KÖHÖGÉS R05 ICD-11: MD12 (TUSSIS)

Köhögés: oka, típusai, kóros tünetei és kezelése

köhögés, oka, kóros tünetei, kezelése, tüdőbetegség, koronavírus, fertőző betegség, reflux

Jó néhány betegség tünete lehet a légutak tisztítására szolgáló összetett folyamat, a köhögés. Akár a reflux, kardiológiai betegségek, tüdőbetegségek tüneteként is szolgál a vírusos fertőzésekről nem is beszélve.

A köhögés az egyik leggyakoribb légúti jelenség, szervezetünk egyik fontos védekező reflexe. Teljesen egészséges emberek is köhöghetnek. Számtalan betegség és probléma kísérő tünete lehet, kezelése a kiváltó októl függ.

A köhögés oka és kialakulása

A köhögés tulajdonképpen az a jelenség, melynek során a légutakból, a garatból, torokból vagy tüdőből gyorsan, hirtelen nagy mennyiségű levegő távozik, és ezt jellegzetes hanghatás kíséri. A köhögés a szervezetünk egyik fontos védekező reflexe, hiszen a köhögés során a légutak „tisztulnak”, vagyis a köhögéssel távolítja el a szervezet a légutakban felgyülemlő váladékot, folyadékot, a bele kerülő idegen testeket, irritáló anyagokat vagy kórokozókat. Az egészséges embereknél jelentkező köhögés szinte soha nem jár együtt fájdalommal.

köhögés, oka, kóros tünetei, kezelése, tüdőbetegség, koronavírus, fertőző betegség, reflux A köhögés alapvető célja a légutak megtisztítása a váladéktól, irritáló anyagoktól, mikrobáktól, idegentestektől. Forrás: Shutterstork.com

A köhögés teljesen normálisnak tekinthető reakció, az emberek nagy része minden nap köhög, még a teljesen egészségesek is! Ezt azonban gyakran nem is vesszük észre, teljesen önkéntelen reakció.

A köhögés akkor tekinthető problémásnak, például betegség tünetének, ha gyakorivá, fájdalmassá válik, kóros vagy véres köpetürítéssel jár együtt. Ez a légutakban felgyülemlő, esetenként irritáló váladék felgyülemlésére utal.

A köhögés rendkívül gyakori kísérője felső légúti fertőzéseknek. A betegséget okozó mikrobák (vírusok, baktériumok) szempontjából rendkívül előnyös a légutak irritációja, a váladéktermelődés fokozása és ezekkel összefüggő köhögés, hiszen a köhögés során a levegőbe kerülő nyálcseppecskékkel a kórokozók is „utazhatnak”, könnyebben jutnak be mások szervezetébe, vagyis könnyebben fertőznek meg másokat.

Mi okozhat köhögést?

Számtalan akut vagy krónikus betegség, fertőzés, külső hatás okozhat a megszokottnál (normálisnál) intenzívebb vagy elhúzódó köhögést, többek között:

A különböző köhögéstípusok csoportosítása

A köhögést számos módon csoportosíthatjuk. A legfontosabbak, legelterjedtebbek ezek közül az időtartamra, illetve a köhögés során szervezetből kikerülő váladékra vonatkoznak.

Időtartam alapján a köhögés lehet:

  • akut, ebben az esetben 3 hétnél rövidebb ideje tart
  • szubakut (3-8 hét közötti időtartamot tart)
  • krónikus, ebben az esetben legalább 8 hétig tart

Váladékképződés, köpetürítés alapján megkülönböztethető:

Az akut köhögéses panaszok hátterében leggyakrabban a felső légutak gyulladásos megbetegedései állnak. Ez lehet torokgyulladás, gégegyulladás, légcsőgyulladás, hörgő- és tüdőgyulladás. Az akut köhögéses panaszok hátterében leggyakrabban a felső légutak gyulladásos megbetegedései állnak. Ez lehet torokgyulladás, gégegyulladás, légcsőgyulladás, hörgő- és tüdőgyulladás. Forrás: Shutterstork.com

Bizonyos betegségeknél jellegzetes köhögési mintázatok figyelhetők meg. Ezek segíthetik a probléma diagnosztizálását, különösen gyerekek esetében. Ilyen jellegzetes mintázat lehet a croup ugató köhögése vagy a szamárköhögéssel összefüggő görcsös, fájdalmas köhögési roham.

