Szédüléssel is jelezhet a szklerózis multiplex – így derítheti ki, hogy valóban ez okozza-e a panaszt
Lehet, a szédülés az első jel szklerózis multiplex esetén, ami felveti a diagnózis gyanúját, de sokaknál csak a későbbi években válik visszatérő panasszá.
A sclerosis multiplex (SM) egy sokarcú betegség. Van, akinél zsibbadással, másnál látászavarral indul, de akadnak olyanok is, akiknek az első tapasztalata a hirtelen fellépő szédülés volt. Ez a tünet ugyan kevésbé ismert, mégis a betegek jelentős részét érinti: a nemzetközi statisztikák szerint az SM-ben élők mintegy egyharmada élete során találkozik ezzel a kellemetlen panasszal.
Miért okoz szédülést a szklerózis multiplex?
Az SM lényege, hogy az immunrendszer tévesen megtámadja az idegrostok szigetelőburkát, a mielint. Amikor a gyulladásos gócok az agytörzsben vagy a kisagyban jelennek meg, az egyensúlyérzékelés zavart szenved. Ennek következménye lehet az enyhébb bizonytalanságérzet, de kialakulhat intenzív vertigo is, amikor a beteg úgy érzi, forog vele a világ. A Healthline szerint ez a központi idegrendszerben keletkező, úgynevezett centrális vertigo jóval gyakoribb az SM-ben, mint a perifériás, belső fülből kiinduló szédülés.
A tünet nem köthető szigorúan a betegség egy adott fázisához. Előfordulhat egészen a kezdeti szakaszban, amikor még csak kevés góc látható az MRI-n, de gyakori az is, hogy évekkel később, a betegség előrehaladtával válik visszatérő panasszá.
Milyen érzés a szédülés SM-ben?
A betegek beszámolói sokszínűek. Van, aki enyhe ingatagságként írja le, mintha „billegne” a talaj, mások szerint olyan, mintha hirtelen minden körülöttük forogna. Ez utóbbi állapot gyakran jár hányingerrel, hányással, és teljesen alkalmatlanná teheti a mindennapi tevékenységekre. A WebMD külön kiemeli, hogy a szédülés önmagában nem veszélyes, de az általa okozott bizonytalanság miatt nagymértékben növeli az esések és sérülések kockázatát.
Fontos azonban tudni, hogy nem minden szédülés köthető SM-hez. Sokkal gyakoribbak a belső fül betegségei, mint pl. a jóindulatú helyzeti vertigo (BPPV), amely hasonló panaszt okoz. A különbség az, hogy ekkor inkább rövid, fejmozdulatokra jelentkező epizódok jelentkeznek, míg az SM-hez társuló vertigo akár napokig is fennállhat, és más neurológiai tünetekkel – például látászavarral, zsibbadással vagy járásbizonytalansággal – társulhat.
Hogyan lehet biztosan tudni, hogy SM okozza?
Önmagában a szédülés sosem elég az SM diagnózisához. Az orvos a teljes klinikai képet vizsgálja: fennállnak-e más neurológiai panaszok, kimutathatók-e gócok az MRI-n, és kizárhatók-e a jóval gyakoribb belső fül betegségek. A neurológiai vizsgálat és a képalkotás együtt adhatja meg a választ arra, hogy valóban SM áll-e a háttérben.
Mit lehet tenni a szédülés ellen?
Bár végleges gyógymód nincs, több beavatkozás is enyhítheti a tüneteket. Relapszus idején az orvos kortikoszteroid kezelést rendelhet, amely gyorsíthatja a gyulladás lecsengését. Átmeneti tünetenyhítésre vestibularis szupresszánsokat vagy hányinger elleni szereket is használnak. Hosszabb távon a vestibuláris rehabilitáció – speciális gyógytorna, amely újratanítja az egyensúlyrendszert – segíthet visszanyerni a stabilitást. A MS Society UK hangsúlyozza: már az egyszerű otthoni gyakorlatok, a jóga vagy a tai chi is sokat számítanak.
Nem szabad elfeledkezni a környezet biztonságáról sem. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szédülés miatt fontos lehet kapaszkodók felszerelése, csúszásmentes szőnyegek alkalmazása, vagy akár egy séta- vagy járást segítő eszköz használata is, különösen azoknál, akik gyakran tapasztalják a tünetet.
Ezek a szklerózis multiplex tünetei – figyeljen az apró jelekre!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
