Magas pulzus

A tachycardia a magas pulzus orvosi megnevezése, amely azt jelenti, hogy a szív nyugalmi állapotban gyorsabban ver a normálisnál.

Általában felnőtteknél a 100 ütés per perc (bpm) feletti szívfrekvencia számít tachycardiának. Ez lehet átmeneti és ártalmatlan, de egyes esetekben súlyos egészségügyi problémákra is utalhat.

A tachycardiát az alapján osztályozzuk, hogy honnan ered a gyors szívverés

• Szupraventrikuláris tachycardia (SVT): a szív pitvarainak rendellenes elektromos jelei okozzák. Általában hirtelen kezdődik és végződik, és többnyire nem életveszélyes.
• Pitvarfibrilláció: a szív pitvarainak kaotikus és szabálytalan elektromos aktivitása miatt kialakuló gyors szívverés. Növeli a stroke és más szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
• Pitvari lebegés: kevésbé gyakori, de a pitvarfibrillációhoz hasonló ritmuszavar.
• Kamrai tachycardia: a szív kamráiból kiinduló gyors szívverés, amely potenciálisan életveszélyes lehet.
• Kamrafibrilláció: a szív elektromos jeleinek súlyos zavara, amely szívmegálláshoz vezethet.

A magas pulzust számos tényező okozhatja, többek között:

• Fizikai és érzelmi terhelés: intenzív testmozgás, stressz, szorongás is okozhatja.
• Láz: a testhőmérséklet emelkedése felgyorsíthatja a szívverést.
• Koffein, alkohol, nikotin és drogok: serkentő hatású anyagok fogyasztása
• Elektrolitzavarok: a nátrium, kálium, magnézium vagy kalcium egyensúlyának felborulása.
• Pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis): a pajzsmirigyhormon túltermelése gyorsíthatja a szívverést.
• Vérszegénység: az oxigénhiány miatt a szív gyorsabban verhet.
• Alacsony vérnyomás: a szervezet kompenzálásként növeli a szívverést.
• Szívbetegségek: például koszorúér-betegség, szívizomgyulladás vagy szívelégtelenség is okozhatja.
• Bizonyos gyógyszerek mellékhatása: egyes inhalátorok, dekongesztánsok, antidepresszánsok is generálhatják.
• Alvási apnoe: a légzés szünetelése éjszaka tachycardiát válthat ki.

A magas pulzus önmagában nem mindig okoz panaszt, de ha tartósan fennáll, a következő tünetek jelentkezhetnek:

• szívdobogásérzés (palpitáció)
• mellkasi fájdalom vagy szorítás
• légszomj
• szédülés vagy ájulásérzet
• gyengeség, fáradékonyság
• nyugtalanság, szorongás

Ha a tachycardia mellkasi fájdalommal, légszomjjal vagy eszméletvesztéssel jár, azonnali orvosi ellátásra van szükség!

A magas pulzus okának felderítéséhez az orvos többféle vizsgálatot is elrendelhet:

• EKG (elektrokardiogram): a szív elektromos aktivitásának mérése.
• 24 órás Holter-monitorozás: a szívritmus folyamatos monitorozása egy hordozható készülékkel.
• Echokardiográfia (szívultrahang): a szív szerkezeti eltéréseinek kimutatására.
• Terheléses EKG: fizikai aktivitás közben vizsgálja a szív működését.
• Vérvizsgálatok: a pajzsmirigyfunkció, elektrolitszintek és egyéb eltérések vizsgálatára.

A magas pulzus kezelése

A kezelés attól függ, hogy mi áll a magas pulzus hátterében. A leggyakoribb terápiás lehetőségek:

• Életmódbeli változtatások: koffein és alkohol csökkentése, dohányzásról való leszokás, stresszkezelés ajánlott.
• Gyógyszeres kezelés: béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók, antiaritmiás gyógyszerek lehetnek szükségesek.
• Elektromos kardioverzió: ha a tachycardia veszélyes, elektromos sokkal állítják vissza a normál ritmust.
• Ablációs kezelés: katéteres beavatkozás, amely kiiktatja a kóros elektromos jeleket.
• Pacemaker vagy ICD beültetése: súlyos esetekben segíthet szabályozni a szívritmust

Mikor tekinthető a magas pulzus átmenetinek?

Fontos különbséget tenni a sinus tachycardia és a valódi szívritmuszavarok között. Sinus tachycardia esetén a szív természetes ritmusszabályozója, a szinuszcsomó gyorsítja fel a szívverést valamilyen külső vagy belső hatásra. Ilyen lehet például a sport, a láz, a fájdalom, a folyadékhiány vagy az erős érzelmi stressz. Ilyenkor elsősorban a kiváltó ok megszüntetése a cél, és nem feltétlenül szükséges magát a pulzust gyógyszerrel csökkenteni.

Ezzel szemben bizonyos ritmuszavaroknál a szív elektromos működése válik rendellenessé. Ezeknél a szívverés akár nyugalomban is nagyon gyors lehet, és az epizód hirtelen, előjel nélkül kezdődhet vagy szűnhet meg. A pulzusszám önmagában ezért nem mondja meg, mennyire veszélyes az állapot: az EKG-val megállapítható szívritmus típusa, az alapbetegségek és a tünetek együttes értékelése sokkal fontosabb.

A pulzus helyes mérése

A magas pulzus megítéléséhez az is lényeges, hogy a mérést megfelelő körülmények között végezzük. Nyugalmi pulzus ellenőrzése előtt érdemes legalább néhány percig nyugodtan ülni vagy feküdni. A pulzus megmérhető kézzel a csuklón vagy a nyakon, illetve vérnyomásmérővel és egyes okosórákkal is.