Görcsös köhögési roham

Bizonyos esetekben a köhögés rendkívül fájdalmas, görcsös rohamokban jelentkezhet (ún. paroxizmális köhögés). A köhögés hosszas erőlködéssel jár együtt, ugyanakkor nem produktív, a beteg nem köhög fel semmit, nincs váladékürülés. Ez a köhögési roham jellegzetes kísérő tünete lehet olyan súlyos betegségeknek, mint az asztma, a bronchitis, a tüdőgyulladás, de a legjellemzőbb a szamárköhögésnél.

Tartós köhögés: innen tudhatjuk, hogy nem a Covid okozza

A görcsös köhögési rohamok nagyon megviselhetik a szervezetet, mert megnehezíthetik a normális lélegzetvételt. A paroxizmális köhögéssel együtt járó erőlködés akár hányást is okozhat, extrém esetben pedig akár a bordák repedéséhez, bevérzésekhez, sérvhez vagy inkontinenciához is vezethet.

Epidemiológia

A köhögés rendkívül gyakori, nemtől és életkortól függetlenül bárkit érinthet. A köhögést okozó leggyakoribb betegségek közé tartoznak a felső légúti fertőzések, és mivel ezek fő szezonjának az őszi-téli hónapok tekinthetők, a köhögés is gyakoribb ősszel és télen.

Kit érinthet a köhögés?

Talán nincs is olyan ember, akit ne érintene egy vagy több olyan, külső vagy belső tényező, mely köhögést válthat ki. Mivel a köhögés kialakulásának hátterében nagyon sok betegség állhat, ezen betegségek rizikója természetesen a köhögés kockázatát is növeli. Néhány ezek közül:

  • A felső légúti fertőzések könnyebben terjednek zárt helyen, közösségben, például iskolában, óvodában
  • A légszennyezettség, az allergénekben gazdag környezet is növeli a köhögés kockázatát.
  • Bizonyos munkahelyeken olyan, irritáló anyagokkal is dolgoznak, melyek a légutakba kerülve akut vagy krónikus köhögést okozhatnak.
  • Sokszorosára növeli a légúti panaszok, így a köhögés kialakulásának rizikóját a dohányzás.
  • Vannak olyan krónikus betegségek (pl. az asztma, a krónikus rhinitis és a krónikus melléküreg-gyulladás), melyek nagyon gyakran köhögéssel járnak együtt.
  • Megnöveli a köhögés kockázatát, illetve a krónikus köhögés rizikóját a refluxbetegség (GERD)

A köhögés tünetei

A köhögés önmagában is tünetnek tekinthető, mindenki számára jól ismert jelenség, jellegzetes hanghatás kíséri. Néhány kísérő tünet azonban segíthet eldönteni, hogy normális jelenségről vagy kóros állapotról van-e szó. Ezek között találhatjuk:

  • orrdugulás, orrfolyás
  • idegentest- vagy gombócérzés a torokban
  • torokfájás
  • mellkasi fájdalom
  • rekedtség
  • légszomj, légzési nehézségek, felületes légzés
  • gyomorégés
  • kellemetlen szájszag
  • láz

Mikor forduljunk orvoshoz a köhögéssel?

A köhögés sok esetben nem igényel sem orvosi vizsgálatot, sem kezelést. Nagyon fontos azonban a köhögés, illetve a hátterében álló okok kivizsgálása, ha:

  • a köhögésünk folyamatosan intenzívebbé, erősebbé és fájdalmasabbá válik
  • a köhögés az egyetlen tünet, de több mint három-négy hete tart
  • a köhögés mellé egyéb tünetek is társulnak (láz, fej- vagy torokfájás, mellkasi fájdalom, gyengeség, kimerültség, nyirokcsomó-duzzanat)
  • a köhögés a mindennapi tevékenységeinket is befolyásolja
  • a köhögés miatt nem tudunk aludni
  • a köhögés erős légszomjjal, sípoló légzéssel, felületes légzéssel jár együtt
  • annyira intenzív, hogy nem tudunk beszélni sem
  • a köhögés mellé nyelési nehézségek, nyelési fájdalmak vagy gyomorégés is társulnak
  • a köhögés mellett rekedtséget, a hangszín megváltozását is tapasztaljuk
  • a köhögés produktív, a felköhögött váladék véres

A köhögés diagnosztizálása

A köhögés, pontosabban az azt kiváltó betegség diagnosztizálása meglepően összetett feladat lehet. Bár bizonyos esetekben a köhögés és a kísérő tünetek és a körülmények ismerete elegendő a diagnózishoz (pl. influenzajárvány idején), máskor viszont hosszabb kivizsgálásra is szükség lehet. Köhögéssel főként a háziorvos, család- vagy gyermekorvos találkozik, krónikus esetekben fül-orr-gégész vagy pulmonológus szakorvossal való konzultációra is szükség van. Emellett, ha a légutakban nem találták meg a köhögést kiváltó probléma okát, más szakember segítségére is szükség lehet (pl. allergológus, belgyógyász, gasztroenterológus stb.)

