Süketség

A süketség vagy hallásvesztés (surditas) olyan állapot, amelyben a hallás részben vagy teljesen elveszik.

A halláscsökkenés lehet veleszületett vagy szerzett, és érintheti az egyik vagy mindkét fület. A halláskárosodás mértékétől függően lehet enyhe, közepes, súlyos vagy teljes süketség.

A süketség típusai

A hallásvesztés jellege alapján három fő típust különböztetünk meg:

• Vezetéses halláscsökkenés: a hanghullámok nem tudnak megfelelően eljutni a belső fülbe, leggyakrabban a külső vagy középfül problémái miatt (pl. fülzsírdugó, középfülgyulladás, dobhártyasérülés).
• Idegi halláscsökkenés (sensorineuralis hallásvesztés): a belső fülben lévő szőrsejtek vagy a hallóideg károsodása okozza. Ennek oka lehet öregedés, zajártalom, fertőzések, gyógyszermellékhatások vagy genetikai tényezők.
• Kevert halláscsökkenés: A vezetéses és az idegi hallásvesztés kombinációja.

A süketség okai

A süketség hátterében számos tényező állhat, többek között:

• Genetikai tényezők: a veleszületett hallásvesztés gyakran öröklött;
• Fertőzések: kanyaró, mumpsz, rubeola, agyhártyagyulladás, középfülgyulladás;
• Zajártalom: tartós vagy hirtelen erős zajhatás (pl. robbanás, hangos zene);
• Öregedés: presbyacusis, vagyis az időskori halláscsökkenés;
• Fejsérülés és traumák: a koponyasérülések befolyásolhatják a hallóideget vagy a belső fület;
• Ototoxikus gyógyszerek: egyes antibiotikumok, kemoterápiás szerek és más gyógyszerek károsíthatják a hallást;
• Daganatok: akusztikus neurinoma vagy más agyi tumorok nyomhatják a hallóideget.

A süketség tünetei

A hallásvesztés fokozatosan vagy hirtelen is kialakulhat. A leggyakoribb tünetek közé tartoznak:

• Nehézség a beszéd megértésében, különösen zajos környezetben;
• A hangok tompának, halkabbnak vagy torzultnak érzékelése;
• Gyakori visszakérdezés beszélgetés közben;
• Fülzúgás (tinnitus) vagy egyensúlyzavarok;
• Teljes hallásvesztés egyik vagy mindkét fülben.

A süketség, hallásvesztés kivizsgálása

A halláskárosodás diagnosztizálására különböző vizsgálatokat végeznek, például:

• Otoszkópos vizsgálat: a fül szerkezetének ellenőrzése;
• Audiometria: a hallásküszöb pontos meghatározása;
• Tympanometria: a középfül állapotának vizsgálata;
• Képalkotó vizsgálatok: MRI vagy CT, ha daganat vagy más szerkezeti eltérés gyanúja áll fenn.

A süketség kezelési lehetőségei

A kezelés módja a hallásvesztés típusától és súlyosságától függ:

Vezetéses halláscsökkenés esetén:

• Fülzsír eltávolítása;
• Fülgyulladás kezelése antibiotikumokkal vagy gyulladáscsökkentőkkel;
• Dobhártyasérülés műtéti helyreállítása;
• Hallókészülék használata.

Idegi halláscsökkenés esetén:

• Hallókészülékek vagy cochleáris implantátum alkalmazása;
• Hallásrehabilitációs tréning;
• Ototoxikus gyógyszerek elhagyása vagy módosítása.

Teljes süketség esetén:

• Cochleáris implantátum, amely a hallóideget elektromosan stimulálja;
• Kommunikációs stratégiák elsajátítása, például jelnyelv vagy beszédfelismerő rendszerek használata.

