A félelem tartja vissza a magyarokat: 10-ből 4 ember ezért fél a szűrővizsgálatoktól

Szűrések

2025. november 12. 15:24

Tomanóczy Andrea

szerkesztő

Ezért nem járnak a magyarok eleget szűrővizsgálatokra.

Sokan halálos ítéletként tekintenek rá, azonban társadalmi megítélése nem tükrözi a valóságot: a tüdődaganat korai diagnózis esetén ma már akár gyógyítható is lehet. Magyarországon a betegség előfordulása a férfiaknál egyértelműen csökken, a nőknél pedig lényegében változatlan, miközben a kezelési eredmények javultak. Egy friss felmérés alapján a hazai lakosság alapvetően támogatja is a tüdőrák-szűrést — a 40 év felettiek körében 10-ből 6 fő szerint rendszeresen részt kellene venni rajta—, mégis sokakat visszatart a félelem: 24% a súlyos diagnózistól, 21% a röntgensugárzástól tart.

Stigmatizált betegség – javuló statisztikák

Magyarországon évente nagyjából 7–8 ezer új tüdőrákos esetet diagnosztizálnak, a betegség leggyakrabban a 60–69 éves nőket és a 70–79 éves férfiakat érinti. A betegség hazánkban erősen stigmatizált, sokan visszafordíthatatlannak gondolják, egyre gyakoribbnak vélik, ezzel szemben a statisztikák azt mutatják, hogy a helyzet sokat javult: az előfordulás a teljes lakosságot tekintve csökkent, az 5 éves túlélése pedig egyértelműen nőtt. A kezelési eredmények lassan, de javulnak: az 5 éves túlélés 20,1%-ról 23,55%-ra nőtt, ebben a nők előnye számottevő: 27,2% a férfiaknál tapasztalt 19,9%-kal szemben. Az elmúlt évtizedben a férfiaknál érezhetően csökkent a kockázat és a halálozási arány is. (100000 lakosra vetítve a korábbi 142,3-ról 106,8-ra csökkent, míg a halálozás aránya 146,8-ról 123,1-ra mérséklődött) A nők esetében a kockázat változatlan maradt, a halálozás pedig enyhén emelkedett (előbbi ~59 / 100 000 lakos, a halálozás pedig 54,3-ról 59,3 / 100 000 lakosra emelkedett). Ennek ellenére a tüdőrák okozta halálozás hazánkban továbbra is a vezető daganatos halálok mindkét nem esetében.

A tüdőráknak két fő típusa van: a kissejtes tüdőrák, amely gyorsan terjed és agresszív lefolyású, valamint a nem-kissejtes tüdőrák, amely lassabban növekszik, az esetek nagy részét ez teszi ki. A korai, műthető nem-kissejtes tüdőrákban egy hazai elemzés szerint egyre több beteg kap műtét utáni kezelést (ezek aránya 47,3%-ról 66,84%-ra nőtt 2013-ról 2022-re). Ez is azt bizonyítja, hogy a tüdőrák időben felfedezve akár gyógyítható is lehet.

Tüdőszűrés helyett tüdőrákszűrés, röntgen helyett alacsony dózisú CT-re van szükség

Ahhoz, hogy a fenti statisztikák tovább javulhassanak, megfelelő diagnosztikai eszközökre és olyan szűrőprogramokra van szükség, amelyek a veszélyeztetett népességet magas arányban tudják bevonni.

- Sokan összekeverik a „tüdőszűrést” a tüdőrákszűréssel, pedig nem ugyanazt jelentik. A hagyományos tüdőröntgen (mellkasröntgen) elsősorban fertőzések és egyéb tüdőbetegségek kiszűrésére alkalmas, de a korai tüdődaganatok jelentős részét nem mutatja ki megbízhatóan. A tüdőrákszűrésre nem a röntgen, hanem az alacsony dózisú komputertomográfia (LDCT) a hatékony diagnosztikai eszköz: nagyobb felbontással dolgozik, már néhány milliméteres elváltozásokat is észlel, nemzetközi vizsgálatokban alkalmazva kimutathatóan csökkentette a tüdőrák miatti halálozást a magas kockázatú csoportokban – mondta Dr. Kerpel-Fronius Anna PhD, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató helyettese, diagnosztikáért felelős igazgatója.

