Kannabisz és szívbetegségek: mit árulnak el a legalizálás utáni adatok? A kutatók több mint 50 millió kórházi adatot elemeztek ki.
- Egy amerikai kutatás szerint a rekreációs kannabisz legalizálása után nőtt a szívbetegségek miatti kórházi kezelések száma a nyugati államokban.
- A kannabisz legalizálása után 2,3-3,7%-os relatív növekedést tapasztaltak pitvarfibrilláció, szívelégtelenség és szívinfarktus terén.
- A vizsgálat nem bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot a kannabisz és a szívbetegségek között, mivel sok tényező (pl. dohányzás, társbetegségek) befolyásolhatja az eredményt.
- A THC rövid távon fokozhatja a pulzust, megváltoztathatja a vérnyomást és növelheti a szív terhelését, különösen koszorúér-szűkület esetén.
- A kannabisz termékek és egyes gyógyszerek kölcsönhatásai, valamint az együttes dohány- és alkoholfogyasztás tovább növelhetik a kockázatokat.
Több szívbetegség miatti kórházi kezeléssel járt együtt a rekreációs kannabisz legális értékesítésének elindulása az Egyesült Államok nyugati részén. Az eredmények értelmezéséhez azonban külön kell választanunk a népességi változásokat, a THC közvetlen hatásait és a fogyasztás körülményeit.
Amikor a kannabisz legalizálásáról beszélünk, az egészségügyi következményeket sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Egy amerikai kutatás arra kereste a választ, hogyan alakult a szívproblémák miatti kórházi ellátás gyakorisága a legális rekreációs piac megnyitását követően. Három betegségcsoportnál kedvezőtlen összefüggést találtak. Ebből még nem állapíthatjuk meg, hogy a változást maga a kannabisz okozta, de olyan jelzést kapunk, amelyet érdemes alaposabban megvizsgálnunk.
Mit mutatnak a kórházi adatok?
A kutatók a National Inpatient Sample adatbázisának 2012 és 2018 közötti, több mint 50 millió kórházi elbocsátási rekordját elemezték. Nem ugyanennyi különálló betegről beszélünk: egy ember több kórházi ellátással is szerepelhet az ilyen nyilvántartásban.
A vizsgálat alapját a legális értékesítés eltérő időzítése adta. Coloradóban 2014 januárjában indult meg a rekreációs kereskedelem, majd további nyugati államok követték. Az ország más régióiban csak 2018 végén kezdődött ilyen értékesítés. Így összehasonlíthatjuk, hogyan változtak a mutatók a korábban megnyíló piaccal rendelkező térségben és azon kívül.
A korrigált számításokban a legális értékesítés minden további évéhez a pitvarfibrilláció és pitvarlebegés miatti kórházi kezelések arányának 2,3 százalékos, a szívelégtelenségének 3,7 százalékos, a szívinfarktusénak 3,1 százalékos relatív többletnövekedése társult az összehasonlító régiókhoz képest.
Ezeket a számokat nem olvashatjuk egyéni kockázatként. Nem azt jelentik, hogy minden fogyasztó infarktuskockázata évente 3,1 százalékkal emelkedik. A relatív változás az abszolút esetszámot sem mondja meg: ahhoz a kiinduló gyakoriságot és az érintett népesség méretét is ismernünk kell.
Mit nem bizonyít a vizsgálat?
Megfigyeléses elemzésből nem zárhatunk ki minden más magyarázatot. A régiókban eltérően változhatott az egészségügyi ellátás, a betegségek felismerése vagy más, nem mért tényező. A statisztikai korrekció csökkentheti ezek hatását, teljes bizonyosságot azonban nem ad.
A módszer előnye, hogy nem egyszerűen a fogyasztókat hasonlítjuk a nem fogyasztókhoz. Az ilyen csoportok életmódban, alapbetegségekben és más szokásokban is különbözhetnek. Itt inkább azt kérdezzük: a korábbi tendenciákhoz és a többi régióhoz képest történt-e eltérés a piac megnyitása után? Az értelmezés egyik feltétele, hogy a térségek a beavatkozás nélkül hasonló pályán haladtak volna tovább. Ezt a feltételezést ellenőrizhetjük a korábbi adatokkal, de véglegesen nem bizonyíthatjuk. A megfigyelési időszak mindössze két legalizálás előtti évet tartalmazott.
