Jelenlegi hely

Hirdetés

Inzulinrezisztencia

Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani az inzulinrezisztenciáról. Tény, hogy egyre több embernél állítják fel ezt a diagnózist, ez azonban nem a betegség „divattá válásának”, esetleg a gyógyszeripari lobbinak köszönhető, hanem annak, hogy a betegség kockázatai, pl. az elhízás, az inaktív, ülő életmód egyre gyakoribbá válik. Valójában mi az inzulinrezisztencia, hogyan alakul ki és mit tehetünk ellene?

Hirdetés

Inzulin, a vércukorszint fő szabályozója

Az inzulint a hasnyálmirigy szigeteiben elhelyezkedő ún. béta-sejtek termelik. A gyomor-bélrendszerben lebontott szénhidrátok a véráramba kerülnek, ahonnan a szervezet sejtjei az inzulin segítségével felveszik a glükózt és felhasználják azt. Az inzulin számos folyamatban részt vesz:

• Serkenti az izom-, zsír- és májsejtek glükózfelvételét, ezáltal csökkenti a vércukorszintet.
• Serkenti a máj- és izomsejtekben a glükóz tárolását (ez glikogén formájában valósul meg).
• Csökkenti a máj glükóztermelését.

Mindezen folyamatok eredményeképpen a vércukor- és inzulinszintek a normál tartományban maradnak.

Zavar a gépezetben: az inzulinrezisztencia

Inzulinrezisztenciáról (IR) akkor beszélünk, amikor inzulint termel a szervezet, mégsem tudja azt hatékonyan felhasználni. Ha a sejtek inzulinhatás hiányában nem tudják felvenni a glükózt a vérből, megemelkedik a vércukorszint és kialakul a cukorbetegséget megelőző állapot, a prediabétesz, majd a diabétesz (cukorbetegség). Ez az állapot évekig tünetmentes lehet, emiatt igen fontos a szűrés, mert időbeni felismeréssel és beavatkozással megakadályozható, illetve késleltethető a cukorbetegség kialakulása. Az IR emellett a

kockázatát is növeli.

IR esetén az izom-, a zsír- és májsejtek nem adnak megfelelő inzulinválaszt, ezért a hatás kiváltásához egyre több és több inzulin termelődésére van szükség. A béta-sejtek egy darabig bírják a tempót, majd kimerülnek, ekkor a cukorbetegnek már kívülről bevitt inzulinra van szüksége.

Az IR pontos oka még nem ismert. Az egyik tényező, amely szerepet játszik, a túlsúly és az elhízás, különösen a deréktáji elhízás hordoz fokozott kockázatot. A zsírszövet nemcsak energiaraktár, de hormonokat is termel, amelyek elősegítik az IR kialakulását, megemelik a vérnyomást és a koleszterinszintet, elősegítik a szív-érrendszeri betegségek kialakulását. Emellett az elhízás krónikus gyulladást tart fenn, amely szintén hozzájárulhat az IR létrejöttéhez. Ugyanilyen fontos szerephez jut az inaktivitás, az ülő életmód, az izmok kevés glükózt használnak fel, emiatt a vércukorszint megemelkedik. Ha mozogni kezdünk, javul az IR, izmaink dolgoztatásával több glükózt használunk fel, így a vércukorszint is csökken.

A két fő rizikófaktor mellett számításba kell még venni egyes társbetegségeket, a szteroidokkal és más hormonokkal történő kezelést, egyes gyógyszereket, a dohányzást, továbbá az alvásproblémákat (különösen az alvási apnoét), melyek mind-mind fokozhatják az IR kialakulásának valószínűségét.

Inzulirezisztenciám van?

Inzulinrezisztencia vizsgálatakor úgynevezett OGTT (orális glükóztolerancia teszt) vizsgálatra küld a kezelőorvos. Ennek során közvetlen a vizsgálat előtt (0 időpont) vért vesznek, majd egy 75 gramm glükózt tartalmazó oldatot kell elfogyasztani. A 60. és a 120. percben újabb vérvétel történik, ezután a mintákból meghatározzák a vércukor és az inzulin szintjét. Inzulinrezisztencia akkor áll fenn, ha az úgynevezett HOMA-IR érték (éhgyomri glükóz x éhgyomri inzulin / 22,5) 4 felett van, akkor is, ha ezek az értékek egyébként a normál tartományba esnek.

Prediabétesz, a cukorbetegség előszobája

Prediabétesz esetén a vércukorszint már emelkedett, azonban még nem éri el a cukorbetegség diagnózisakor használt küszöbértéket. Ez az állapot figyelmeztet, hogy amennyiben a béta-sejtek működése tovább romlik, kialakul a cukorbetegség, de már ekkor megindulhat a diabéteszre jellemző ideg- és érkárosodások kialakulása, amelyek hosszabb távon szívbetegséghez, stroke-hoz, vaksághoz, veseelégtelenséghez vagy a végtagok amputációjához vezethetnek.

 

Életmódváltás nélkül a prediabétesz 10 éven belül cukorbetegséggé alakul, emiatt is fontos azok szűrése, akik túlsúlyosak vagy elhízottak és legalább egy kockázati tényező fennáll náluk az alábbiak közül:

• inaktív, ülő életmód
• családban előforduló cukorbetegség
• 4500 gramm feletti újszülött kihordása
• terhességi cukorbetegség a kórtörténetben
• magasvérnyomás-betegség
• csökkent HDL-koleszterinszint, emelkedett trigliceridszint
• policisztás petefészek szindróma (PCOS)
• károsodott glükóztolerancia (IGT)
• szív-érrendszeri betegség

Jó hír, hogy az inzulinrezisztencia és a prediabétesz visszafordítható, amennyiben időben változtatunk életmódunkon. Ennek egyik sarokköve a testsúlycsökkentés és az egészséges testsúly megtartása, amely csökkentett kalória- és zsírbevitellel érhető el. Nem szabad elfeledkezni a testmozgásról sem, ez a vérnyomásra és a koleszterinszintre is kedvező hatást gyakorol. Az úgynevezett aerob mozgásformák (séta, lépcsőzés, úszás, tánc, kerékpározás, futás) mellett az izmok erősítésére is szükség van. A dohányzásról pedig természetesen le kell szokni. Igen magas kockázat (60 év alatti életkor, emelkedett éhgyomri vércukorszint, magasabb hemoglobin A1C érték, emelkedett vérzsírszint és elhízás) esetén szóba jön a gyógyszeres kezelés, amely metforminnal történik.

PCOS: nem csak a petefészek betegsége

A kórállapot nevét ugyan a petefészekben található cisztákról kapta, ez azonban nem pontos, mivel komplex betegségről van szó. Tünetei jellemzően a menstruáció megindulása (menarche) után jelentkeznek és a következők lehetnek: menstruációs zavarok (ritka és/vagy rendszertelen menstruáció), a petefészek cisztái, továbbá a férfi nemi hormonok (androgének) túltermelésére utaló jelek (fokozott szőrösödés, pattanások, férfias jellegű kopaszodás). A betegség kialakulásában valószínűleg szerepet játszik az IR, mivel a magas inzulinszint serkenti a petefészekben az androgének termelődését.

Forrás: National Institutes of Health, Mayo Clinic

 

 

Korunk népbetegsége


Hirdetés