Kóros köpetürítés

A légutakat érintő betegségek, fertőzések megváltoztatják a nyálkahártya által normál esetben is termelt váladékot. Ez a kóros váladék hurutos, produktív köhögés vagy köpetürítés során távozik a szervezetből. A kóros köpetürítés vizsgálata segíthet a légúti panaszok okának felderítésében. Tudjon meg mindent az okáról, kialakulásáról, kezeléséről.

A kóros köpetürítés oka és kialakulása

A szervezetünkben található, többek között a légutakat is borító nyálkahártya folyamatosan váladékot termel. Ez a váladék óvja, védi a nyálkahártyát. A ragadós, zselészerű, főként vízből álló anyagba megtapadnak a kórokozók, a porszemcsék, az allergének, így azokat könnyebb el is távolítani a szervezetünkből.

Előfordulhat azonban, hogy betegségek, fertőzések hatására megnő a termelt váladék mennyisége (ez egészséges embereknél napi 1 liter is lehet), megváltozik az állaga, a színe. Ennek oka, hogy a beteg szervezet által termelt váladék nagy mennyiségben elhalt sejteket, kórokozókat is tartalmaz.

A köhögés több fajta lehet: száraz, ugató, vagy produktív, köpetürítéssel járó. A köpet színe gyulladások esetén sárgássá-zöldessé változik, asztma esetén tapadós, üvegszerű.

Forrás: Shutterstork.com

---

A sűrű, letapadt váladék általában hurutos, produktív köhögés során távozik a szervezetből. A váladék felköhögése időnként rendkívül nehézkes, sőt fájdalmas is lehet.

A kóros köpet (vagyis a távozó váladék) színe, állaga sokat segíthet a kóros köpetürítés hátterében álló kiváltó ok felderítésében és diagnosztizálásában. A kóros köpetet emellett laboratóriumban is vizsgálhatják, többek között annak a kórokozónak az azonosítására, mely a betegséget okozta.

Mi okozhat kóros köpetürítést?

Számos betegség, külső vagy belső hatás okozhat fokozott váladéktermelődést, hurutos köhögést és kóros köpetürítést, többek között:

• asztma
• allergia
• vírusos fertőzések
• bakteriális fertőzések
• daganatos betegségek
• COPD
• krónikus bronchitis
• tüdőödéma
• légszennyezettség
• dohányzás

Egészséges embernél a köhögés nem jár köpet ürítésével. Dohányzás, kórokozó, por, vagy allergia miatt azonban a légzőrendszerben váladék képződik.

Forrás: Shutterstork.com

---

A dohányosokra nagyon jellemző, hogy rendkívül erős, kóros köpetürítéssel is járó produktív köhögéstől szenvednek. Ennek oka egyrészt az, hogy a dohánytermékekben található vegyületek erősen irritálják a nyálkahártyát, mely erre fokozott váladéktermeléssel válaszol, másrészt ezek a vegyületek bénító hatással vannak a légutakban található ciliára, vagyis a légutakat fedő csillós hámsejtekre. A csillós hámsejtek feladata, hogy mozgásukkal segítsék a váladék távozását, de a dohányzás következményeként erre nem képesek, a váladék felgyülemlik a légutakban. Szintén fokozza a dohányosok szervezetében a kóros váladék termelődését és a kóros köpetürítést, hogy a dohányzás számos légúti betegség rizikóját a sokszorosára növeli.

Millyen betegségre utal a kóros köpet színe, állaga?

A felköhögött, távozó váladék színe, állaga és mennyisége betegségenként nagyon eltérő lehet. Már a köpet szabad szemmel történő vizsgálata is segítheti a pontos diagnózist és a megfelelő terápia megválasztását.