Külön figyelnünk kell arra is, hogy a kórházi adatok az ellátást igénylő állapotokat mutatják. Nem kapunk teljes képet az enyhébb panaszokról, az otthon maradó betegekről vagy a rendelőben kezelt esetekről.
Az adatbázis államonkénti összehasonlításra sem volt alkalmas. A teljes nyugati térséget egyetlen csoportként kezelték, noha a kereskedelem különböző időpontokban vált legálissá. Emiatt az eredményt nem rendelhetjük hozzá egy adott állam szabályozásához.
Ellenőrzésként más diagnózisokat is elemeztek. A kannabiszhoz kapcsolódó kórházi diagnózisok gyakoribbá váltak, a húgyúti kövességnél viszont nem láttak hasonló változást. Ez támogatja az elemzés következetességét, de nem dönti el az okozati kapcsolat kérdését.
Azt sem tudhatjuk meg, milyen terméket, milyen adagban használtak az érintettek. A népességi adatokból ezért nem jelölhetünk ki biztonságos fogyasztási küszöböt, és nem rangsorolhatjuk megbízhatóan az egyes alkalmazási módokat.
Hogyan terhelheti meg a THC a szívünket?
Egy kardiológiai összefoglaló szerint a THC, vagyis a kannabisz bódító hatásáért elsősorban felelős összetevő, rövid távon fokozhatja a szervezet készenléti válaszát. Gyorsulhat a pulzusunk, és megváltozhat a vérnyomásunk. A szívünk így nyugalomban is nagyobb terhelést kaphat.
A gyorsabban dolgozó szívizom több oxigént igényelhet. Ha koszorúérszűkület miatt eleve korlátozott a vérellátás, nehezebben fedezhetjük ezt az igényt. Elszíváskor a füst szén-monoxidja az oxigénszállítást is ronthatja, így egyszerre nőhet a szükséglet és romolhat az ellátás.
A vérnyomásválasz nem minden helyzetben azonos. Felálláskor vérnyomásesést, szédülést is tapasztalhatunk. Ezért a hatást nem írhatjuk le egyszerűen azzal, hogy a kannabisz mindig megemeli a vérnyomást.
A lehetséges élettani mechanizmus nem azonos a bizonyított betegségi következménnyel. Abból, hogy megértjük a pulzusváltozás hátterét, még nem számíthatjuk ki, kinél alakul ki infarktus vagy tartós ritmuszavar.
Gyógyszerek mellett a kölcsönhatás is számít
A THC és a CBD befolyásolhatja a gyógyszerek lebontásában részt vevő enzimeket. Emiatt egyes ritmusszabályozók, vérnyomáscsökkentők és koleszterincsökkentők vérszintje is módosulhat. Több ilyen lehetőségnél azonban korlátozottak a közvetlen klinikai adataink.
Egy szisztematikus áttekintés hét esetleírást azonosított, amelyben kannabinoidok és a véralvadásgátló warfarin kölcsönhatását jelezték. Hat betegnél változtatni kellett a warfarin adagján, kettőnél nemkívánatos eseményt is leírtak. A beszámolók között növényi kannabiszhoz és CBD-készítményhez kapcsolódó eseteket egyaránt találunk.
A warfarin hatását az INR nevű laborértékkel követhetjük. Ha az alvadásgátló hatás túlzottá válik, nőhet a vérzés veszélye. Néhány esetből viszont nem állapíthatjuk meg, milyen gyakran fordul elő ilyen probléma, és az eredményt nem terjeszthetjük ki automatikusan minden véralvadásgátlóra.
A CBD bódító hatásának hiányából sem következtethetünk kölcsönhatás-mentességre. A gyógyszerelés áttekintésekor ezért az olajokat és más, vény nélkül beszerzett készítményeket is érdemes megemlítenünk.
Ha kannabiszterméket használunk, az egyeztetéshez szükségünk lehet a pontos összetételre, az adagra és a fogyasztás gyakoriságára. A gyógyszereink mennyiségét ne saját döntésből változtassuk meg: a megfelelő ellenőrzést orvossal vagy gyógyszerésszel tisztázhatjuk.
Mennyit magyarázhat a dohányzás?
A dohány és a kannabisz együttes használata megnehezíti a kockázatok elkülönítését. Ha a kannabiszfogyasztók között több a dohányzó, könnyen túlbecsülhetjük a kannabisz önálló szerepét. Emiatt különösen fontosak azok az elemzések, amelyek a dohányzási előzményeket is figyelembe veszik.