Dr. Kerpel-Fronius Anna arra is rámutatott, hogy Magyarországon a HUNCHEST program 2013-as indulása óta szintén többször igazolta, alacsony dózisú CT-vel (LDCT) végzett tüdőrák-szűrés jelentőségét. Az első, 2013–2020 közötti fázis célja a technikai és szervezési megvalósíthatóság igazolása, a szűrési protokollok és betegutak kialakítása, valamint a költséghatékonyság vizsgálata volt. A nemzetközi tapasztalatokkal összhangban 1,5% körüli arányban azonosított igazolt tüdőrákot, és az így felfedezett esetek nagy hányada korai stádiumban volt. A program második fázisa egységes protokollal és betegút-szervezéssel, 18 centrum együttműködésében vizsgálta az LDCT-szűrés országos bevezethetőségét a magas kockázatú csoportban. (50 és 74 év közötti lakosság, akik jelenleg erős dohányosok, vagy korábban azok voltak) A legfontosabb eredmény, hogy a HUNCHEST II-ben a szűréssel felfedezett tüdőrákos megbetegedéseknél a nem műthető, előrehaladott esetek aránya csak kb. 20% volt szemben a tünetek alapján, szűrés nélkül diagnosztizált, azonos korcsoportú és dohányzási profilú betegek körében mért kb. 70%-os aránnyal. A HUNCHEST program harmadik fázisa jelenleg is tart, ez mára háziorvosokkal együttműködve a célzott, rizikócsoporton alapuló meghívást és az szűrési betegutat teszteli, hogy országos, kockázatalapú LDCT-program készülhessen elő.

A modern terápiákkal a diagnózis nem jelent halálos ítéletet

Dr. habil. Bogos Krisztina PhD, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója szerint a tüdőrák túlélését egyszerre javítja a korai felismerés és a korszerű onkológiai ellátás. „Európai adatok igazolják, hogy az I–II. stádiumban végzett műtéthez társul a legalacsonyabb halálozási kockázat, az operált betegek 5 éves relatív túlélése 56,9%, míg a nem operáltaké 4,7% [8]. Ezzel párhuzamosan a valós klinikai gyakorlatban az áttétes, késői stádiumú nem‑kissejtes tüdőrák túlélése is érdemben javult: egy nemzetközi vizsgálatban a 2-éves teljes túlélés 20 év alatt csaknem megduplázódott, 25,5%-ról 40,8%-ra, köszönhetően a célzott- és immunterápiáknak, azaz a személyre szabott, modern terápiák bevezetésének [9].

Attitűdők és félelmek: így gondolkodnak a magyarok a tüdőrákról

A modern diagnosztikai eszközök és terápiák azonban akkor tudnak csak hatékony segítséget nyújtani, ha a tüdődaganat által veszélyeztetettek is rendszeresen részt vesznek a megfelelő vizsgálatokon. Az AstraZeneca megbízásából készült friss hazai kutatás éppen ezért vizsgálta ennek a célcsoportnak a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos attitűdjeit. Az eredmények szerint a magyarok többsége támogatja a tüdőszűrést: 60% úgy véli, mindenkinek rendszeresen részt kellene vennie rajta, ugyanakkor 38% szerint csak egy szervezett, proaktív behívórendszer növelné érdemben a részvételt. Pataki Erika, a Lélek-Zet betegszervezet képviselője arra világított rá, hogy kiemelt fontosságú az edukáció, illetve a család és a barátok támogatása is, hisz a részvételtől a félelem tartja leginkább vissza a megkérdezetteket: 24%-a fél a súlyos diagnózistól, nőknél ez az arány magasabb (29% vs. férfiak 19%), és minden ötödik válaszadó (21%) tart a röntgensugárzástól. De vannak pozitív befolyásoló tényezők is, elsősorban a közösségé. A válaszadók 36%-át befolyásolja családja és környezete (diplomásoknál 41%).

Megjegyzés: A szűrővizsgálatokkal kapcsolatos attitűdöket vizsgáló kutatást az AstraZeneca megbízásából az Europion készítette 2025. októberében. Az eredmények reprezentatívak a 40 év fölötti magyar lakosságra, kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely településtípusa és régiója szerint.

Összegezve

Sok magyar nem vesz részt szűrővizsgálatokban a tüdőrák korai diagnózisának fontossága ellenére.
Magyarországon a tüdődaganat előfordulási aránya csökkent férfiaknál, míg nőknél lényegében stagnál.
Az alacsony dózisú komputertomográfiát ajánlják a tüdőrákszűréshez hagyományos mellkasröntgen helyett.
A HUNCHEST program országos szűrési rendszer megvalósítását célozza meg, mely hatékonyan azonosítja a korai stádiumú tüdőrákot.
Az edukáció és közösségi támogatás ösztönözheti a szűrővizsgálatokon való részvételt, csökkentve a félelmeket és növelve a hozzájárulási arányt.