Az okosórák és más viselhető eszközök hasznosak lehetnek a szokatlanul magas pulzus észlelésében, de nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot és az EKG-t. Egy-egy kiugró érték önmagában még nem feltétlenül jelent betegséget. Sokkal informatívabb, ha feljegyezzük, mikor jelentkezett a magas pulzus, mennyi ideig tartott, milyen értéket mértünk, milyen tevékenységet végeztünk előtte, illetve milyen tünetek társultak hozzá.

Folyadékhiány és egyéb gyakori kiváltó tényezők

A tachycardia egyik gyakori, sokszor alábecsült oka a kiszáradás. Hányás, hasmenés, erős izzadás, láz vagy elégtelen folyadékbevitel miatt csökkenhet a keringő vértérfogat, amire a szervezet a pulzus fokozásával reagálhat. Ilyenkor a megfelelő folyadékbevitel és a kiváltó ok kezelése fontosabb lehet, mint önmagában a szívverés lassítása.

A magas pulzust ugyanakkor bizonyos gyógyszerek és vény nélkül kapható készítmények is kiválthatják. Ezért az orvosi kivizsgálás során érdemes minden rendszeresen vagy alkalomszerűen alkalmazott gyógyszert, étrend-kiegészítőt és stimuláló hatású készítményt megemlíteni. A koffein, nikotin, egyes megfázás elleni szerek és más stimulánsok egyaránt hozzájárulhatnak a pulzusszám emelkedéséhez.

Mit érdemes feljegyezni visszatérő panaszok esetén?

Ha a magas pulzus rendszeresen visszatér, hasznos lehet egy egyszerű tünetnapló vezetése. Ebben szerepelhet a nyugalmi pulzus, a rosszullét kezdetének és végének időpontja, az esetleges kiváltó tényező, a vérnyomás, valamint az olyan tünetek, mint a szédülés, légszomj, mellkasi kellemetlenség vagy ájulásközeli érzés.

Az is fontos információ, hogy a szívverés szabályosnak vagy szabálytalannak érződik-e. A hirtelen induló és hirtelen megszűnő, nagyon gyors szívdobogás például eltérő kivizsgálást tehet szükségessé, mint az olyan fokozatos pulzusemelkedés, amely fizikai terheléshez vagy lázhoz kapcsolódik. Az orvos számára egy ilyen napló segíthet az EKG és a hosszabb idejű ritmusmonitorozás eredményeinek értelmezésében.

A tachycardia lehetséges szövődményei

A tartósan vagy gyakran fennálló, jelentős tachycardia bizonyos esetekben ronthatja a szív pumpafunkcióját. Ha a szív túl gyorsan ver, kevesebb idő áll rendelkezésére a kamrák megfelelő telődéséhez, ezért csökkenhet a szervekhez eljutó vér mennyisége. A lehetséges következmények az adott ritmuszavartól, a szívfrekvenciától, az epizód időtartamától és az egyéb szívbetegségektől is függenek.

Bizonyos ritmuszavarok, különösen a pitvarfibrilláció, a vérrögképződés és ezáltal a stroke fokozott kockázatával járhatnak. Más esetekben a legfontosabb veszély az, hogy a gyors ritmus miatt a vérnyomás jelentősen leesik, ájulás vagy súlyos keringési elégtelenség alakul ki. A kamrai tachycardia és a kamrafibrilláció ezért különösen nagy figyelmet igényel.

Mikor szükséges sürgősségi segítség?

Nem minden magas pulzus jelent sürgősségi állapotot, azonban a gyors szívveréshez társuló bizonyos tüneteket nem szabad otthon megfigyelni. Azonnali orvosi segítség szükséges, ha a tachycardia mellkasi fájdalommal vagy nyomással, jelentős légszomjjal, ájulással vagy ájulásközeli állapottal, súlyos gyengeséggel, illetve kifejezett szédüléssel jár.

Különösen fontos a gyors ellátás akkor, ha a nagyon gyors szívverés először jelentkezik, tartósan fennáll, vagy ismert szívbetegségben szenvedő személynél alakul ki. Eszméletvesztés és normális légzés hiánya esetén felmerülhet szívmegállás, amely azonnali sürgősségi ellátást és szükség esetén újraélesztést igényel.

A kezelés mindig az okhoz igazodik

A tachycardia kezelése ezért nem egyszerűen azt jelenti, hogy „le kell vinni a pulzust”. Ha például láz, vérszegénység, pajzsmirigy-túlműködés vagy folyadékhiány áll a háttérben, elsősorban ezt az alapállapotot kell kezelni. Ha valódi szívritmuszavar okozza a panaszokat, akkor kardiológiai vagy elektrofiziológiai kezelésre lehet szükség.

Bizonyos szupraventrikuláris tachycardiák esetében megfelelően kiválasztott betegeknél úgynevezett vagusmanőverek is alkalmazhatók, amelyek a szervezet bizonyos idegi reflexein keresztül lassíthatják a szívverést. Ezeket azonban nem minden tachycardiatípusnál szabad alkalmazni, ezért az első epizód esetén nem ajánlott saját diagnózis alapján különféle módszerekkel kísérletezni.

Összegezve

Összességében a magas pulzus nem önálló diagnózis, hanem egy tünet vagy élettani reakció, amelynek jelentőségét mindig a körülmények és a kiváltó ok határozza meg. A visszatérő, nyugalomban jelentkező vagy ismeretlen eredetű tachycardiát ezért érdemes orvossal kivizsgáltatni, még akkor is, ha a panasz rövid idő alatt magától megszűnik.