Egy népességi vizsgálat több mint 434 ezer amerikai felnőtt kérdőíves adatait elemezte. A kannabiszhasználat és egyes szívbetegségek közötti kapcsolat a dohányzás statisztikai figyelembevétele után is megmaradt. A soha nem cigarettázók között is összefüggést találtak a napi használat, valamint a jelentett infarktus és szélütés között.
Ezért nem magyarázhatunk minden eredményt pusztán a dohánnyal. A kérdőíves módszernek ugyanakkor korlátai vannak: az egészségi eseményekről és a fogyasztásról önbevallásból értesülünk. A résztvevőket nem követték előre, így az események időbeli sorrendjét sem állapíthatjuk meg biztosan.
Azt is érdemes megkülönböztetnünk, hogy a dohányzás zavaró tényezőként szerepel-e az elemzésben, vagy a két szer közvetlen kölcsönhatását vizsgáljuk. Az előbbi statisztikai kezelése önmagában még nem válaszolja meg az utóbbi kérdést.
Az összefüggés nem jelenti azt sem, hogy a dohány és a kannabisz veszélyei azonosak. A közös használathoz ebből nem rendelhetünk pontos kockázati szorzót.
Az alkohol a THC felszívódását is módosíthatja
Egy emberi kísérletben férfi önkéntesek alkoholt vagy placebót fogyasztottak, majd különböző THC-tartalmú kannabiszt szívtak. A kutatók a THC vérszintjét és az érzékelt hatásokat követték. Több kombinációnál alkohol mellett magasabb THC-szintet és a hatások gyorsabb észlelését tapasztalták.
Ugyanakkora elszívott mennyiség tehát nem feltétlenül jelent ugyanolyan szervezeti terhelést, ha előtte alkoholt is fogyasztunk. A két szer hatását nem kezelhetjük egymástól teljesen független folyamatként.
A vérértékek mérése itt azért hasznos, mert a bevitt adag mellett a tényleges kitettségről is tájékozódhatunk. A szubjektíven érzékelt erősség és a laboratóriumi érték azonban különböző információt ad: egyikből sem következtethetünk önmagában egy súlyos szívbetegség bekövetkezésére.
Ebből a kísérletből azonban nem tudhatjuk meg, mennyivel változik a szívinfarktus veszélye. Nem ilyen eseményeket mértek, és csak a fogyasztás utáni rövid időszakot vizsgálták. Az eredményeket nőkre, más termékekre vagy eltérő fogyasztási sorrendre sem vihetjük át automatikusan.
Fontos különbség, hogy egy felszívódási kölcsönhatás kimutatása pontosabb állítás, mint általánosságban kijelenteni: az alkohol és a kannabisz együtt biztosan szívrohamot okoz.
Mit jelent valójában az orvosi alkalmazás?
Egy terápiás áttekintés alapján külön kell választanunk a gyógyszerként engedélyezett kannabinoidokat, az orvosi programok növényi készítményeit és a rekreációs termékeket. Ezekhez nem ugyanazok a minőségi követelmények, vizsgálatok és adagolási adatok tartoznak.
Gyógyszernél meghatározott hatóanyag-tartalmú, ellenőrzött készítményt használunk konkrét javallatban. Ilyen lehet a tisztított CBD bizonyos súlyos epilepsziák kezelésében, illetve egyes kannabinoidok alkalmazása kemoterápiához kapcsolódó hányinger és hányás ellen.
Egy ilyen eredményt nem vihetünk át tetszőleges olajra, növényi kivonatra vagy kannabiszos édességre. Más lehet az összetétel, az adag és a felszívódás is. A THC és a CBD ráadásul különböző hatóanyagok: az egyikre vonatkozó megállapítás nem érvényes automatikusan a másikra.
A gyógyszerengedély sem jelent általános szívbiztonságot. Meghatározott betegségnél a várható előnyt és a lehetséges ártalmat együtt mérlegeljük. A mellékhatások és az egyéni ellenjavallatok ettől még figyelmet igényelnek.
A legalizálás utáni kórházi adatokból ezért nem ítélhetünk meg minden gyógyászati alkalmazást. Ha személyes döntésre szeretnénk jutni, a konkrét készítményt, a kezelendő betegséget, a szívünk állapotát és a többi gyógyszerünket együtt kell számításba vennünk.
Orvosi kannabisz: milyen betegségekre lehet jó? A szakgyógyszerész válaszol
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