Köhögést okoznak a légzőszervek egyes jó- és rosszindulatú daganatok. Ezek közül leggyakrabban a tüdő rosszindulatú daganatai okoznak köhögést, ám ezen kívül a gége, a mellhártya, a mellüreg tumorai is előidézhetik. Köhögést okoznak a légzőszervek egyes jó- és rosszindulatú daganatok. Ezek közül leggyakrabban a tüdő rosszindulatú daganatai okoznak köhögést, ám ezen kívül a gége, a mellhártya, a mellüreg tumorai is előidézhetik. Forrás: Shutterstork.com

A kivizsgálás során képalkotó eljárással (röntgennel, MRI-vel, CT-vel) ellenőrizhetik a tüdőt. Endoszkóppal vizsgálhatják a légutakat és a nyelőcsövet. A tüdő állapotát légzésfunkciós vizsgálattal is felmérhetik. Ha a köhögés köpetürítéssel is együtt jár, akkor a váladékból mintát vehetnek, és azt laboratóriumban vizsgálhatják, például hogy milyen kórokozók mutathatóak ki benne.

Mivel a köhögés, különösen a krónikus köhögés kiváltó oka számtalan különböző betegség lehet, egyéb vizsgálatok is szükségessé válhatnak, az allergológiai vizsgálattól a szív- és érrendszer állapotának felméréséig.

Orvosnál a köhögéssel

Segítheti a köhögést kiváltó betegség diagnosztizálását és a megfelelő terápia megválasztását, ha elmondjuk az orvosunknak:

  • Mikor kezdődött, mióta tart a köhögés?
  • Száraz vagy hurutos? Köhögés során felköhög-e a beteg váladékot, és ha igen, mi jellemző a váladékra?
  • Kíséri-e a köhögést jellegzetes hang, például sípoló lélegzetvétel? Milyen jellemzői vannak a köhögésnek (ugató, görcsös stb.)?
  • Melyik napszakban a legintenzívebb a köhögés (reggel, ébredés után vagy inkább este, éjszaka)?
  • Megfigyelhető-e valamilyen mintázat a köhögésben (pl. étkezés után jelentkezik)?
  • Milyen más tüneteink vannak a köhögés mellett (pl. láz, torokfájás, gyomorégés stb.)?
  • Van-e valamilyen krónikus betegségünk?
  • Dohányzunk-e?
  • Belélegezhettünk-e valamilyen irritáló anyagot, idegen testet?
  • Kezdtünk-e új gyógyszert szedni a köhögés előtti 1-2 hétben?
  • Kapcsolatba kerültünk vagy kerülhettünk-e fertőző betegséggel, pl. influenzával vagy COVID-19-cel küzdővel a köhögés jelentkezése előtti 1 hétben?

A köhögés lefolyása és kimenetele

Mivel a köhögés önmagában nem betegség, lefolyásról és prognózisról az azt kiváltó alapbetegség ismeretében nehéz beszélni. A legtöbb esetben a köhögés az alapbetegség kezelésével, az abból való felgyógyulással, az irritációt kiváltó anyag eltávolításával el is múlik.

Nátha, köhögés, levertség: allergia vagy koronavírus okozza? Olvasson tovább!

A gyógyulás időtartama betegségenként és egyénenként igen eltérő lehet. Szintén betegségekként különbözik, hogy mikor múlik el vagy enyhül a köhögés. Időnként az is előfordulhat, hogy a betegség akut szakasza után egy enyhébb krónikus szakasz következik, melynél szinte kizárólag a köhögés a tünet. Gyakran éppen a köhögés az a tünet, mely a legtovább megmarad.

A köhögés lehetséges szövődményei, komplikációi

A köhögésnek akut és krónikus szövődményei egyaránt lehetnek. Az akut szövődmények a köhögéssel összefüggő erőlködés, a légzési nehézségek vagy az ezek miatt kialakuló (ideiglenes) oxigénhiány következményeként alakulnak ki. Ezek közé tartoznak az álmatlanság, a gyengeség, az ájulás, a hányinger és a hányás, a szem bevérzése, a vizeletinkontinencia. A krónikus szövődmények az elhúzódó, súlyos köhögés következményeként alakulhatnak ki, elsősorban az erőlködés miatt. A köhögés komplikációja lehet sérv, sőt bordatörés is.