• Áttetsző, tiszta, híg, megnövekedett mennyiségű köpet: allergiára utalhat
• Fehér vagy halványszürke köpet: nem mindig jelez kóros állapotot, de enyhe mértékű kiszáradásra is utalhat
• Fehér, habos vagy zavaros, sűrű köpet: COPD-re utalhat
• Sárga vagy zöldes színű, sűrű köpet: bakteriális eredetű fertőzéseknél, például tüdőgyulladásnál gyakori, színét a fertőzések ellen küzdő egyik fehérvérsejt-típusnak köszönheti; cisztás fibrózisra is utalhat
• Barna váladék: a barnás színű váladék krónikus tüdőbetegségre, tüdőgyulladásra, bronchitisre vagy a dohányosok tüdejében megtapadó kátrányra is utalhat
• Barnás-rozsdavörös köpet: bakteriális eredetű tüdőgyulladásra utalhat
• Piros, zselészerű köpet: bakteriális eredetű tüdőgyulladás esetén jellemző
• Rózsaszín köpet: a rózsaszín, esetenként habos köpet tüdőödémára utalhat
• Rózsaszínes-vérpettyes köpet: TBC (tuberkulózis) esetén jellemző
• Véres köpet: a véres köpetürítés rendkívül súlyos betegségekre, például tüdőrákra vagy tüdőembóliára is utalhat

Természetesen, önmagában a kóros köpet még nem tekinthető elegendőnek a diagnózishoz, a betegség megállapításához ez kevés.

A kóros köpet laboratóriumi vizsgálata

Kóros köpetürítésnél szükség lehet a váladék laboratóriumi vizsgálatára is. Ilyenkor a köpetből mintát vesznek, és a mintát mikrobiológiai vagy citológiai teszteknek vetik alá. A mikrobiológiai vizsgálat során betegséget, gyulladást okozó mikrobákat, például baktériumokat, vírusokat, gombákat keresnek a köpetmintában. Ez a vizsgálat rendkívül fontos lehet például krónikus tüdőgyulladás vagy tuberkulózis gyanúja esetén, hiszen a kapott eredmény segítségével lehet a legjobban meghatározni az adott kórokozó ellen leghatásosabb gyógyszert. Citológiai vizsgálat során a sejteket érintő eltérésekre, például daganatos betegségekre utaló jeleket keresnek a köpetmintában (hiszen az hámsejteket is tartalmazhat).

A kóros köpetürítés diagnosztizálása

Mivel a kóros köpetürítés sokféle betegségre vezethető vissza, a kiváltó ok diagnosztizálása sem mindig egyszerű. Előfordulhat, hogy teljesen banális az ok, de az is, hogy az alapbetegség felderítésébe allergológus, pulmonológus, fül-orr-gégész, belgyógyász vagy onkológus szakembert is be kell vonni.

A kóros köpetürítéssel összefüggő betegségek vizsgálatánál a váladékminta laboratóriumi elemzése mellett szükség lehet képalkotó eljárásokra (mellkasröntgen, CT, MRI) vagy bronchoszkópiára is. Amennyiben eltérést fedeznek fel a tüdőben, légutakban, biopsziát is javasolhat a kezelőorvos.

Kórös köpetürítése: mellkasi röntgen és CT-vizsgálat eredményeképp kiderül, milyen komolyságú is a betegség, ez ugyanis kizárhat bizonyos tüdőbetegségeket.

Forrás: Shutterstork.com

---

Orvosnál a kóros köpetürítés tüneteivel

A légutakból kikerülő váladék megnövekedett mennyisége, a normálistól eltérő színe vagy állaga gyakori kísérője lehet a fertőző betegségeknek. Ugyanakkor mindenképpen ajánlott jelezni a kezelőorvosnak, hogy kóros köpetürítést tapasztalunk, főleg, ha annak színe vagy mennyisége jelentősen eltér a megszokottól. Ez a jelenség ugyanis felülfertőződésekre, krónikussá váló gyulladásokra is utalhat!

A véres köpet mindenképpen kivizsgálást igényel, ha ilyet tapasztalunk, haladéktalanul forduljunk orvoshoz!

Segítheti a kóros köpetürítés okának felderítését, ha feljegyezzük és az orvosunknak elmondjuk:

• Van-e valamilyen diagnosztizált, krónikus légúti betegségünk?
• Kapcsolatba kerültünk vagy kerülhettünk-e olyan beteggel, akinek súlyos légúti fertőzése van?
• Változott-e a felköhögött váladék mennyisége, állaga, színe a betegség kezdete óta?
• Mennyit köhögünk? Mikor a legintenzívebb a köhögés (reggel, este, éjjel stb.)?
• Minden esetben köpetürítéssel jár-e a köhögés vagy sem?
• Mennyire könnyen szabadulunk meg a letapadt váladéktól? Mennyire kell erőlködni köhögéskor?
• Vannak, voltak-e görcsös köhögési rohamaink?

