Sokan úgy gondolják, a szédülés nem komoly dolog, csak egy kis kellemetlenség, amit majd kipihen az ember. Ez az egyik legveszélyesebb tévhit.
A szédülés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel orvoshoz fordulunk. Sokan elsőként a vérnyomásukkal hozzák összefüggésbe: „Biztos túl magas vagy túl alacsony.” Ám előfordul, hogy a vérnyomás teljesen normális, mégis forogni látszik a világ. Ilyenkor jogos a kérdés: mi állhat a háttérben?
Lehet, a szédülés az első jel szklerózis multiplex esetén, ami felveti a diagnózis gyanúját, de sokaknál csak a későbbi években válik visszatérő panasszá.
Gyakran éveken át tartó panaszokkal, vaskos dokumentációval rendelkezik már egy-egy beteg és mégsem tudja, hogy pontosan mi is okozza a tüneteit. Az orvos most elmondja a lehetséges okokat.
A szédülés egy gyakori és általános tünet, ami sokszor nehezen is írnak le az érintettek, így a diagnosztizálás sem mindig könnyű. Ahhoz, hogy kiderüljön, mi okozhatja a vissza-visszatérő panaszt, nagyon alapos kikérdezés és akár többféle vizsgálat is szükséges lehet.
A szédülés (vertigo; forgó szédülés) olyan tünet, amelyet az érintett a környezet mozgásának vagy forgásának érzéseként él meg, miközben a környezet valójában nem mozog. Ez az egyensúlyzavar érzése gyakran járhat émelygéssel, hányingerrel, hányással, bizonytalanságérzéssel vagy akár járásképtelenséggel is.
Gyakorlatilag majdnem minden szédülést panaszoló páciensnél szükséges bizonyos vizsgálatokat elvégezni.
A szédülés egyik típusa az úgynevezett BBPV, vagyis a helyzetváltoztatással összefüggő szédülés. Ez a szédülés forgó jellegű, és a fej mozgatásának hatására jelentkezik.