Mivel a köhögés hátterében számtalan betegség és probléma állhat, az ezekhez köthető szövődmények is nagyon sokfélék és különböző súlyosságúak lehetnek. Ezek a komplikációk azonban nem tekinthetőek a köhögés szövődményeinek.

Veszélyhelyzet köhögés esetén

Haladéktalanul orvoshoz kell fordulni a köhögéssel, ha:

  • légzési nehézségeink vannak, fulladunk
  • a légzésünk sípoló
  • az ajkak kékes árnyalatúak
  • mellkasi fájdalmaink vannak, szorító vagy nyomó fájdalmat érzünk a mellkasi területen
  • intenzív hátfájásunk van
  • a köhögés annyira erős, hogy sem beszélni, sem mozogni nem tudunk tőle, nehézséget okoz az evés vagy az ivás
  • véres váladékot köhögünk fel
  • a felköhögött váladék rózsaszín, fehér habos, barnás vagy sötét zöldes-sárgás, nagyon sűrű, ragacsos
  • nagyon magas lázunk van
  • hánytunk
  • intenzíven izzadunk éjszaka
  • mérgező, irritáló anyagot lélegeztünk vagy lélegezhettünk be
  • idegen test került vagy kerülhetett a légutakba
  • zavarodottságot tapasztalunk

A köhögés kezelései lehetőségei

A köhögés kezelésénél elsősorban az alapbetegségre, vagyis a köhögést kiváltó okra kell koncentrálni. Általában, ha ezt kezelik, akkor a köhögés is elmúlik.

Számos, köhögés elleni gyógyszert kaphatunk a patikában. Vannak közöttük vénykötelesek és vény nélkül kaphatók, tudományosan nem igazolt hatású homeopátiás készítmények, vagy olyanok, melyek gyógynövény-kivonatokat tartalmaznak. Azt, hogy melyiket részesítjük előnyben, szinte kizárólag attól függ, hogy száraz vagy hurutos köhögéssel küzdünk-e. Az előbbinél a köhögéscsillapítókat érdemes alkalmazni, míg az utóbbinál a váladékot feloldó, annak kiürülését segítő készítményeket. Fontos, hogy egyszerre ne szedjünk kétféle, a két különböző típusú köhögésre javasolt gyógyszert! Mielőtt bármilyen gyógyszert kezdenénk szedni, konzultáljunk erről a kezelőorvosunkkal!

A köhögés megelőzése

A kóros köhögés megelőzése elsősorban azoknak a betegségeknek a megelőzését jelenti, melyek a köhögést kiváltják. Sajnos, nem minden betegség ellen van tökéletes megelőzési módszer. Jelentős mértékben csökkenthetjük a köhögést okozó problémák rizikóját

  • a megfelelő higiéniás szabályok betartásával (rendszeres kézmosás, távolságtartás, zsebkendőbe vagy könyökhajlatba köhögés és tüsszögés)
  • a dohányzásról való leszokással
  • az egészséges életmóddal, rendszeres testmozgással
  • a változatos, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, kiegyensúlyozott étrenddel
  • a sok folyadék ivásával
  • a súlyfeleslegtől való megszabadulással
  • a krónikus légúti panaszok megfelelő kezelésével

Mit tehetünk otthon köhögés esetén?

A köhögés kezelésénél elsősorban az alapbetegségre, vagyis a köhögést kiváltó okra kell koncentrálni. Ez természetesen egyszerűbb házi módszerekkel, az életmód megváltoztatásával is történhet. Ha a köhögés ellen otthon szeretnénk tenni, az elsősorban a köhögés enyhítését, elviselhetőbbé tételét célozza. Legyünk azonban tisztában azzal, hogy ezek a módszerek a kiváltó okot nem fogják megszüntetni!

