Mit jelent a fehérje (protein) érték a laborleleten?

2025.04.13.

Egészségkalauz

laborvizsgálat vérvizsgálat vizeletvizsgálat protein fehérje

A fehérje (protein) laboreredmény a vérben vagy a vizeletben található összes fehérje mennyiségét méri. A fehérjék alapvető fontosságúak a szervezet számára, mivel részt vesznek az immunrendszer működésében, a sejtek szerkezetében, az enzimatikus folyamatokban és a hormontermelésben. A laboratóriumi vizsgálatok során leggyakrabban az összfehérje-szintet és annak két fő komponensét, az albumint és a globulinokat mérik.

Miért fontos a fehérje laborvizsgálata?

A fehérjeszint vizsgálata segíthet az alábbi állapotok felismerésében és monitorozásában:

Májbetegségek (pl. cirrózis, hepatitis)
Vesebetegségek (pl. nefrotikus szindróma)
Alultápláltság vagy felszívódási zavarok (pl. Crohn-betegség, cöliákia)
Krónikus fertőzések és gyulladásos betegségek
Autoimmun betegségek (pl. lupus, rheumatoid arthritis)
Daganatos betegségek (pl. myeloma multiplex)

Fehérje típusok és normál értékek

A fehérjék vizsgálata során az összfehérje mennyiségén kívül külön is mérhetik az albumint és a globulinokat.

1. Összfehérje (Total Protein)

Normál érték: 60–80 g/L
Jelentősége: az összes vérben lévő fehérje mennyiségét méri, beleértve az albumint és a globulinokat.

2. Albumin

Normál érték: 35–50 g/L
Jelentősége: az albumin a máj által termelt fehérje, amely a vér ozmotikus nyomását szabályozza és számos anyagot szállít a véráramban.

3. Globulinok

Normál érték: 20–35 g/L
Jelentősége: az immunrendszer működésében vesznek részt, ide tartoznak az immunglobulinok és más fontos fehérjék.

Mit jelent az eltérés a normál értékektől?

Az extrém magas fehérjekoncentráció a vér áramlási tulajdonságainak romlását okozza. A fehérjék alacsony vérszintje a vízháztartás zavarát okozza, az érpályából a víz a szövetek felé áramlik, vizenyő (ödéma) alakul ki.

Magas fehérjeszint (hiperproteinémia) okai

Krónikus gyulladásos betegségek (pl. autoimmun betegségek, krónikus fertőzések)
Daganatos betegségek (pl. myeloma multiplex)
Dehidráció (a vér besűrűsödése)
Krónikus májbetegségek

Alacsony fehérjeszint (hipoproteinémia) okai

Májkárosodás (pl. cirrózis, hepatitis)
Veseproblémák (pl. nefrotikus szindróma, fehérjevesztés a vizelettel)
Alultápláltság, fehérjehiányos étrend
Felszívódási zavarok (pl. cöliákia, Crohn-betegség)
Akut és krónikus fertőzések
Égési sérülések vagy vérveszteség

Hogyan történik a fehérje laborvizsgálata?

A fehérjeszintet vérmintából vagy vizeletmintából mérik.

Vérvizsgálat: egy egyszerű vérvétellel történik, amelyet éhgyomorra ajánlott elvégezni.
Vizeletvizsgálat: a 24 órás gyűjtött vizeletből meghatározható a napi fehérjeürítés, amely fontos lehet vesebetegségek diagnosztizálásához.

Gyakori kérdések a fehérjeértékről

Normálisan a vizeletben igen kevés fehérje van, mennyisége 75 mg/nap ürítésig tekinthető normálisnak, 150 mg/nap ürítés már mindig kórosnak.

Mi okozhatja az alacsony összfehérje-szintet a vérben?

Az alacsony összfehérje-szint leggyakoribb oka a máj- vagy vesebetegség, illetve a krónikus alultápláltság. A fehérjehiány kialakulhat emésztési vagy felszívódási problémák (pl. cöliákia) miatt is. Ha a fehérjeszint csökkent, további vizsgálatok szükségesek az ok pontos meghatározásához.

Mit jelent, ha az albuminszint alacsony?

Az alacsony albuminszint jellemzően májbetegségekhez, vesebetegségekhez vagy alultápláltsághoz köthető. Mivel az albumin segít fenntartani a vér megfelelő ozmotikus nyomását, alacsony szintje ödémát (vizenyőt) okozhat a szervezetben.

Hogyan növelhető az alacsony fehérjeszint?

Ha a fehérjeszint csökkent, érdemes növelni a fehérjedús ételek bevitelét, például sovány húsok, hal, tojás, tejtermékek, hüvelyesek és diófélék fogyasztásával. Ha az alacsony fehérjeszint betegségekhez köthető, az alapbetegség kezelésére van szükség.

Mi történik, ha a fehérjeszint túl magas?

A magas fehérjeszint sokszor dehidrációval (folyadékhiánnyal) magyarázható, de komolyabb betegségek, például krónikus gyulladások vagy daganatok is okozhatják. Fontos az alapbetegség tisztázása és kezelése.

Milyen további vizsgálatok szükségesek eltérés esetén?

Ha a fehérjeszint eltér a normálistól, további vérvizsgálatokra (máj- és vesefunkciók, immunglobulinok, elektroforézis), vizeletvizsgálatra vagy képalkotó diagnosztikára lehet szükség az okok pontos meghatározásához.

Felhasznált források: