A daganatos betegségek a mai napig a legrettegettebb egészségügyi kihívások közé tartoznak. Mégis, amikor egy ilyen diagnózis elhangzik, sokakban az első kérdés nem a kezelés, hanem a „miért?” – miért pont én, miért alakult ki, mit tehettem volna másként? Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és miért indulhat el a szervezetben a sejtek kóros burjánzása.
Könnyű összekeverni a kettőt, pedig a kezelés szempontjából nem mindegy, mivel áll szemben.
A mióma a méh izom- és kötőszöveti rétegéből kialakuló, jóindulatú daganat.
A több mint 140 azonosított HPV törzsből mintegy 40 ismerten rákkeltő hatású (melyek közül 15 törzs kifejezetten magas kockázatot jelent.
A polipok legtöbbször jóindulatú elváltozások, de érdemes figyelemmel kísérni őket, mert idővel akár rosszindulatúvá is válhatnak.
Mikor van szükség biopsziára? Hogyan végzik? Mikor és melyik típus indokolt?
A sebgyógyulás folyamán a seb felszíneket először sejt- és érdús sarjszövet tölti ki. A sarjszövet felszíne behámosodik, majd abban egyre nagyobb mennyiségben keletkezik hegszövet. A keloid lényegében a sarjszövet jóindulatú burjánzása, nem valódi daganat. Jelentősége leggyakrabban kozmetikai, de az életminőséget egyéb módon (pl. cipőviselési nehézségek) is ronthatja.