Vizelési képtelenség

Ezek a vizelési képtelenség, vizeletelakadás (anuria): okai, tünetei és kezelési lehetőségei.

Mi az anuria?

Az anuria a vizelet teljes vagy szinte teljes hiánya, amely napi 100 ml-nél kevesebb vizeletkiválasztást jelent. Ez súlyos állapot, amely általában a veseműködés jelentős károsodására vagy a húgyutak elzáródására utal.

A vizeletelakdás lehetséges okai

Az anuria három fő típusa a kialakulás mechanizmusa alapján különböztethető meg:

1. Prerenalis anuria – A vesék elégtelen vérellátása miatt alakul ki, például:

• Súlyos kiszáradás
• Vérvesztés (pl. baleset, belső vérzés)
• Szívelégtelenség vagy sokk
• Súlyos fertőzések (szepszis)

2. Renalis anuria – A vesék közvetlen károsodásából ered:

• Akut veseelégtelenség (pl. mérgezés, gyógyszerek, autoimmun betegségek)
• Krónikus vesebetegség végstádiuma
• Glomerulonephritis (vesegyulladás)

3. Postrenalis anuria – A vizeletelvezető rendszer elzáródása miatt:

• Vesekő vagy húgyúti daganat
• Megnagyobbodott prosztata (férfiaknál)
• Húgycsőszűkület vagy hegesedés
• Súlyos húgyúti fertőzés

A vizelési képtelenség tünetei, kísérőtünetei

Az anuria egyik fő tünete a vizelet teljes vagy majdnem teljes hiánya. Emellett az alábbi panaszok is jelentkezhetnek:

• Duzzanat (ödéma): folyadék-visszatartás miatt, különösen a lábakban és az arcon
• Magas vérnyomás: a vesék elégtelen működése miatt
• Fáradtság, zavartság: a méreganyagok felhalmozódása miatt
• Hányinger, hányás: a szervezet méregtelenítő funkciójának romlása következtében
• Hát- vagy hasi fájdalom: ha vesekő vagy daganat okozza az elzáródást

A vizelési képtelenség kivizsgálása

Az anuria kivizsgálása során az orvos többféle vizsgálatot is elrendelhet:

Laborvizsgálatok:

• Teljes vérkép és gyulladásos markerek
• Vizeletvizsgálat: ha a beteg kis mennyiségben még ürít vizeletet, annak összetétele (pl. fehérje, vér, kristályok jelenléte) segíthet a diagnózisban.
• Kreatinin- és karbamidszint mérése (vese működésének ellenőrzése)
• Elektrolitszintek (nátrium, kálium, kalcium)

Képalkotó vizsgálatok:

• Hasi ultrahang: a vesék és a húgyutak szerkezetének vizsgálatára
• CT vagy MRI: ha tumor vagy egyéb elváltozás gyanúja merül fel
• Hólyagtükrözés (cisztoszkópia): húgycső vagy hólyag elzáródásának kimutatására

A vizelési képtelenség kezelési lehetőségei

A kezelés az anuria kiváltó okától függ:

Prerenalis anuria esetén:

• Folyadék- és elektrolitpótlás
• Vérnyomás normalizálása
• Oka szerinti specifikus terápia (pl. vérzés csillapítása, fertőzés kezelése)

Renalis anuria esetén:

• Akut veseelégtelenség esetén dialízis szükséges lehet
• Gyógyszeres kezelés (pl. gyulladáscsökkentők, immunterápia autoimmun betegségek esetén)
• Veseátültetés végstádiumú vesebetegség esetén

Postrenalis anuria esetén:

• Katéter behelyezése húgyúti elzáródás esetén
• Vesekövek eltávolítása (sebészeti vagy endoszkópos módszerekkel)
• Prosztata-megnagyobbodás vagy daganat kezelése

Súlyos esetekben, ha a vese nem tudja ellátni méregtelenítő funkcióját, művesekezelés (dialízis) válhat szükségessé.

Megelőzés

Bár az anuria nem minden esetben előzhető meg, az alábbi intézkedések segíthetnek csökkenteni a kialakulásának kockázatát:

• Megfelelő folyadékbevitel: napi 1,5-2 liter víz fogyasztása
• Vesebetegségek megelőzése: magas vérnyomás és cukorbetegség megfelelő kezelése
• Húgyúti fertőzések gyors kezelése
• Vesekő kialakulásának csökkentése: egészséges étrend, megfelelő ásványianyag-bevitel
• Rendszeres orvosi ellenőrzés vesebetegségekben szenvedők számára

Gyakori kérdések a vizelési képtelenségről

Vizeletelakadás hirtelen alakul ki, és teljes vizelési képtelenséggel jár. A vizeletrekedés idült folyamat, mely inkomplett hólyagürüléssel jár. A heveny vizeletelakadás riasztó tünetekkel jár, diszkomfortérzés, hirtelen kialakuló alhasi nyomásérzés, fájdalom; sürgető, kínzó vizelési ingerrel járó teljes vizelési képtelenség jellemzi.

Milyen gyorsan kell orvoshoz fordulni, ha nincs vizeletem?

Ha valaki 12-24 órán keresztül egyáltalán nem tud vizeletet üríteni, az sürgős orvosi beavatkozást igényel. Az anuria életveszélyes állapot is lehet, különösen, ha mellé ödéma, magas vérnyomás vagy zavartság is társul.

A vizelési képtelenség mindig végleges vesekárosodást jelent?

Nem feltétlenül. Ha az állapotot időben felismerik és kezelik, a veseműködés helyreállhat. Akut esetekben (pl. kiszáradás vagy gyógyszermérgezés) megfelelő kezelés mellett a vese teljesen regenerálódhat.

Milyen otthoni módszerek segíthetnek, ha valaki nem képes vizeletet üríteni?

Ha enyhe húgyúti elzáródás (pl. kis kő) okozza a problémát, a folyadékbevitel növelése és meleg fürdő segíthet. Azonban ha teljes vizeletelakadás áll fenn, orvosi segítség nélkül a húgyhólyag túlfeszülése és vesekárosodás alakulhat ki.

Mi a különbség az anuria és az oliguria között?

Az anuria a teljes vizelethiány (100 ml/nap alatt), míg az oliguria csökkent mennyiségű vizeletkiválasztást jelent (kevesebb, mint 400-500 ml/nap). Az oliguria sokszor az anuria előjele lehet, ezért szintén komoly állapotnak számít.

Milyen hosszú távú következményei lehetnek az vizelési képtelenségnek?

Kezeletlenül az anuria méreganyag-felhalmozódáshoz, elektrolitzavarokhoz, szívelégtelenséghez és végstádiumú veseelégtelenséghez vezethet. Ha az alapbetegséget sikerül kezelni, a veseműködés részben vagy teljesen visszatérhet.

Vizelési képtelenség társulhat méhizom-daganattal?

Igen, vizelési képtelenség (vizeletretenció) előfordulhat méhizom-daganat esetén, bár viszonylag ritka szövődménynek számít. A nagyobb daganatok, különösen a méh hátsó falán vagy a méhnyak közelében elhelyezkedők, nyomást gyakorolhatnak a húgyhólyagra vagy a húgycsőre, ezáltal akadályozhatják a vizelet elfolyását. Ez a nyomás részleges vagy teljes vizeletürítési nehézséget okozhat, ami hólyagtáguláshoz és fájdalomhoz vezethet.

Felhasznált források:

• Mayo Clinic
• Cleveland Clinic
• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• National Kidney Foundation