, elkékülés vagy elégtelen folyadékbevitel esetén sürgős orvosi ellátás szükséges.
Milyen védőoltások vannak ellene?
A fogalmak tisztázása érdekében: megkülönböztetünk aktív és passzív immunizációt.
Az aktív immunizáció saját ellenanyag-termelésre készteti a szervezetet. Ilyen RSV-oltások felnőttek számára léteznek; egyikük várandósságban is alkalmazható. Az anya ellenanyagai a méhlepényen át születendő gyermeket is védik megszületését követően kb 5 hónapig. Ideális esetben a 3. trimeszterben, főleg a 32-36. héten javasolt beadatni (ekkor még valószínűleg van ideje az anyának ellenanyagot termelni). Legalább 14 napnak kell eltelnie a vakcináció és a szülés között ahhoz, hogy az újszülöttnek biztosan legyen megfelelő maternális ellenanyag-készlete.
Újszülöttnek és csecsemőknek ez a fajta aktív immunizáció nem adható.
A passzív immunizációval a gyermek kész ellenanyagokat kap: ez gyors, átmeneti (kb 5 hónapnyi) védelmet ad. Két hosszú hatású készítmény létezik, szezononként egyszeri adagolással. Egyikük (clesrovimab), ami 2026 szeptemberétől hazánkban is forgalomba került, kizárólag az első RSV-szezonban alkalmazható (így van törzskönyvezve); a másik az elsőben, illetve a másodikban is, ha a gyermek még nincs kétéves.
A második szezonban is alkalmazható hosszú hatású készítmény (nirsevimab) a hazai szakirodalom szerint "kérésre" egyedi importtal szerezhető be olyan cégeken keresztül, akik külföldi gyógyszerbehozatallal foglalkoznak. Ebben az esetben a gyermekorvossal papír alapú vényt kell íratni, hogy a gyógyszerrendelés elindítható legyen. Egyébként forgalomban van itthon is, de csak kórházi felhasználásra: a leginkább veszélyeztetett csoport (koraszülött, szívbeteg, tüdőbeteg, immunhiányos) kapja meg, térítésmentesen, fekvőbeteg-ellátásban.
A két említett hatóanyag hatékonysága azonos, az alkalmazhatósági csoportjuk (első RSV szezon vs. 0-24 hó) más. Mindkettő (a passzív immunizáció mechanizmusából adódóan) más készítményekkel együtt is beadható, illetve beadható enyhe betegség (légúti tünettan, alacsony-enyhe láz, hányás-hasmenés) esetén is. A vakcina beadás után azonnal védettséget nyújt a súlyos fertőzés ellen, és ez a védettség kb 150-180 napig szignifikáns. Az egyetlen probléma ezekkel a készítményekkel az áruk (140-180 ezer forint jelenleg).
Mit lehet a védőoltásokkal elérni?
Elsősorban a súlyos betegség és a kórházi kezelés esélyét csökkentik, nem minden fertőzést előznek meg. Egy nagy vizsgálatban a hosszú hatású ellenanyag mintegy 83%-kal mérsékelte az RSV miatti kórházi felvételek relatív kockázatát. Az anyai oltás a súlyos csecsemőkori RSV-betegségét az első három hónapban körülbelül 82%-kal csökkentette.
Terhes vagyok, oltassam be magam?
Igen, ajánlott, különösen, ha a gyermek első hónapjai az RSV-szezonra esnek.
Ez a gyermekem első RSV szezonja (kb 0–8 hónapos), oltassam be?
Igen, javasolt, pláne, hogy idéntől ez jelentősen könnyebb lett itthon is (clesrovimab). Különösen indokolt lehet, ha az anya nem kapott RSV-oltást, vagy az oltás és a szülés között két hétnél kevesebb telt el. Megfelelően időzített anyai oltás mellett általában nincs szükség mindkét védelemre. Azokra az esetekre, ahol a beoltott anya gyermeke kb 4-5 hónaposan érkezik az élete első RSV szezonjához (tehát az április-májusi gyerekek, akiknek az RSV szezon végéig már biztos, hogy nem tart ki az anyai immunitás) nem egyértelmű a szakmai irányelv, a biológiából levezetett logika azonban azt diktálja, hogy megéri a csecsemőt beoltatni.
Ez a gyerekem második RSV szezonja (9-20 hónapos), oltassam be?
A második RSV-szezonban a szakmai ajánlások (mind az amerikai, mind az európai) csak a fokozottan veszélyeztetett gyermekek immunizálását javasolják kifejezetten (volt koraszülöttek, szívbetegek, tüdőbetegek, immunhiányosak, Down-szindrómásak, stb.). Ez nem jelenti azt, hogy egészséges gyermekeknél nincs előnye, azonban, mivel ebben a korcsoportban a súlyos kórkép esélye kisebb, így főleg az általános alkalmazás erőforrás-elosztási szempontok miatt (költség/haszon arány, illetve, hogy ne ez a korcsoport vegye fel hiány esetén a vakcinakészletet) nem került be az ajánlásba. Mi itt a fórumon (és a saját praxisunkban) javasoljuk a vakcina felvételét, amennyiben az egy családban opcióként felmerül az ára és a beszerzési nehézségek ellenére.
Szerző: dr Máté-Horváth Nóra
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