A kóros köpetürítés lefolyása és kimenetele

A kóros köpetürítés önmagában nem betegség, csak betegség tünete. Lefolyása, kimenetele a tünetet kiváltó betegségtől függ.

A kóros köpetürítés lehetséges szövődményei, komplikációi

A kóros köpetürítés önmagában nem betegség, csak betegség tünete. A lehetséges szövődmények, komplikációk a tünetet kiváltó betegségtől függenek.

Veszélyhelyzet kóros köpetürítés esetén

Haladéktalanul forduljunk orvoshoz, amennyiben a köpetürítés mellett:

• vért vagy véres váladékot köhögünk fel
• nehezen kapunk levegőt, fulladunk, légszomjunk van
• mellkasi fájdalmakat tapasztalunk
• fokozott izzadás jelentkezik
• szédülünk, gyengének vagy különösen fáradékonynak érezzük magunkat

Ijesztő tünet: a véres köpet

Orvosi nevén haemoptysis, ha valakinél véres köpet jelentkezik. A kivizsgálás során először alapos kórtörténetet szükséges felállítani, hogy kiderítsük, a szervezet melyik részéről származik a vér – magyarázza dr. Potecz Györgyi. Ehhez bizonyos vizsgálatok elvégzésére is szükség lehet, amivel ki lehet zárni az egyéb lehetőségeket, mint például az orr-, vagy szájnyálkahártya sérülése, a gége, az orrmelléküregek, a nyelőcső, vagy gyomor betegségei.

Krónikus betegségek jele is lehet

Ha valóban a tüdőt, vagy érrendszerét érintő elváltozások állnak a véres köpet hátterében, annak több oka is lehet. „Véres (gennyes-véres) köpet jelentkezhet bronchitiszes betegeknél, vagy tüdőgyulladás esetén, vírusfertőzés kapcsán, de véres köpet tüdőembólia, tuberkulózis tünete is lehet. Okozhatja vérnyomáskiugrás, szívelégtelenség, autoimmun betegség, vérhígítók szedése, és a köhögés és légszomj mellett gyakran ez a tüdődaganatelső tünete is.”

Véres köpet esetén a legbiztosabb természetesen, ha orvoshoz fordulunk, hiszen komolyabb gondok is állhatnak a háttérben.

Forrás: Shutterstork.com

---

Véres köpet: mindig forduljon orvoshoz!

Véres köpetürítés esetén amennyiben ez nem nyállal, hanem köhögéssel ürül, javasolt azonnal orvoshoz fordulni. Erős köhögéssel járó fertőzéses légúti betegségek lefolyását kísérheti véres köpet. Ez jellemzően a betegséggel együtt megszűnik, de ilyenkor is jobb orvossal konzultálni. Azonnali vizsgálatot igényel, ha a vérzés egyre erősebb, és mellkasi fájdalom is kíséri. Hirtelen jelentkező panaszok tüdőembólia tünetei is lehetnek, itt a mielőbbi orvosi segítség életmentő lehet! Az éjszakai izzadás, fogyás, magas láz és légszomj, szintén olyan kísérő tünetek, amelyekkel javasolt orvoshoz fordulni.

A kóros köpetürítés kezelései lehetőségei

A kóros köpetürítés kezelése elsősorban az alapbetegség kezelését jelenti. Ha a kóros köpetürítést kiváltó betegséget kezelik (akár gyógyszerrel, akár műtéttel), akkor nagy valószínűséggel a fokozott váladéktermelődés és a hurutos köhögés is megszűnik.

Természetesen, vannak olyan eljárások, melyek kifejezetten a váladéktermelődést, a kóros köpetürítést, a hurutos köhögést célozzák. Ezek közé tartoznak például a hurutoldók, melyek a letapadt váladék könnyebb felszakadását és eltávolítását teszik lehetővé. Bizonyos esetekben a váladék műtéti úton történő eltávolítására, leszívására is szükség lehet. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a fokozott váladéktermelődés a szervezet egyik védekezési mechanizmusa, mellyel a kórokozóktól, elhalt sejtektől igyekszik megszabadulni, így nem (minden esetben) célszerű ezt elnyomni, akadályozni.

A kóros köpetürítés megelőzése

A kóros köpetürítés önmagában nem betegség, csak betegség tünete. A megelőzés éppen ezért inkább a betegségekre kell, hogy vonatkozzon. A legfontosabb lépés azonban a dohányzásról való leszokás.

