Miért alakulnak ki daganatok?

A daganatos betegségek a mai napig a legrettegettebb egészségügyi kihívások közé tartoznak. Mégis, amikor egy ilyen diagnózis elhangzik, sokakban az első kérdés nem a kezelés, hanem a „miért?” – miért pont én, miért alakult ki, mit tehettem volna másként? Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és miért indulhat el a szervezetben a sejtek kóros burjánzása.

A szervezetünk sejtrendszere: rend és szabály

Az emberi test több milliárd sejtből áll, amelyek nap mint nap osztódnak, megújulnak, elhalnak. Ez egy jól szabályozott, precíz rendszer – szinte olyan, mint egy kifinomult számítógépes program. A sejtek pontos utasításokat kapnak arról, mikor kell osztódniuk, mikor kell megállniuk, és mikor kell programozott módon elpusztulniuk (ez az ún. apoptózis).

A probléma akkor kezdődik, amikor ebben a sejtosztódási programban hiba keletkezik – például egy genetikai mutáció miatt –, és a hibás sejtek nem pusztulnak el időben, hanem ellenőrizetlenül szaporodni kezdenek.

A daganat nem „idegen test”, hanem saját sejt, amely megváltozott

A daganat olyan sejtburjánzás, amely a szervezet saját sejtjeiből indul ki, de elveszíti a normál működéshez szükséges kontrollt. Ezek a sejtek „elfelejtik” a szabályokat: nem állnak meg, ha kellene, nem pusztulnak el időben, és képesek a környező szövetekbe behatolni, sőt távolabbi szervekbe is eljutni – ezt nevezzük áttétnek, vagyis metasztázisnak.

Az ilyen sejtek gyakran saját „védekező mechanizmusokat” alakítanak ki, hogy elkerüljék az immunrendszer figyelmét – ezért is lehet, hogy a szervezet eleinte nem érzékeli őket idegenként.

Hogyan alakulnak ki ezek a hibák?

A sejtek működését a DNS, azaz az örökítőanyag irányítja. Ha ebben a genetikai kódban hiba (mutáció) keletkezik, az megzavarhatja a sejt szabályos működését. Egyetlen mutáció azonban általában még nem elég: a daganatképződéshez több, egymás után bekövetkező genetikai változásra van szükség – ez az oka annak, hogy a daganatos betegségek gyakran évek, évtizedek alatt alakulnak ki.

A mutációk forrása lehet:

• Öröklött genetikai hajlam (pl. BRCA1/2 mutációk emlő- és petefészekrák esetén),
• Külső környezeti hatások, mint az UV-sugárzás, dohányzás, alkohol, bizonyos vegyszerek, fertőzések (pl. HPV, hepatitis B vagy C),
• Véletlenszerű sejthibák, amelyek spontán, minden ismert kiváltó ok nélkül jelentkeznek.

Az American Cancer Society szerint a daganatok többsége nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem több tényező együttes hatása alakítja ki a betegséget.

A leggyakoribb kiváltó tényezők

Több évtizedes kutatások alapján egyértelmű, hogy bizonyos kockázati tényezők jelentősen növelik a daganatok kialakulásának valószínűségét:

• Dohányzás: a tüdőrákok több mint 85%-a összefügg a dohányzással.
• Alkoholfogyasztás: Főként a máj-, szájüregi, torok- és emlődaganatok esetén jelent rizikót.
• Elhízás, helytelen táplálkozás: a túlsúly gyulladásos folyamatokat indít el a szervezetben, amelyek kedveznek a daganatsejtek kialakulásának.
• Mozgásszegény életmód
• Krónikus stressz és alvászavarok
• Fertőzések: pl. a HPV vírus a méhnyakrák kialakulásához vezethet; a hepatitis-vírusok májrákot okozhatnak.
• Sugárzás, például tartós UV-expozíció: a bőrrák egyik fő kockázati tényezője.

Miért nem alakul ki mindenkinél daganat, aki kockázatnak van kitéve?

Ez egy gyakori és jogos kérdés. A válasz a szervezet védekezőrendszerének és a genetikai háttérnek a kombinációjában rejlik. Nem mindenkit ér ugyanúgy egy-egy kockázati tényező, és a szervezet DNS-javító mechanizmusai sok esetben képesek kijavítani az apró hibákat, mielőtt azok komoly következménnyé válnának.

Ugyanakkor, ha a terhelés folyamatos – például valaki évek óta dohányzik, vagy túlsúlyos –, ezek a javító rendszerek is túlterhelődhetnek. Így a hibás sejtek előbb-utóbb átcsúszhatnak az immunrendszer figyelmén, és elindulhat a daganatképződés folyamata.

A daganat kialakulása egy folyamat – ezért lehet időben közbelépni

A legtöbb daganat kialakulása nem egyik napról a másikra történik, s éppen ez az a rés, amelyet megragadhatunk a megelőzésre és a korai felismerésre. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a daganatos betegségek harmada megelőzhető lenne az ismert kockázati tényezők elkerülésével. Ezért fontos, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra, egészségesen éljünk, és figyeljünk a testünk jelzéseire.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!