Megelőzés

A süketség megelőzése érdekében az alábbiak javasoltak:

• Zajvédő eszközök használata hangos környezetben;
• A fül megfelelő tisztán tartása, kerülve a fültisztító pálcikák túlzott használatát;
• Rendszeres hallásvizsgálat, különösen idősebb korban vagy zajos munkakörnyezetben dolgozóknak;
• Fertőző betegségek elleni védőoltások beadatása (pl. kanyaró, mumpsz, meningococcus);
• Olyan gyógyszerek szedése, amelyek nem károsítják a hallást.

Gyakran ismételt kérdések a süketségről

A hallás fontos abban, hogy a külvilágot érzékelni tudjuk, hogy kapcsolatban álljunk vele, valamint véd a veszélyektől.

A süketség visszafordítható?

A süketség visszafordíthatósága attól függ, hogy milyen típusú hallásvesztésről van szó. Vezetéses halláscsökkenés esetén sok esetben lehetséges a hallás helyreállítása gyógyszeres kezeléssel vagy műtéttel. Idegi halláscsökkenés esetén a károsodás általában maradandó, de hallókészülékkel vagy cochleáris implantátummal jelentős javulás érhető el.

Hogyan lehet megkülönböztetni az idegi és a vezetéses halláscsökkenést?

A különbségtételhez audiológiai vizsgálatok szükségesek. Vezetéses halláscsökkenés esetén a hanghullámok nem jutnak el megfelelően a belső fülbe, míg idegi halláscsökkenésnél a hallóideg vagy a belső fül szőrsejtjei károsodnak. Egyes tesztek, például a Weber- és Rinne-próbák segítenek az eltérés azonosításában.

Milyen hatással van a süketség a mindennapi életre?

A hallásvesztés jelentős hatással lehet a kommunikációra, a társas kapcsolatokra és a munkavégzésre. Sok esetben fárasztóbbá válik a beszélgetések követése, és a halláskárosodással élők hajlamosabbak a társas elszigetelődésre vagy depresszióra. Megfelelő segédeszközök és rehabilitáció azonban jelentősen javíthatják az életminőséget.

Létezik-e gyógyszer az erős halláscsökkenés kezelésére?

Jelenleg nincs olyan gyógyszer, amely visszafordítaná az idegi hallásvesztést. Bizonyos esetekben gyulladáscsökkentő szteroidok segíthetnek (pl. hirtelen hallásvesztés esetén), de a legtöbb idegi eredetű halláscsökkenés esetén hallókészülékek vagy implantátumok jelentenek megoldást.

A hallókészülékek minden típusú süketség esetén segítenek?

A hallókészülékek általában a mérsékelt vagy súlyos halláscsökkenés esetén hatékonyak. Teljes süketség esetén a cochleáris implantátum lehet a megfelelő megoldás, amely közvetlenül stimulálja a hallóideget. Fontos az audiológus tanácsát kikérni a legjobb eszköz kiválasztásához.

A fülcsengés lehet a hallásvesztés korai tünete?

Igen, a fülcsengés (tinnitus) gyakran lehet a hallásvesztés korai tünete. Sok esetben a fülzúgás már azelőtt jelentkezik, hogy a beteg észrevenné a hallásromlást, különösen magas frekvenciák esetén. A fülzúgás hátterében gyakran a belső fül csigájában (cochlea) található érzékelő sejtek károsodása áll, ami ugyanaz az elváltozás, ami a halláscsökkenést is okozza. Ez előfordulhat életkorral járó halláscsökkenés, zajártalom, gyógyszermellékhatás, vagy keringési zavarok miatt is.

A fülcsengés lehet a Meniére-betegség tünete?

Igen, a fülcsengés gyakori tünete a Meniére-betegségnek. A betegség a belső fül folyadékegyensúlyának zavara miatt alakul ki, ami a halló- és egyensúlyozó szerv működését is érinti. A betegek gyakran sípoló, zümmögő vagy csengő hangot hallanak az érintett fülben. A fülcsengés általában egyoldali, de a betegség előrehaladtával mindkét fül érintett lehet.

Felhasznált források:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• World Health Organization – Hearing Loss
• National Institute on Deafness and Other Communication Disorders (NIDCD)
• Mayo Clinic – Hearing Loss