A Négyes teszt (Quartett-teszt) egy vérvizsgálat, amelyet általában a terhesség második trimeszterében, a 15. és 20. hét között végeznek.
A négyes teszt egy terhesség alatti szűrővizsgálat, amely a magzati rendellenességek kockázatának felmérésére szolgál. A teszt négy különböző anyag – alfa-fetoprotein (AFP), humán koriogonadotropin (hCG), nem konjugált ösztriol (uE3) és inhibin-A – szintjét méri az anya vérében. Ezeknek az értékeknek az elemzésével az orvosok megbecsülhetik bizonyos genetikai betegségek, például a Down-szindróma vagy az idegcsőzáródási rendellenességek kockázatát.
A vizsgálat célja annak felmérése, hogy a magzatnál megnövekedett kockázata van-e bizonyos genetikai rendellenességeknek és születési hibáknak.
Ezeknek a biokémiai markereknek a kombinációja, a terhes nő életkorával és egyéb kockázati tényezőivel együtt, segít becsülni a magzat genetikai rendellenességeinek kockázatát.
A négyes teszt egy egyszerű vérvétellel történik, amelyet általában a terhesség 15. és 20. hete között végeznek el. A teszt pontosabb, ha a terhesség 16. hetében végzik el.
A laboratórium a vérmintából meghatározza a négy marker szintjét. Az eredményeket összehasonlítják a terhességi kor normál értékeivel, és figyelembe veszik a várandós anya életkorát, testsúlyát, illetve, hogy dohányzik-e, vagy ha ikerterhesség áll fenn.
A teszt eredményei nem adnak konkrét diagnózist, de megmutatják, hogy a magzat mekkora kockázatot hordoz bizonyos rendellenességek kialakulására. Ha a teszt emelkedett kockázatot mutat, további vizsgálatokra lehet szükség, mint például amniocentézis vagy genetikai ultrahang, hogy pontosabb információkat nyerjenek a magzat állapotáról.
A Négyes teszt leggyakrabban a következő genetikai rendellenességek és születési hibák kockázatának felmérésére szolgál:
A Down-szindróma egy genetikai rendellenesség, amelyet a 21-es kromoszóma egy plusz példánya okoz. A teszt kimutathatja a megnövekedett kockázatot a Down-szindrómára, ha a hCG és az inhibin-A szintje magas, míg az AFP és az ösztriol szintje alacsony.
A triszómia 18 egy súlyos genetikai rendellenesség, amelyet a 18-as kromoszóma egy plusz példánya okoz. Az Edwards-szindrómában szenvedő magzatok súlyos fejlődési rendellenességekkel születhetnek, és gyakran nem élik túl a születés utáni első életévet. A Négyes teszt segíthet felismerni a megnövekedett kockázatot, ha az AFP, az ösztriol és a hCG szintje is alacsony.
A spina bifida egy olyan fejlődési rendellenesség, amely során a magzat gerincoszlopa nem záródik megfelelően, ami súlyos neurológiai problémákhoz vezethet. A Négyes teszt során az AFP szintjének magas értéke jelezheti a nyitott gerinc kockázatát, mivel az AFP a nyitott gerinccel rendelkező magzatokban nagyobb mennyiségben jut ki a magzatvízbe, majd a várandós nő vérébe.
Az anencefália egy súlyos fejlődési rendellenesség, amely során a magzat agya és koponyája nem fejlődik ki megfelelően. Ez az állapot általában halálos, és a Négyes teszt segíthet felismerni az anencefália kockázatát az AFP magas szintje alapján.
A teszt eredményeinek értékelésekor az ikerterhességek esetén magasabb AFP-szint fordulhat elő. A négyes tesztet ikerterhességnél is alkalmazhatják, de az eredmények értelmezése eltérhet.
A Négyes teszt egy nem invazív vérvizsgálat, amely segít felmérni a terhesség alatt a magzat genetikai rendellenességeinek és születési hibáinak kockázatát. Leggyakrabban a Down-szindróma, a triszómia 18, a nyitott gerinc és más fejlődési rendellenességek kockázatát méri. Bár a teszt nem ad végleges diagnózist, fontos szerepet játszik a kockázat becslésében, és segíthet eldönteni, szükség van-e további vizsgálatokra. A négyes teszt korai felismerési lehetőséget nyújt, ami lehetővé teszi a szülők és az orvosok számára a megfelelő felkészülést.
