Tüdőszűrés

A tüdőszűrés egy mellkasröntgen-vizsgálat, amely a tüdőben és a mellkasi szervekben kialakuló elváltozások, például tüdőrák, tuberkulózis (TBC), krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) vagy egyéb tüdőbetegségek korai felismerésére szolgál. Magyarországon a tüdőszűrés elsősorban a tuberkulózis szűrésére terjedt el, de a vizsgálat során más tüdőbetegségek jelei is felismerhetők.

Hogyan zajlik a tüdőszűrés?

A tüdőszűrés egy gyors és fájdalommentes röntgenvizsgálat, amely során a páciens mellkasáról röntgenfelvétel készül. Az eljárás menete:

• A páciens felsőtestét szabaddá kell tennie, és egy röntgenkészülék elé kell állnia.
• A gép egy alacsony dózisú röntgensugarat bocsát ki, amely a tüdőről képet készít.
• A felvételt egy radiológus értékeli ki, és ha rendellenességet talál, további vizsgálatokat javasolhat.

Milyen betegségek felismerésére alkalmas a tüdőszűrés?

A tüdőszűrés segíthet a következő betegségek időben történő felismerésében:

• Tuberkulózis (TBC) – Bár ritkább, a szűrés még mindig segíthet az időben történő felismerésben.
• Tüdőrák – A korai stádiumú tüdőrák gyakran tünetmentes, így a szűrés segíthet az időben történő diagnózisban.
• Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) – A hosszú távú dohányzás következtében kialakuló légúti szűkület és tüdőtágulat szintén látható lehet a felvételen.
• Tüdőgyulladás – Akut fertőzések, például bakteriális vagy vírusos tüdőgyulladás is kimutatható.
• Mellkasi elváltozások – A mellhártyán vagy a szív körüli területeken kialakuló kóros folyamatok észlelhetők.

Kiknek ajánlott a tüdőszűrés?

• Dohányosoknak és volt dohányosoknak – A tüdőrák és a COPD kockázata magasabb náluk.
• 60 év felettieknek – A tüdőbetegségek gyakorisága az életkor előrehaladtával nő.
• Veszélyeztetett munkakörben dolgozóknak – Az azbesztnek, poros környezetnek vagy vegyi anyagoknak kitett személyeknek különösen fontos lehet a rendszeres szűrés.
• Tüdőbetegségben szenvedőknek vagy azoknak, akiknél családi halmozódás figyelhető meg – Akiknek a családjában előfordult tüdőrák vagy egyéb krónikus tüdőbetegség, érdemes időnként ellenőrzésre járni.
• Tünetekkel rendelkezőknek – Akik tartós köhögést, nehézlégzést, mellkasi fájdalmat vagy véres köpetet tapasztalnak, mielőbb orvoshoz kell fordulniuk.

Milyen gyakran érdemes elvégeztetni a tüdőszűrést?

• Egészséges felnőttek esetében: nem kötelező, de évente egyszer ajánlott lehet bizonyos kockázati csoportoknak.
• Dohányosok és veszélyeztetett személyek esetében: évente vagy az orvos ajánlása szerint.
• TBC-vel érintett területeken élőknek: az egészségügyi hatóságok ajánlásai alapján.

Vannak-e kockázatai a tüdőszűrésnek?

A tüdőszűrés során alkalmazott röntgensugárzás dózisa alacsony, és a vizsgálatot biztonságosnak tartják. A lehetséges kockázatok:

• Sugárterhelés – Bár minimális, a gyakori röntgenvizsgálatok kis mértékben növelhetik a sugárzás okozta egészségügyi kockázatokat.
• Hamis pozitív vagy negatív eredmények – Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a felvételen látott elváltozás nem utal betegségre, vagy épp egy betegség nem észlelhető korai stádiumban.

Gyakori kérdések a tüdőszűrésről

A tüdőszűrés során egy speciális röntgenfelvételt készítenek a mellkasról, így tüdőről és az azt körülvevő szervekről. A felvételt ezután megvizsgálják, és azon könnyen észrevehetnek olyan eltéréseket, melyek betegségekre utalhatnak.

Fájdalmas-e a tüdőszűrés?

Nem, a vizsgálat teljesen fájdalommentes. A páciensnek csak néhány másodpercre mozdulatlanul kell állnia a röntgenkészülék előtt.

Előzetesen be kell jelentkeznem a tüdőszűrésre?

Ez attól függ, hogy melyik egészségügyi intézményben végzik a szűrést. Néhány helyen időpontfoglalás szükséges, míg másutt előzetes bejelentkezés nélkül is elvégezhető.

Mennyibe kerül a tüdőszűrés?

Magyarországon a tüdőszűrés általában ingyenes, ha orvosi beutalóval végzik, vagy ha a hatóságok által előírt kötelező szűrővizsgálat része. Egyéb esetekben díjköteles lehet.

Veszélyes a röntgensugárzás?

A tüdőszűrés során alkalmazott sugárzás dózisa alacsony, és a vizsgálatot biztonságosnak tekintik. Egy évente elvégzett tüdőszűrés nem jelent számottevő sugárterhelést.

Mit tegyek, ha eltérést találnak a tüdőszűrésen?

Ha a szűrés során kóros elváltozást észlelnek, további vizsgálatokra lehet szükség, például mellkas-CT-re vagy légzésfunkciós tesztre. Az eredményeket mindig érdemes tüdőgyógyásszal megbeszélni.

Felhasznált források:

• Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (OGYÉI)
• Országos Korányi Pulmonológiai Intézet
• Radiopaedia