Fehérje (Protein) szint mérése: tápláltsági és májfunkciós állapot felmérése | Egészségkalauz

Fehérje, Protein

Mit jelent a fehérje (protein) érték a laborleleten?

A fehérje (protein) laboreredmény a vérben vagy a vizeletben található összes fehérje mennyiségét méri. A fehérjék alapvető fontosságúak a szervezet számára, mivel részt vesznek az immunrendszer működésében, a sejtek szerkezetében, az enzimatikus folyamatokban és a hormontermelésben. A laboratóriumi vizsgálatok során leggyakrabban az összfehérje-szintet és annak két fő komponensét, az albumint és a globulinokat mérik.

Miért fontos a fehérje laborvizsgálata?

A fehérjeszint vizsgálata segíthet az alábbi állapotok felismerésében és monitorozásában:

  • Májbetegségek (pl. cirrózis, hepatitis)
  • Vesebetegségek (pl. nefrotikus szindróma)
  • Alultápláltság vagy felszívódási zavarok (pl. Crohn-betegség, cöliákia)
  • Krónikus fertőzések és gyulladásos betegségek
  • Autoimmun betegségek (pl. lupus, rheumatoid arthritis)
  • Daganatos betegségek (pl. myeloma multiplex)

Fehérje típusok és normál értékek

A fehérjék vizsgálata során az összfehérje mennyiségén kívül külön is mérhetik az albumint és a globulinokat.

1. Összfehérje (Total Protein)

  • Normál érték: 60–80 g/L
  • Jelentősége: az összes vérben lévő fehérje mennyiségét méri, beleértve az albumint és a globulinokat.

2. Albumin

  • Normál érték: 35–50 g/L
  • Jelentősége: az albumin a máj által termelt fehérje, amely a vér ozmotikus nyomását szabályozza és számos anyagot szállít a véráramban.

3. Globulinok

  • Normál érték: 20–35 g/L
  • Jelentősége: az immunrendszer működésében vesznek részt, ide tartoznak az immunglobulinok és más fontos fehérjék.

Mit jelent az eltérés a normál értékektől?

Az extrém magas fehérjekoncentráció a vér áramlási tulajdonságainak romlását okozza. A fehérjék alacsony vérszintje a vízháztartás zavarát okozza, az érpályából a víz a szövetek felé áramlik, vizenyő (ödéma) alakul ki.

Magas fehérjeszint (hiperproteinémia) okai

  • Krónikus gyulladásos betegségek (pl. autoimmun betegségek, krónikus fertőzések)
  • Daganatos betegségek (pl. myeloma multiplex)
  • Dehidráció (a vér besűrűsödése)
  • Krónikus májbetegségek

Alacsony fehérjeszint (hipoproteinémia) okai

  • Májkárosodás (pl. cirrózis, hepatitis)
  • Veseproblémák (pl. nefrotikus szindróma, fehérjevesztés a vizelettel)
  • Alultápláltság, fehérjehiányos étrend
  • Felszívódási zavarok (pl. cöliákia, Crohn-betegség)
  • Akut és krónikus fertőzések
  • Égési sérülések vagy vérveszteség

Hogyan történik a fehérje laborvizsgálata?

A fehérjeszintet vérmintából vagy vizeletmintából mérik.

  • Vérvizsgálat: egy egyszerű vérvétellel történik, amelyet éhgyomorra ajánlott elvégezni.
  • Vizeletvizsgálat: a 24 órás gyűjtött vizeletből meghatározható a napi fehérjeürítés, amely fontos lehet vesebetegségek diagnosztizálásához.

Gyakori kérdések a fehérjeértékről

Normálisan a vizeletben igen kevés fehérje van, mennyisége 75 mg/nap ürítésig tekinthető normálisnak, 150 mg/nap ürítés már mindig kórosnak.

Mi okozhatja az alacsony összfehérje-szintet a vérben?

Az alacsony összfehérje-szint leggyakoribb oka a máj- vagy vesebetegség, illetve a krónikus alultápláltság. A fehérjehiány kialakulhat emésztési vagy felszívódási problémák (pl. cöliákia) miatt is. Ha a fehérjeszint csökkent, további vizsgálatok szükségesek az ok pontos meghatározásához.

Mit jelent, ha az albuminszint alacsony?

Az alacsony albuminszint jellemzően májbetegségekhez, vesebetegségekhez vagy alultápláltsághoz köthető. Mivel az albumin segít fenntartani a vér megfelelő ozmotikus nyomását, alacsony szintje ödémát (vizenyőt) okozhat a szervezetben.

Hogyan növelhető az alacsony fehérjeszint?

Ha a fehérjeszint csökkent, érdemes növelni a fehérjedús ételek bevitelét, például sovány húsok, hal, tojás, tejtermékek, hüvelyesek és diófélék fogyasztásával. Ha az alacsony fehérjeszint betegségekhez köthető, az alapbetegség kezelésére van szükség.

Mi történik, ha a fehérjeszint túl magas?

A magas fehérjeszint sokszor dehidrációval (folyadékhiánnyal) magyarázható, de komolyabb betegségek, például krónikus gyulladások vagy daganatok is okozhatják. Fontos az alapbetegség tisztázása és kezelése.

Milyen további vizsgálatok szükségesek eltérés esetén?

Ha a fehérjeszint eltér a normálistól, további vérvizsgálatokra (máj- és vesefunkciók, immunglobulinok, elektroforézis), vizeletvizsgálatra vagy képalkotó diagnosztikára lehet szükség az okok pontos meghatározásához.

Felhasznált források:

Hasznos tudnivalók, cikkek fehérje, protein témában

Mit jelent a fehérje (protein) érték a laborleleten? című cikk nyitóképe

Mit jelent a fehérje (protein) érték a laborleleten?

A fehérje (protein) laboreredmény a vérben vagy a vizeletben található összes fehérje mennyiségét méri. A fehérjék alapvető fontosságúak a szervezet számára, mivel részt vesznek az immunrendszer működésében, a sejtek szerkezetében, az enzimatikus folyamatokban és a hormontermelésben. A laboratóriumi vizsgálatok során leggyakrabban az összfehérje-szintet és annak két fő komponensét, az albumint és a globulinokat mérik.