A vizsgálatot általában a terhesség második trimeszterében, a 15. és 20. hét között végzik el, leggyakrabban a 16–18. héten. Ez az időszak azért fontos, mert ekkor a legpontosabbak az eredmények a teszt által vizsgált hormonok és fehérjék szintje alapján. Ha valaki később jelentkezik a tesztre, előfordulhat, hogy az eredmények nem lesznek olyan megbízhatóak.
A pozitív eredmény nem jelenti azt, hogy a magzat biztosan rendellenességgel születik. Csupán azt jelzi, hogy az anya vérmintájában mért értékek eltérnek a normál tartománytól, és emiatt a genetikai rendellenesség kockázata magasabb lehet. Ilyen esetben további vizsgálatok, például célzott ultrahang vagy invazív diagnosztikai eljárások (amniocentézis, chorionboholy-mintavétel) javasoltak a pontosabb diagnózis érdekében.
A négyes teszt egy szűrővizsgálat, ami azt jelenti, hogy nem diagnosztikai, hanem statisztikai alapon becsüli meg a kockázatot. A Down-szindróma kimutatásában az érzékenysége körülbelül 75–80%, míg az idegcsőzáródási rendellenességeket 85–90%-os pontossággal jelzi. Azonban a tesztnek lehetnek álpozitív és álnegatív eredményei is, ezért szükség esetén további vizsgálatokra lehet szükség a végleges diagnózishoz.
A négyes tesztet általában minden várandós nőnek felajánlják, de különösen javasolt azok számára, akik:
Ha a négyes teszt magas kockázatot jelez, ne essen pánikba, mert ez nem jelent biztos diagnózist. Első lépésként konzultáljon nőgyógyászával vagy genetikai tanácsadóval. Az orvos további vizsgálatokat javasolhat, például részletes ultrahangot vagy amniocentézist, amely genetikai elemzést biztosít. A pontos diagnózis segít meghozni a legjobb döntést a terhesség további menetéről.
A négyes teszt egy egyszerű vérvizsgálat, amelynek elvégzése nem jár kockázattal sem az anya, sem a magzat számára. A teszt eredménye viszont okozhat szorongást, különösen, ha eltérést mutat. Fontos, hogy a leletet mindig szakemberrel értékeljék ki, és ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket.
Az első trimeszteri kombinált tesztet a 11–14. terhességi hét között végzik, és két vérmarkert (PAPP-A és szabad béta-hCG) valamint az ultrahangos tarkóredő-mérést tartalmazza. A négyes teszt később, a második trimeszterben történik, és négy vérkomponenst elemez. Egyes esetekben az orvosok mindkét vizsgálatot elvégzik (integrált vagy szekvenciális szűrés), hogy pontosabb kockázatbecslést kapjanak.
Igen, bizonyos tényezők hatással lehetnek az eredményre. Ilyenek például az anya életkora, testsúlya, cukorbetegsége, ikerterhesség, illetve ha a terhességi kort rosszul számították ki. Ezért fontos, hogy a tesztet megfelelő időben végezzék el, és az eredményeket mindig a teljes klinikai háttérrel együtt értékeljék.
A negatív eredmény azt jelenti, hogy a vizsgált genetikai rendellenességek kockázata alacsony, de nem garantálja a teljes egészséget. A teszt nem mutat ki minden genetikai vagy fejlődési rendellenességet, és egyéb ultrahangos vizsgálatokra is szükség lehet a magzat állapotának pontosabb felméréséhez.
Felhasznált források:
A Négyes teszt (Quartett-teszt) egy vérvizsgálat, amelyet általában a terhesség második trimeszterében, a 15. és 20. hét között végeznek.
Az ikerszülések száma soha nem volt ilyen magas, mint napjainkban.
Ha az otthoni terhességi tesztjei pozitívak lettek, minél előbb forduljon nőgyógyászhoz, aki teljes bizonyossággal meg tudja állapítani a terhességet!
Kiderült mennyire veszélyes az elhízás a terhesség alatt.