Hogyan lesz a HPV-fertőzésből rák? Itt a magyarázat és minden, amit még nagyon fontos tudni róla
Az egészségtudatosság növelése, a felvilágosítás és a rendszeres szűrővizsgálatok kulcsfontosságúak a hatékony betegségmegelőzésben. Különösen igaz ez, ha a HPV-fertőzésről van szó.
A humán papillomavírus, amelynek több mint 150 fajtáját ismerjük, a legtöbb esetben jelen van a méhnyaki elváltozásokban, amelyek kezelés nélkül akár méhnyakrákká is fejlődhetnek. Márpedig ez a daganatos megbetegedés az emlőrák után a leggyakoribb ráktípus a 15-45 éves nők körében. Európában a diagnosztizált esetek csaknem fele még mindig halálos kimenetelű, ami azért különösen elkeserítő adat, mert a korai felismerés és a következetes orvosi utánkövetés jelentősen javítja a kezelés hatékonyságát és a hosszú távú egészségi kilátásokat. Éppen ezért a nők számára kiemelt fontosságú, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a vírusról, csökkentsék a rizikófaktorokat és rendszeresen részt vegyenek a megelőzéshez szükséges szűrővizsgálatokon.
Hogyan lesz a HPV-fertőzésből rák?
A HPV-fertőzés még nem jelenti azt, hogy daganatunk lesz. Az esetek 90 százalékában a szervezetünk 2 év alatt magától leküzdi a fertőzést, és a vírus eltűnik a testünkből. Baj akkor van, ha a vírus ennél tovább, tartósan bennünk marad, ugyanis idővel egyre magasabb lesz a méhnyaki elváltozások és ezekből a méhnyakrák kifejlődésének a kockázata. Ebben – az időn kívül – több tényező játszik közre.
- A vírus típusa: a méhnyakrákos esetek 70 százalékáért a HPV 16-os és 18-as típusa felelős.
- Az immunrendszer állapota.
- A hüvelyflóra összetétele.
- A hüvelyhám épsége. Ebben nagy szerepe van a nyálkahártyákat károsító dohányzásnak.
Az idő a kulcs
A megelőzésben különösen nagy szerepet játszik a HPV elleni védőoltás, az óvszerhasználat és a rendszeres nőgyógyászati szűrés, hiszen minél előbb fedezik fel a vírus jelenlétét, annál könnyebb felvenni a harcot ellene. A fertőzés pedig a legtöbb esetben tünetmentes, így kizárólag a megfelelő vizsgálatokkal deríthető ki időben az érintettség.
Így igazolható a HPV-fertőzés
A diagnosztizálás az évenként ajánlott, hétköznapi nevén rákszűrésként emlegetett nőgyógyászati citológiai vizsgálattal kezdődik, ahol a méhnyakkenetet ma már a Bethesda-beosztás (régen Pap-skála) alapján osztályozzák eredet és súlyossági fok szerint. Kóros vagy bizonytalan kenetérték esetén elvégzik a HPV-tesztet. (Ez nem része a normál szűrővizsgálatnak, de külön kérhető, akár a páciens által is. 30 év felett, illetve korábbi HPV-fertőzés esetén ez minden évben ajánlott.) Mikroszkóppal vizsgálják meg alaposabban a méhnyakat (kolposzkópia), és szükség szerint szövettani mintát vesznek (biopszia). A szövettani vizsgálat eredményét a CIN-skálán sorolják be, aszerint, hogy a megjelent méhnyaki elváltozások milyen súlyosak. Ezek az értékek határozzák meg a kezelés további menetét.
Ami még hasznos lehet
A citológiai vizsgálat mellett évente javasolt emlővizsgálatot, illetve egy általános laborvizsgálatot is végeztetni, különös tekintettel a D-vitamin és a vas (ferritin) szintjére. Ezek hiánya ugyanis fáradtsághoz, hormonális problémákhoz vezet, és gyengíti az immunrendszert, amelynek kulcsszerepe van a vírussal szembeni harcban.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