  • A sok folyadék elengedhetetlen a köhögés kezelésében! A folyadék segít kellően nedvesen tartani az irritált nyálkahártyát és segít feloldani a letapadt váladékot is.
  • A párologtató használata szintén jótékonyan hat a köhögésre, főleg, ha azt a száraz levegő váltja ki, vagy a száraz levegőjű szobákban romlik az érintett állapota.
  • Hasonló elven működhet a hagyományos gőzölés: segít feloldani a letapadt váladékot, megnyugtatja és gyógyítja a légutakat. Akár illóolajat is tehetünk a gőzöléskor használt vízbe, a légutak legjobb gyógyítói az eukaliptusz, a borsmenta, a kakukkfű.
  • A méz hagyományosan az irritált, fájó torok és a köhögés ellenszere. Egy-egy kanál nemcsak megnyugtatja a torkot, de gyógyító és antimikrobális hatásai is vannak.
  • Száraz köhögés esetén kipróbálni a torokfertőtlenítő pasztillákat, mert ezek enyhíthetik a kaparó fájdalmakat. Akár kemény cukrot is szopogathatunk, ez a nyáltermelődés fokozásával „visszanedvesíti” a nyálkahártyát.
  • Köhögés esetén fontos, hogy rendszeresen szellőztessünk, és kerüljük az irritáló anyagokat, beleértve a dohányfüstöt is!

GYAKORI KÉRDÉSEK A KÖHÖGÉSRŐL

Melyik a legjobb antibiotikum köhögésre?

A köhögést számtalan betegség okozhatja, ezeknek csak egy része vezethető vissza bakteriális fertőzésre (amelyek ellen az antibiotikumok alkalmazhatóak). Önmagában a köhögés nem indokolja az antibiotikum-szedését! Ez nemcsak felesleges, de kifejezetten káros is lehet! Antibiotikumot kizárólag abban az esetben kell szedni, ha azt a kezelőorvos rendeli el!

Mennyire fertőző a köhögés?

A köhögés önmagában nem betegség, hanem csak tünet (illetve, a szervezetünk normál működésének egyik „eleme”), így magában nem is fertőző. Számos kiváltó oka lehet azonban, melyek közül jó néhány fertőző. Ezek közé tartozik a nátha, az influenza, a COVID-19, a szamárköhögés. A köhögés maga a fertőzést okozó mikrobák továbbadásának eszköze.

A köhögés számos különböző betegség, akár a koronavírus fertőzés tünete is lehet. Az okok megállapításához orvosának pontosan ismernie kell a köhögés jellegét. A köhögés számos különböző betegség, akár a koronavírus fertőzés tünete is lehet. Az okok megállapításához orvosának pontosan ismernie kell a köhögés jellegét. Forrás: Shutterstork.com

Lehet-e pszichés oka az állandó köhögésnek?

A stressz, a szorongás, a depresszió egyaránt kiválthat krónikus, egyéb okra nem visszavezethető köhögést, „harákolást”. Ez a köhögéstípus feszült, felfokozott érzelmi helyzetben intenzívebbé válik, a köhögés erősödése pedig csak tovább fokozza a szorongásos panaszokat. Gyakori, hogy a köhögés mellett gyors, felületes légzés is jelen van, ez pedig még tovább ronthatja a beteg állapotát. Ha azonban az érintett nyugodt, relaxált állapotban van, esetleg olyan dolgot csinál, amit élvez, a köhögése szinte teljesen el is múlik. A szorongással, lelki panaszokkal összefüggő köhögés kezeléséhez pszichológus vagy pszichiáter szakember segítsége szükséges.

Jó-e az alkoholos gargalizálás köhögés ellen?

Sokan úgy vélik, hogy ha alkohollal öblögetnek – vagy éppen naponta többször is isznak egy kis „töményet” –, azzal felgyorsíthatják a gyógyulást, hiszen az alkoholnak mikrobaölő hatásai is vannak. Az alkoholos italok alkoholtartalma azonban nem elég magas ehhez, ezzel szemben irritálhatják a garatot és tovább szárítják az egyébként is érzékeny nyálkahártyát. A kutatások szerint az alkoholfogyasztás éppen hogy fokozza a krónikus köhögés kialakulásának a rizikóját!

Mikor múlik el a köhögés?

Ezt nagyon nehéz előre megmondani, hiszen ez a köhögést kiváltó betegségtől és az egyéni jellegzetességektől egyaránt függ. A leggyakoribb, felső légúti fertőzéssel összefüggő akut köhögés általában 10-14 napon belül elmúlhat, egy kutatás szerint pedig a legtöbb esetben (nem krónikus köhögés esetén) átlagosan 18 napig köhög valaki.

Források:

Medscape https://emedicine.medscape.com/article/1048560-overview

MedicineNet https://www.medicinenet.com/chronic_cough/article.htm

Healthline https://www.healthline.com/health/cough

Forrás: egeszsegkalauz.hu