A szapora szívverés hátterében állhat stressz, kialvatlanság, koffeinfogyasztás vagy folyadékhiány, de bizonyos betegségek is felgyorsíthatják a szív működését. Nem mindegy azonban, hogy a pulzus fizikai terhelésre emelkedik meg, vagy látszólag ok nélkül, pihenés közben jelentkezik a panasz.
Sokan úgy gondolják, hogy amíg nem fáj a mellkasuk, nem tapasztalnak szívdobogást, és a legutóbbi orvosi vizsgálatukon is mindent rendben találtak, nincs okuk aggódni. A szív- és érrendszeri betegségek azonban nem mindig adnak egyértelmű figyelmeztető jeleket.
A kezeletlen magas vérnyomás idővel károsíthatja az ereket, megvastagíthatja a szívizmot, és növelheti többek között a szívelégtelenség, a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
A túl sok éjszakai fény csendben átformálhatja a szívünk.
Deák Bill Gyula halála sokakban felvetheti a kérdést: miként következhet be hirtelen szívmegállás egy sikeresnek ítélt pacemaker-beültetés után, és mennyire kell tartani ettől a ritka, ám súlyos eseménytől?
A cukorbetegek közt el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy elég csak a diabetológiai kezelésen részt venniük az állapotuk stabilizálása érdekében. Diabétesznél ugyanis a kardiológiai ellenőrzés is szükséges, mert a tartósan magas vércukorszint károsíthatja az ereket, és jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Ha valaki rendszeresen arra ébred éjszaka, hogy ki kell mennie a mosdóba, könnyen arra gondolhat, hogy egyszerűen túl sokat ivott este. Pedig az éjszakai gyakori vizelésnek – az úgynevezett nocturiának – számos oka lehet a gyógyszerektől és az alvászavaroktól kezdve a cukorbetegségen át egészen bizonyos szív- és érrendszeri problémákig.
A nő egy svájci utazás után megfázásra gyanakodott, amikor köhögni kezdett és rosszul érezte magát. A tünetei azonban egyre súlyosabbá váltak, végül vért is felköhögött. A kórházban derült ki, hogy mindkét tüdejét érintő, életveszélyes tüdőgyulladása van.