Mit tehetünk otthon kóros köpetürítés esetén?

A sok folyadék segíti a gyógyulást, megnyugtatja az irritált nyálkahártyát. Azért is fontos, hogy minél több folyadékot igyunk, mert már az enyhe mértékű kiszáradás is fokozhatja a váladéktermelődéssel járó kellemetlen panaszokat, a termelődő váladék sűrűbb lesz, nehezebben tudunk tőle megszabadulni. Hasonlóan jó hatással lehet a szervezetre, ha párásítóval biztosítjuk, hogy a szoba levegője ne legyen túl száraz.

Gyakori kérdések a kóris köpetürítésről

Fertőz-e a kóros váladék?

Bár a legtöbb ember kóros köpettel, fokozott váladéktermelődéssel legtöbbször a légutakat érintő fertőzés során találkozik, a kóros köpetürítés önmagában nem jelenti azt, hogy valóban fertőzéssel van dolgunk. Ezt azonban nem lehet kizárni, így saját maguk és mások védelmében célszerű a kóros köpetet fertőzőként kezelni, és ennek megfelelően eljárni (pl. megakadályozni, hogy mások érintkezzenek vele).

Melyik a jobb, lenyelni a váladékot vagy kiköpni?

Erre sajnos nem tudunk egyértelmű választ adni, mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy melyik módszert részesíti előnyben. Van, aki szerint a váladék lenyelése visszataszító, mások viszont éppen annak eltávolítását, kiköpését tartják undorítónak (természetesen, az utcai köpködés vita nélkül rendkívül udvariatlan!). A légutakban termelődő váladékot – normál esetben – lenyeljük, anélkül, hogy tudatában lennénk ennek. A szakemberek szerint a kóros köpet lenyelése sem jelent különösebb veszélyt az egészségünkre, hiszen a gyomor erősen savas környezetében a kórokozók elpusztulnak.

Ha zöldes-sárgás váladékot köhögünk fel, megoldás az antibiotikum?

A kóros váladék színe, állaga nem egyértelmű jelzője annak, hogy milyen kórokozó áll a tünetek hátterében, azt csak laboratóriumi vizsgálat során lehet pontosan meghatározni. Így sajnos azt sem lehet kijelenteni, hogy a zöldes-sárgás köpet esetén mindig antibiotikumra van szükség, vagy hogy az antibiotikum hatására elmúlik a kóros köpetürítés és a fokozott váladéktermelődést. Antibiotikumot csak abban az esetben szedjünk, ha azt a kezelőorvosunk rendeli el!

Változhat-e a felköhögött kóros váladék színe, állaga egy-egy betegség során?

Gyakori, hogy a betegség lefolyása során változik a köhögés, először száraz, majd hurutos, produktív lesz. Az is előfordulhat, hogy a felköhögött, kóros köpet színe, állaga vagy mennyisége változik a betegség előrehaladtával, például átlátszóból zöldes-sárgává, vérrel pettyezetté válhat. Ez utalhat egy vírusos eredetű megbetegedés mellé társuló bakteriális felülfertőződésre, de arra is, hogy az állandó köhögés rendkívüli módon megterhelte a szervezetet, és apró sérülések keletkeztek a nyálkahártyán. A sűrűbb köpet emellett azt is jelezheti, hogy egyszerűen több folyadékot kell innunk!

Tényleg nem szabad tejet inni, ha hurutosan köhögünk?

Az elterjedt vélekedés szerint a tej, illetve a tejtermékek fogyasztása csak tovább rontja a hurutos köhögéssel, kóros köpetürítéssel küzdők állapotát, mert ezek az élelmiszerek fokozzák a váladéktermelődést. Valójában azonban ennek a kijelentésnek nincs tudományos alapja. Több kutatás is bizonyította, hogy a tejfogyasztás nincs hatással a váladékképződésre. Ugyanakkor, bizonyos, probiotikumokban gazdag tejtermékek, például a joghurt segíthet helyreállítani a bélflórát, ez jótékonyan hat az immunrendszerre, és hatékonyabbá teheti a szervezetünket a fertőző betegségek elleni küzdelemben.

Felhasznált források:

• Medscape
• Medical News Today
• Healthline
• Verywell Health