Golyvaképződés

A golyvaképződés, más néven struma, a pajzsmirigy kóros megnagyobbodását jelenti.

Ez az elváltozás önmagában nem mindig jelent betegséget, de utalhat a pajzsmirigy működési zavaraira, például alulműködésre (hypothyreosis) vagy túlműködésre (hyperthyreosis). A golyva mérete és típusa változó lehet, és különböző okok állhatnak a hátterében.

A golyvaképződés okai

A struma kialakulásának számos oka lehet, az alábbiak a leggyakoribbak:

• Jódhiány: a jód nélkülözhetetlen a pajzsmirigyhormonok termelődéséhez. Ha a szervezet nem jut elegendő jódhoz, a pajzsmirigy megnagyobbodik, hogy kompenzálja a hormonhiányt.
• Autoimmun betegségek: a Hashimoto-thyreoiditis (pajzsmirigy alulműködés) és a Basedow-kór (pajzsmirigy túlműködés) is vezethet struma kialakulásához.
• Genetikai hajlam: családi halmozódás is megfigyelhető, ami arra utal, hogy egyes emberek örökletesen hajlamosabbak lehetnek a pajzsmirigy megnagyobbodására.
• Pajzsmirigygyulladás (thyreoiditis): fertőzés vagy autoimmun folyamatok miatt kialakuló gyulladás is okozhat golyvát.
• Pajzsmirigy göbök: jóindulatú vagy rosszindulatú elváltozások is vezethetnek struma kialakulásához.
• Terhesség és hormonális változások: a várandósság és egyéb hormonális változások is befolyásolhatják a pajzsmirigy méretét.
• Egyes gyógyszerek: bizonyos gyógyszerek (pl. lítium) hatására is megnagyobbodhat a pajzsmirigy.

A golyvaképződés tünetei

A golyva tünetei nagymértékben függnek attól, hogy a pajzsmirigy működése normális, alacsony vagy fokozott. Az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

• Látható és tapintható pajzsmirigy-megnagyobbodás a nyakon
• Nyomásérzet a torokban, amely nyelési nehézséget vagy rekedtséget okozhat
• Légzési nehézség, különösen nagy struma esetén
• Pajzsmirigy túlműködés esetén: fogyás, szapora szívverés, izzadás, idegesség, álmatlanság
• Pajzsmirigy alulműködés esetén: fáradtság, hízás, hidegintolerancia, bőrszárazság, székrekedés

A golyvaképződés kivizsgálása

A struma diagnosztizálása az alábbi vizsgálatok segítségével történik:

• Fizikális vizsgálat: az orvos tapintással ellenőrzi a pajzsmirigy méretét és állapotát.
• Laborvizsgálatok: a pajzsmirigyhormonok (TSH, T3, T4) szintjének meghatározása.
• Ultrahangvizsgálat: a pajzsmirigy méretének és szerkezetének részletes feltérképezésére szolgál.
• Izotópos pajzsmirigy-szcintigráfia: segítségével megállapítható, hogy a pajzsmirigy egyenletesen vagy gócosan nagyobbodott meg.
• Biopszia (aspirációs citológia): ha göbök jelennek meg a pajzsmirigyben, szövettani vizsgálatot végeznek az esetleges rosszindulatúság kizárására.

A golyvaképződés kezelése

A kezelés módja a struma típusától és az alapbetegségtől függ:

• Jódpótlás: jódhiányos struma esetén jódbevitel növelése (pl. jódozott só, tengeri halak) segíthet.
• Gyógyszeres kezelés: ha a golyva pajzsmirigy alulműködéshez vagy túlműködéshez kapcsolódik, megfelelő hormonpótló vagy gátló gyógyszerek alkalmazása szükséges.
• Radiojód terápia:pajzsmirigy-túlműködés vagy egyes típusú golyvák esetén alkalmazott kezelés.
• Sebészi beavatkozás: ha a struma túl nagy, nyomási tüneteket okoz, vagy rosszindulatú elváltozás gyanúja merül fel, akkor pajzsmirigyműtét válhat szükségessé.

Gyakori kérdések a golyvaképződésről

A panaszok jelentkezésekor, kezdetben még nem is látható a pajzsmirigy megnagyobbodása. Ahogy azonban telik az idő egyre inkább szabad szemmel is láthatóvá válik a megnagyobbodó pajzsmirigy duzzanata a nyak alsó részén.

A golyva mindig betegségre utal?

Nem feltétlenül. A pajzsmirigy megnagyobbodása lehet ártalmatlan is, különösen, ha a hormontermelés normális marad. Ugyanakkor fontos az orvosi kivizsgálás, mert a golyva egyes esetekben alul- vagy túlműködéssel is társulhat.

Hogyan előzhető meg a golyvaképződés?

A legfontosabb a megfelelő jódbevitel biztosítása, ami főként jódozott só fogyasztásával és jódot tartalmazó élelmiszerek (pl. tengeri halak, tejtermékek) rendszeres fogyasztásával érhető el. Az egészséges életmód, a rendszeres pajzsmirigyszűrés és a hormonális változások figyelemmel kísérése is segíthet a megelőzésben.

Minden golyvát műteni kell?

Nem. A kezelési mód a golyva típusától függ. Ha a pajzsmirigy működése normális, és a golyva nem okoz panaszokat, akkor elegendő lehet a megfigyelés és az időszakos kontroll. Műtétre csak akkor van szükség, ha a golyva nagyméretűvé válik, nyomási tüneteket okoz, vagy rosszindulatú elváltozás gyanúja merül fel.

A jódhiány az egyetlen oka a golyvának?

Nem, bár a jódhiány az egyik leggyakoribb kiváltó tényező. Autoimmun betegségek, genetikai hajlam, pajzsmirigygyulladás, hormonális változások és bizonyos gyógyszerek szedése is előidézheti a pajzsmirigy megnagyobbodását.

Milyen orvoshoz kell fordulni, ha golyvát észlelek?

Elsősorban endokrinológushoz vagy belgyógyászhoz érdemes fordulni, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat és meghatározza a megfelelő kezelést. A háziorvos is segíthet az első lépésekben, és beutalót adhat szakorvosi vizsgálatra.

Felhasznált források:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• Cleveland Clinic
• Mayo Clinic
• MedlinePlus
• American Thyroid Association