A bélbaktériumok egyik molekulája új nyomot adhat az Alzheimer-kór kutatásában.
Az agyban találtak egy új nyomot, amely segíthet megérteni a magas vérnyomást.
Lehet, hogy az emberi agy valójában két külön rendszerből épül fel.
Miért változhat meg a pulzusunk egy gondolattól, hogyan hathat a bélrendszer állapota az agy működésére, és hogyan lehetséges, hogy ugyanaz a szervezet ugyanarra az ingerre akár eltérően reagáljon?
A beszéd rendszeres hallgatása önmagában képes lehet átalakítani az agy működését.
Az agy egységes szervként működik, ám egy új kutatás szerint a különböző részei már az embrionális fejlődés kezdetén eltérő útra lépnek. Ez a felismerés az idegrendszeri betegségek laboratóriumi vizsgálatában is segíthet.
Egy új helyzetben a fiatalabbak gyorsabban reagálhatnak, egy nehéz döntésnél viszont a hosszú évek alatt megszerzett tapasztalat kerülhet előtérbe. De vajon mégis mikor van az agy teljesítményének csúcspontja?
A beültetett emberi szövet elektromosan aktívvá vált, idegi kapcsolatokat hozott létre.